A Händel-legenda - Birta Gábor koncertje / Óbudai Társaskör
2010.12.16.

Birta Gábor alkalmasint nem bízott eléggé Händel zenéjében - ezért szükségét látta annak, hogy az elhangzó áriákat magyarázatokkal lássa el. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.

Az est mintegy felét a valószínűsíthetően Birta Gábor által írt szöveg tette ki. Nem egy jelenetet dramatizálva adott elő az énekes és kísérője, Sándor Szabolcs: tehát ha épp a szerző mohóságáról szólottak, Birta azonmód szakácsnak öltözött.

Birta kontratenor, kasztráltaknak írt áriákat ad elő: célszerűbb lett volna tehát, ha a kasztráltakkal kapcsolatos sztoriknál marad, ha már fontosnak tartotta, hogy beszéljen is Händelről. Hiszen a felelevenített anekdoták jelentékeny részének semmi köze nem volt az elhangzó áriákhoz, és a valósághoz se sok. A Mattheson és Händel kapcsolatát tárgyaló történetke nem emlékezett meg a párbajról – amelynek oka egy continuo kíséret volt –, csupán arról, hogy egyikük se akarta Buxtehude csúnya lányát. A Farinelliről előadott történeteknek nincs valóságalapja, ráadásul alighanem Farinelli volt az a kasztrált, akinek Händel életében a legkevesebb szerep jutott.

Birta Gábor
Birta Gábor

Az est fele-fele arányban tartalmazott opera és oratórium részleteket. A kontratenornak megjelölt Birta Gábornak már az éneklésén is érződött, hogy biztos abban: laikusok előtt lép fel. Lehettek, tagadhatatlan, olyanok, akik nem hallottak még Carestiniről, Senesinóról, és semmit nem mondott nekik az – egyébként altregiszterű énekesekre ragasztott – fachnév, de (úgy hiszem) kevesen. Birta bizalmatlansága abban nyilvánult meg, hogy alig-alig díszített, holott volt az estnek nem egy nagyszerű pillanata, amikor kiderült, hogy képes lenne szenvedélytől sem mentes, komplex díszítésekre.

A tucatnyi ária azért tett ki mindössze alig több mint egy órát – a prózával együtt –, mert Birta (és ez már nem csupán bizalmatlanságra, de még annál súlyosabb előfeltevésekre is utal) a da capo-áriáknak csak a bevezetését adta elő. Ezeknek a három részre tagolódó áriáknak a sine qua non-ja az ismétlés. Tehát az ABA formájú áriáknak csak az A részét mutatta meg. Némely esetben – a hangnemváltások miatt – a darab kifejezetten esetlenül, érezhetően nem a legvégén, ért véget. És a csonkoláshoz igazodott a kíséret is: Sándor Szabolcs elismerésre méltóan ültette át zongorára a kíséretet. Nem ragaszkodott az eredeti zenékhez, Buxtehude műveivel, Bononcinivel keverte Händelt.

Már a Giulio Caesare részleténél – ez volt a harmadik ária - különösen zavaró volt a fentebb említett megoldás. Birta ugyanis nagyszerű énekes, de éppen ott állt meg, ahol ezt bizonyítani is tudta volna. Rinaldo cimű opera Venti turbini kezdetű áriájában ugyan felvillant, hogyan siklik egy gondolat a koloratúrákon, megmutatta milyen hangmagasságokra képes, de adós maradt az ismétléssel, tehát az igazán virtuóz résszel. Nem bontotta ki, mi rejlik az áriában, milyen érzelmek dúlnak a szereplőben. Hihetnénk, azért, mert azt gondolta, egy a barokk operákban nem járatos közönségnek a BA rész unalmas. De ez olyan tévedés, aminek következménye inkább elrettenti a barokk zenét kevéssé ismerőket: hiszen így egy-egy áriából legfeljebb csak a dallamív kecsessége tűnhet fel, az nem, hogy az ária viharzó érzelmekről, fojtogató vágyról szól.

Az Alcina nagyszerű Verdi prati áriájában Birta remekül kolorált, kivágott néhány borzasztóan magas hangot (lejegyzésükkel adós vagyok), de érezhetően a magas hangokban sem bízott. Mintha úgy érezte volna, ha kiénekli a csúcshangokat, az est látványosság válik, a megjelentek nem a dalok szépségére, hanem az előadás mutatvány jellegére koncentrálnak (meglepi őket, hogy férfi létére milyen magas hangokat tud).

Sándor Szabolcs
Sándor Szabolcs

A legszebben kétségtelenül a Tolomeo részlete sikeredett: a Stille amare kezdetű áriában megmutatkozó csöndes fájdalom volt az egyetlen, amiből következtetni lehetett arra, Birta képes lenne mélyebb érzelem- és emberábrázolásra. A másik lassú tempójú, szerelmes dal, a Sweet rose and lily is alkalmas lehetett volna ennek bizonyítására, de ez volt az a szám, aminek előadásába a legtöbb hiba csúszott be.

Birta remek hanganyaggal rendelkezik, ezt használni is tudja már, uralkodik a matéria felett, nem véletlenül lett a II. Nemzetközi Händel Énekversenyen harmadik helyezett. Felhangjai nagyon ritkán voltak zavaróak, formálása tiszta, nagy karrier áll előtte: aki hallotta a Kovalik Balázs rendezte Xerxesben mindenképpen emlékszik majd rá, hiszen e darabba az ő alakítása passzolt a legmaradéktalanabbul. Most sem az éneklése okozott csalódást.

Birta kísérője az első darabot – a Sába királynője nyitányát - melléütésekkel tudta le, de ezt követően majdnem mindvégig hibátlanul, a hangszert is daloltatva, érzékenyen játszott.

Helyszín:  Óbudai Társaskör,  Időpont:  2010. december 10.