Az Arcanum konferenciája és bemutatója / XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
2010.04.26.

Bionikus lapozókar fordítja át a muzeális értékű könyvek lapjait, hogy az eredeti műveket a sérülés veszélye nélkül, akár sokszoros nagyításban tanulmányozhassák a kutatók. A Könyvfesztivál alkalmából rendezett digitalizálási konferencián jártunk. SZILÁGYI ZSUZSA BESZÁMOLÓJA.

Még meg sem tartottam az előadásomat, de lehet, hogy már valamelyik internetes portál megírta, mit mondtam – illusztrálta a digitális kultúra diktálta tempót Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója arra utalva, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján bemutatott robotszkenner híre máris olvasható az interneten, miközben a könyvritkaságok, oklevelek, újságok és képeslapok digitalizálását tárgyaló konferencia még javában zajlik.

Az Országos Levéltári Portál nyitóoldala
Az Országos Levéltári Portál nyitóoldala

Az információáramlás felgyorsulása és a feldolgozási lehetőségek radikális fejlődése új kihívás elé állította a kulturális örökség megőrzésére hivatott múzeumokat, könyvtárakat, levéltárakat is. Világszerte gigantikus méretű digitalizálási projektek indultak el, s még a hazai intézményrendszert összességében jellemző alulfinanszírozottság mellett is nem jelentéktelen mennyiségű közpénzt fordítottunk a fizikai mivoltában védendő, ám kutatási szempontból annál jelentősebb dokumentumok digitalizálására. A megőrzés és a kutathatóság szempontjait szerencsés esetben egyaránt előmozdító vállalkozásokról, az elektronikus közzététel módszereiről, sikereiről és szakmai kihívásairól tartottak szakmai konferenciát a digitális forráskiadás hazai zászlóshajója, az Arcanum Adatbázis Kft. szervezésében a hazai közgyűjtemények képviselői a Könyvfesztiválon.

A digitálisan szkennelt példány sokszor az eredetinél jobban olvasható, hiszen a képernyőn kinagyított verzió segítségével a bizonytalan, az idők során elhomályosult részletek is kivehetővé válnak. A gépi feldolgozás azonban nemcsak a szkennelés technikája terén hozott újat: a néhány éve az Arcanum által bevezetett kétrétegű pdf technológia segítségével a dokumentumokon belüli keresés is rendkívül hatékonnyá vált.  A beszkennelt tartalmak képi megjelenítése mellett a szoftverek eltárolják a képen látható oklevél, újsághír vagy könyvoldal szövegfelismerő alkalmazással létrehozott vagy tudományos hozzáértéssel feltárt tartalmát szöveges formában is, a kereshető változatot pontosan illesztve a szkennelt kép megfelelő tartományához. Így e régi könyvek immár adatbázisban tárolva a mai internetes információáramhoz hasonló hatékonysággal válnak kereshetővé. A digitalizálás során létrejövő, technikai értelemben könnyen másolható, terjeszthető tartalmak védelme külön odafigyelést kíván: nagy értékű nemzeti kincseink modern kópiáit is méltó módon kell őrizniük az erre hivatott intézményeknek – emelte ki a MOL vezetője. Fontos tehát megtalálni az érzékeny egyensúlyt a kulturális értékek védelmét szolgáló digitális képalkotás és a kiadványkészítés között.   

K
Kétrétegű pdf technológiával készült térkép (Forrás: archivportal.hu)

A konferencián elhangzott ismertetések a közgyűjteményi digitalizálási projektek legkülönfélébb területeit képviselték. A Hadtörténeti Múzeum térképtára a különösen védett kéziratos Magyarország-térképek digitalizálásával és közreadásával az állomány megőrzésén túl azt a célt is szolgálta, hogy a különböző fizikai helyeken (itthon illetve a bécsi hadilevéltárban) őrzött azonos katonai felmérésből származó XVIII. századi térképszelvények digitálisan összeilleszthetővé, együtt láthatóvá váltak. A digitális térképekhez illesztett GPS-koordináták segítségével pedig a régebbi korok térképei könnyedén illeszthetők a ma használatos térképek megfelelő helyeihez, izgalmas „geográfia idősorokat” kínálva a kutatás számára.

