Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KORREKT

Thuróczy Katalin: Krízis – Petőfi Irodalmi Múzeum
2008. márc. 24.
In memoriam Kaffka Margit és Lesznai Anna - ez volt az alcíme a PIM Felolvasószínházában előadott lelkiismeretes és szolid szövegkompilációnak. Két telivér színésznő remeklése és egy potenciális hangjáték körvonalai. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

Az idei Nyugat-emlékév a hajdani folyóirat körül sereglő majd’ mindahány jelentős irodalmárnak juttat legalább egy-egy megemlékezést, tisztelgő összeállítást, portalanító műsoros estet. Ebből a dicséretes sorozatból értelemszerűen kijárt egy emlékidéző kompozíció annak a két asszonyszemélynek, Kaffka Margitnak és Lesznai Annának, akik a Nyugat első évtizedének meghatározó, sőt a hímtitánokkal egyenrangú szereplői voltak. Az egyenrangúság különösen Kaffka Margit esetében említhető joggal, hisz az ő teljes művészi emancipációját számos kor- és pályatársa deklarálta, s jószerével fiúsított tagja volt az azóta irodalmi kultusszá nemesült szerkesztőségnek. (Ami persze csöppet sem gátolta a dicsőült literátorokat abban, hogy csapják a szelet a társaságukba fogadott volt zárdanövendéknek.) De Lesznai Anna, ez a képzőművészetben és irodalomban egyaránt komoly tehetséggel bíró hölgy is saját jogán vált kitüntetett személyiséggé e körben, még ha társasági tekintélyének növekedésében jutott is némi szerep második férjének, a radikális értelmiségi pártvezérnek, Jászi Oszkárnak.

Kaffka Margit
Kaffka Margit

Thuróczy Katalin e két rendkívüli asszonynak állított emléket, két elképzelt 1918-as, azaz Kaffka Margit korai halálát kevéssel megelőző találkozásba sűrítve mondandóját. A szerző jól hasznosította olvasmányait, s az innen-onnan kimetszett szövegrészletek, anekdoták összerendezése nemcsak a népszerű ismeretterjesztés kívánalmainak felelt meg, de helyenként még a drámaiság jóval fogósabb elvárásainak is. Főleg Kaffka Margitról szólván, akinek házassági problémáit, művészi sikereit és frusztrációit jobbára sikerült színpadi hatást keltve, s tragikus figurát formázva szereppé komponálnia. Fájdalom, Thuróczy ugyanerre már nem volt képes Lesznai Anna esetében, mert bár a mondathalászat az ő műveire is jócskán kiterjedt (elsősorban a Kezdetben volt a kert című időskori remekre), az Ady által korrekt Amálként emlegetett írónőből nem vált húsvér alak.

Lesznai Anna
Lesznai Anna

A drámakísérlet a két főszereplőn kívül felléptetett még három másik, asszonyrenden lévő, s a korban elismert értelmiséginek számító személyt: Hatvany Lilit, Bölöniné Itókát (azaz közkeletű álnevén: Kémeri Sándort) és Kaffka sógornőjét, Bauer Hildát. A Temesvárról Pestre látogató Kaffka Margit szállására felruccanó hölgyek számos kibontásra érdemes problémát hoznak magukkal a színre, ám a nőírók identitásválságának, a művészi hivatás és a hagyományos asszonyi szerepek, illetve a társadalmi elvárások között támadt megannyi feszültségnek, éppúgy csak említés jutott, akárcsak a zsidó – nem zsidó problematikának, amelyről egyébiránt a Huszadik Század 1917-es körkérdésére válaszoló Lesznai Anna sokkal árnyaltabban nyilatkozott, mint az Thuróczy színi játékából kihallatszott. A három hölgy jelenléte inkább csak illusztratív jellegű volt, s talán indokolatlan is lenne számon kérni a szerzőn Márkus Ottilia (azaz Bölöni Itóka) kalandos élettörténetét, netán Bauer Hilda Kodállyal kötött ifjúkori barátságának fölemlítését.

Ilyesformán a Szilágyi Tibor által rendezett előadás is a két hősnőre, a Kaffkát személyesítő Györgyi Annára és a Lesznai Annát adó Bertalan Ágnesre koncentrált. S alkalmasint igen jól tette, hisz e két színésznő a szövegpéldányhoz tapadt tekintettel is nagyszerűen játszott: Györgyi fájdalmas, halálos esettsége, s Bertalan kirobbanó fanyarsága még a hosszúra nyúlt, ismétlésekkel jócskán megterhelt és a spanyolnátha vírusától megfertőzött második részt is élményszerűvé avatta. Kettőjükön kívül legfeljebb még a szinte harmadik főszereplőként figuráló Ady fotográfiáról kell említést tennünk, s nemcsak mivel e kép több ízben is hálásan ironikus játéklehetőséget biztosított a színészek számára, hanem mert az Ady Endre alakját idéző számos anekdota olykor bizony megbillentette az előadás ingatag dramaturgiai egyensúlyát. Hiába, az anekdotabéli Ady fölöttébb hálás alak, csak épp akaratlanul is kitakarja a Nyugat emlékezésre érdemes írónőit.

Kapcsolódó cikkünk: Nyugat 100

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek