Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

TÉRKÉP E TÁJ

Plihál Katalin: Magyarország legszebb térképei 1528-1895
2010. jan. 1.
Ha a nyájas olvasó is hajlamos elmerülni egy-egy, antikváriumi kirakatban vagy magánorvosi várószoba falán fölfedezett régi térkép böngészésében, úgy könnyen átérezheti a tömény, szinte érzéki gyönyört.. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.

…amely a recenzenst elöntötte az albumba rendezett és DVD-ROM-on is közreadott földabroszok láttán. 

A magyarországi Lazarus elsőséget birtokló, s 2007 óta Világemlékezet-védettséggel büszkélkedő munkájától a modern hazai kartográfia jelesének, a cseh származék Homolka Józsefnek földmívelési térképéig több mint félszáz térkép, theatrum, atlasz és földabrosz sorjázik elénk Plihál Katalin gondozásában – majd 370 esztendőnyi távolságot egybefogva. Hatalmas változások válnak érzékletessé a gyönyörűen reprodukált (s a kísérő DVD-ROM-on ráadásul kedvünkre nagyítható és bebarangolható) dokumentumok láttán: a nyomdai eljárások fejlődése, a térképészet előrehaladása, a tértudat és –szemlélet kitágulása, a településszerkezet radikális átalakulása s persze a szépérzék, az esztétika korszakos változásai.

terkepek

Valamint éppen nem utolsósorban a köztörténet, a politika és a hadviselés fejleményei, hiszen az album válogatását két, szimbolikus és gyakorlati szempontból egyaránt túlbecsülhetetlen jelentőségű esemény, Mohács és a Millennium keretezi. Ilyesformán az 1526-ot követően majd’ két évszázadra hadszíntérré vált ország értelemszerűen a legfeljebb rövid békeperiódusoktól meg- megszakított háborúskodás világaként tételeződött Európa számára, s ez a tény a német, holland, itáliai vagy épp angol földön kinyomtatott térképeken is jól tanulmányozható. A korabeli térképek elmaradhatatlan kísérő- és díszítőelemei, a „térképi cifrák” ugyanis mindannyiszor az aktuális (vagy helyesebben: aktuálisnak vélt) állapotokról tudósítanak, s hol a megszemélyesített Magyarország esdekel a nyugati térképolvasóhoz (pl. a nürnbergi rézmetsző, Mathias Zündt 1567-es munkáján: „Segítségeteket kérem én, a Magyar Föld!”), hol a mitológiai folyamistenként rabláncát szaggató Duna (Fundanus 1595-ös római kiadású térképén). Az 1664-es, Jakob Sandrart által kiadott atlasz cifrái közt pedig egyenesen egy komplett verses felelgetőst lelhetünk, melyben a Németországot illetve Magyarországot jelképező nőalakok eme – nyersfordításban idézett – párbeszéddel okították a költő és hadvezér Zrínyi korának német közvéleményét: „- Magyarország, törökké akarsz lenni! / – Nem szívesen! Mégis igába kell mennem. / – Krisztus a keresztényeket meg fogja menteni. / – Ha köztünk végre egység lenne! / – Szét kell törnöm ezt az igát. / – Ami engem nyomaszt, téged fenyeget. / – Németföldnek Istennel kell győzni hát. / – Magadnak segítsz, ha nekem nyújtsz kezet.”

A törökök kiűzésével azután megváltoztak a hazánkat ábrázoló térképek és cifráik is, s idővel megjelentek a hazai készítésű, majd a magyar nyelvű mappák is. Ismerős nevek kerülnek elibénk: a nagy pesti rézmetsző, Karacs Ferenc (a legelső magyar kritikusnő férjeura), az esztétikaprofesszor Schedius Lajos, a honfoglalás kori térképet összeállító tudós jezsuita, Hell Miksa s természetesen a kartográfus térképész, Lipszky János, akinek csillagászati helymeghatározáson alapuló, s még egyes csárdákat is feltüntető munkáját (1804-1808) – Pilhál Katalinnal egyetértve – bízvást „az egyik legszebb és legszebben díszített Magyarország-térképnek” ítélhetjük. S végül a fentebb már említett Homolka József, aki a kiegyezés évében érkezett Magyarországra, s akinek a millenniumi ünnepségekre készült, egyszerre szemet gyönyörködtető és a korszerű tudományos igényeknek fényesen megfelelő földművelési térképe oly meggyőzően hirdeti a megannyi más területen inkább csak áhított, semmint birtokolt magyar birodalmiság s a szupremácia eszméjét. S vele azt a kort is, amikor térképben és térképen egyaránt nagyok voltunk, vagy legalábbis annak tudhattuk magunkat.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek