Forrás: Port.hu – Mozdulatművészeti Stúdió |
Mándy Ildikó rendezése a két koraérett, csivitelő kamaszt szólaltatja meg Shakespeare művéből. A Madák Zsuzsa és Czakó Máté által életre keltett figurák az előadás egyedüli megfogható, hús-vér szereplői. Elevenek, életszagúak, bár egyikük sem feltűnő jelenség: lazán elsétálnánk mellettük az utcán. Mind Júlia átlagosan trendi butikruházata (jelmeztervező: Szűcs Edit), mind Rómeó hetyke kalappal megfejelt sportos szerelése – úgy néz ki benne Czakó, mint egy modernkori stüszivadász – sima, egyolvasatú, nem túl bonyolult személyiséget takar. Júlia legmaradandóbb arca mindamellett az élet nemes dolgaira, és így a szerelemre való szinte gyermeki rácsodálkozás, míg Rómeóé a kissé zavart, kéztördelős, a ’bocsánat, hogy élek’ hangsúllyal elővezetett félszeg szerelmi hódítás. Ami persze mindkettőjüknél a szerepformálás (ön)ironikus jellegétől nyer könnyed, stílusos karaktert.
A drámai környezet, a szerelmeseket körülvevő világ (Veronástul-reneszánszostul), beleértve a többi szereplőt is, épp csak óvatos utalásokban, halovány jelzésekben (vagy még azokban sem) sejlik fel a játék során. Amit vagy a címszereplők hívnak elő azáltal, hogy láthatatlan személyekhez intézik szavukat (például a dajkához vagy Lőrinc baráthoz), vagy a darab további két, névtelenségbe (és mondhatni nemtelenségbe) burkolózó mozgásművész szereplője érzékeltet többféle stílusú táncos, pantomimes, jelbeszédes (néma)játékával. R és J az előadás alatt szinte mindvégig a közönség felé fordulva, a színpad két oldalán elhelyezett fémvázas pulpitus mögül monologizál. Akkor sem keresnek szemkontaktust, ha éppen egymással társalognak.
Mándy Ildikó és Fenyves Márk (Forrás: Port.hu – Mozdulatművészeti Stúdió) |
A Mándy Ildikó és Fenyves Márk alakította lárvaarcú és kriptaszagú feketeruhás teremtmények viszont nem a szavakból élnek. Épp ellenkezőleg: hol kecses kacsótánccal (elő)jelelik, hol (utó)szinkronizálják a történetet (például a kriptajelenetben); hol „odatáncolják” a tíz óriásventillátorral és suhogó függönyökkel helyenként szinte kísértetkastéllyá változtatott, amúgy rideg és fémes hatású térbe a semmiféle konkrétummal sem jelzett reneszánsz miliőt, hol ellenpontozó muzsikával és mozgással épp kitolják az idősíkot. Néha asszisztálnak a jelenetekhez, máskor a háttérképet adják. Az elején rövidre nyesett fekete tütüben, később merevített, harangszerű abroncsszoknyában tűnnek fel. Mutatóujjuk fickándozó játékával párbajt imitálnak, majd ujjukat gúnyos ábrázattal hőmérőként dugják hónuk alá. S bár ők maguk áztatgatják a forró vízzel telt üvegpohárban az utóbb vérvörös színben örvénylő filteres gyümölcsteát, majd nyújtják át a szerelmeseknek mint gyorsan ölő mérget – mégsem gerjesztői, felforgatói és prófétái (mint a vészbanyák a Macbethben), hanem csak kísérői, árnyalakjai, útitársai e szinte kizárólag R és J személyére fókuszáló történésnek.
Mindez addig a pontig jórészt izgalmas és érdekfeszítő is, amíg e kísértetkettős belépői termékenyen kitöltik a főszereplők megnyilatkozásai közötti szüneteket. S amíg utóbbiak játékán egyértelműen áthuzatol az (ön)irónia. Viszont amikor ott elfogyni látszik a szufla (és a táncosoknak többségében már csak önismétlésre és úgymond levezető terapikus mozgásra futja), emitt pedig – a dráma félre- és meg nem értéseinek sűrűsödésével – eleddig hanyagolt, vagy éppen macskakörömbe tett dramatikus megszólalásra ragadtatják magukat a színészek – szóval ekkor mintha enyhén gellert kapna az előadás.
Noha még ebbe az utolsó szakaszba is jut egy-két egészen érzékletes ellenpont: például Rómeó és Júlia halálakor, amikor a két táncos sípoló, surrogó, nyöszörgő hangokat előidézve préseli ki a levegőt a korábban felfújt életnagyságú, ám az életnagyságúnál kapitálisabb méretű nemi szervekkel felékesített női és férfi gumibabákból. Ugyanakkor nem egészen világos: vajon az ironikus muníció csappant-e meg a darab végére, vagy maga a csapásirány változott. Mindez persze mit sem von le színészi oldalról elsősorban Madák Zsuzsa finoman vibráló Júliájának érzékeny megformálásából, táncos oldalról pedig Fenyves Márk igen pontos és karakteres alakításából.