LégyOtt a PIM-ben Szerb Antallal
2008.03.31.

A Petőfi Irodalmi Múzeum sorozatában Lévai Balázs és beszélgetőtársai Szerb Antalnak adtak LégyOttot. A jókedélyű csevegés során szó esett például Pege Aladárról, Umberto Ecóról, a Da Vinci-kódról. A címben feltett kérdésre válasz az est végéig nem érkezett. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.

Szerb Antal
Szerb Antal

Persze ez egyáltalán nem is célja a Petőfi Irodalmi Múzeumban futó beszélgetéssorozatnak, melynek irodalmár résztvevői vállaltan szubjektív arcéleket skiccelnek fel neves elődökről, írókról, költőkről. A Nyugat századik születésnapját meglehetősen komplex módon ünneplő PIM-ben idén júniusig minden hónapban, majd szeptembertől újra havonta egyszer kerül sor az estekre. A beszélgetésekről tévéfelvétel készül – a Szerb Antalról szóló epizódot hallgatva nem is olyan nagy baj, hogy nem a teljes, esetünkben közel hetven perces adás kerül képernyőre, csupán húszperces zanzája. A főszereplők 2008-ban természetesen a Nyugatosok: Ady és Móricz után most Szerb következett, de már lehet készülni a Csáthtal való találkozásra is április végén.

Nem téved nagyot az olvasó: Szerb Antal (1901-1945) valóban mintha kissé kilógna ebből a fényes névsorból. (A korábbi teltházas alkalmak után a most megjelent érdeklődők szerény létszáma – legfeljebb negyvenen, ha jelen voltunk – azonban feltehetően nem erre a tényre vezethető vissza.) Ahogy az est egyik vendége, Németh Gábor író fogalmazott: Szerbbel kapcsolatban a Nyugat még csak nem is a harmadik legfontosabb dolog, ami az ember eszébe jut. Annak ellenére nem, hogy Szerb be sem töltötte a húszat, amikor 1921-ben már versei jelentek meg a Nyugatban, később pedig kritikáit, más írásait is közölte a lap. És mégsem tudjuk elképzelni Szerb Antalt, amint a nyugatos nagyvadak kávéházi törzsasztalánál kvaterkázik – teszi hozzá Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az est harmadik szereplője.

Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám

Azt már ezek szerint tudjuk, mi nem ugrik be Szerbről, de akkor vajon mi az, ami feltétlenül? Korábban talán csak az érettségire készülő középiskolás (ma meg a szigorlat miatt izguló egyetemista) remegő kezéből kipotyogó magyar- és világirodalom-története. Mostmár viszont tovább is kell látnunk ennél: angol és német nyelvterületen, de még Finnországban is nagy népszerűségnek örvendenek Szerb regényei, a Pendragon-legenda meg az Utas és holdvilág. (Lévai Balázsnak ugyan kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy mindez nálunk is így lenne, Nádasdy szerint azonban ez nem kérdés: Szerb prózáját olvassuk.) Sajnálatos, hogy a fordításokról legfeljebb ha két félmondat elhangzott, miközben az elsőrangú műfordító Nádasdynak nyilván van véleménye a külhoni recepcióról.

Németh Gábor
Németh Gábor

Kicsoda akkor Szerb Antal? Határozott, ám olykor felülbírálásra szoruló értékítéletekkel dobálózó, esszéisztikus modor mögé bújó, megtévedt filosz volna? Vagy inkább a kortársak és az utókor által egyként félreismert, méltatlanul elfeledett nagy író lenne, aki ismeretterjesztő exkurzusaival lopta be a szívének oly kedves tudományosságot kiterjedt irodalmi munkásságába? A helyes választ valahol középen kellene keresgélni – Lévai Balázsnak a Szerb kánonban elfoglalt helyét firtató kérdéseire alighanem ezért adhattak oly körmönfontan kitérő válaszokat az est szereplői. Nádasdy és Németh arra utaltak, hogy ez a fajta rögzítettség szinte kárára válik bármely írónak; viszont ha valakinek az életműve körül folyton nagy a pezsgés irodalmi és azon túli berkekben egyaránt, akkor a szerzőnek jó esélye van arra, hogy műveit továbbra is kézbe veszik.

Lévai Balázs
Lévai Balázs

Minden életműnek akadnak árnyékosabb zugai. Ezekről olykor jobb nem beszélni – a LégyOtt résztvevői egyöntetűen ilyennek bélyegezték Szerb verseit: Nádasdy Ádám szerint kétségkívül szerzőjük ízlését dicséri, hogy idővel felhagyott e műfaj gyakorlásával. Más szövegeket meg éppenséggel nem illik szóbahozni. Utóbbi kategóriába tartozik a Nádasdy által szemérmesen elutasított, a Magvető által 2001-ben publikált Naplójegyzetek című kötet, amely viszont Németh Gábor Szerbbel kapcsolatos nézőpontját mintha alapvetően kijelölné. Már csak azért is, mert a naplóból kibontakozó, erős önkritikára hajlamos, kételyek között őrlődő figura képe radikálisan felülírja a korábban közkézen forgó szövegekből áradó artisztikus derűt, a belletrista Szerb Antal szellemes látásmódját.

És ha ezek után még mindig nem tudnánk, kicsoda volt valójában Szerb Antal, Nádasdy Ádám hasonlata ad egy válaszlehetőséget. Szerinte ő az az ejtőernyős, aki mindig az ugrás előtti utolsó pillanatban gondolja meg magát, és maga helyett minden kacatot lehajít, ami csak a keze ügyébe akad; végül pedig hosszasan elmélkedik arról, hogyan zuhantak ezek a holmik a mélybe.

Kapcsolódó cikkünk:
Nyugat 100

Megítélt támogatás: 100 000 000 Ft
Támogató: Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma
Nyugat 100 - Százéves a Nyugat című folyóirat címmel ünnepi rendezvénysorozat megvalósítására