 

Hasonló volumenű digitalizálási programra vállalkozott a Magyar Országos Levéltár is, mely a teljes Mohács Előtti Gyűjteményét, több mint 108 ezer oklevelet tett kereshető formában közzé a kétrétegű pdf technológia alkalmazásával (ide kattints!). Az oklevelek képe és feltárt szövege mellett a regeszták tudományos leírása is az elektronikus oklevéltár része. A digitális gyűjtemény nemcsak az országos, hanem a megyei levéltári oklevélanyagot is tartalmazza, és sok más levéltári dokumentum digitalizált változatával együtt elérhető a Magyar Levéltári Portálon is. 

 

(Forrás: arcanum.hu)
Magyar Múzeumok Országos Képeslap Katalógusa - Dr. T. Bereczki Ibolya bemutató anyagából (Forrás: arcanum.hu)

A digitális feltárás jól alkalmazható olyan speciális gyűjtemény esetében is, mint a szerencsi Zemplén Múzeum képeslap-kollekciója, melyhez számos további múzeum hasonló gyűjteménye csatlakozhatott elektronikus formában. A feldolgozás révén időrendi, tematikus és más tartalmi szempontok szerint is rendezhetővé válik a fizikai mivoltában nehezen kezelhető, nagy számosságú gyűjtemény. A képeslapok feldolgozása során különösen élesen vetődik fel a digitális feldolgozás technológiai kihívásai mellett a muzeológiai szakmai előkészítés fontossága: a feltárt 1500 képeslap mindkét oldalának „metaadatolása” nélkül a digitalizált anyag puszta képhalmaz maradt volna, így azonban néprajzi, városképi, kultúrtörténeti szempontból a tudományos kutatás forrásaként hasznosulhat. Vitathatatlan történeti értékkel bír az MTI „kőnyomatos” Híreinek (itt elérhető!) digitalizálása is. 

 

A robotszkenner
A robotszkenner

A konferencia „sztárja” az a különleges, bionikus ujjával önállóan, emberi kéz érintése nélkül, a muzeális értékű könyvre a lap átfordításhoz minimálisan szükséges nyomást gyakorolva lapozó robotszkenner volt, melyet működés közben is megtekinthetett a könyvfesztivál közönsége (s ide kattintva az olvasó is). Az eddigi nagyléptékű könyvdigitalizálás projektek során jelentős kapacitású, akár napi 15-20 ezer oldal beolvasására is képes szkennereket alkalmaztak. Ezek azonban lapszeknnerek voltak, vagyis a régi könyvek, összefűzött folyóirat- és napilapkötetek feldolgozása minden esetben a kötetek szétbontásával, lapokra szedésével vette kezdetét. Ez a radikális beavatkozás az újfajta robotszkenner alkalmazásával elhagyható, sőt, a köteteket elegendő csak mintegy 80 fokos szögben kinyitni, hogy az eszköz két fényképezőgép segítségével a rendszerhez tartozó számítógépes alkalmazásával azonnal digitálisan feldolgozható képet készítsen a mű oldalairól. Az oldalpár lefotózása után a robotszkenner bionikus ujja önállóan, a lehető legkisebb fizikai behatással átfordítja a lapot, ellenőrizve, hogy valóban sikeres volt-e a lapozás, vagy kissé növelnie kell a lapozáshoz szükséges nyomást. Így a muzeológusi kesztyű és az emberi odafigyelés helyébe a könyvkímélő robotkar lép, gyorsítva az értékes kötetek feldolgozását, elérhetővé tételét.

 


Vö. Benedek Márton: Toporgás a digitális kor küszöbén

Esemény: XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Helyszín: Millenáris, Időpont: 2010. április 22 - 25.

Támogató: Szépirodalmi Kollégium