Böszörményi Gyula: Emberke színe, Finy Petra: A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány
2009.09.24.

A Csimota Könyvkiadó mássággal kapcsolatos sorozatának két kötete jelent meg. Böszörményi Gyula egy teremtésmítoszban vetíti előre az emberek bőrszínének sokszínű, tehát baljós jövőjét, Finy Petra megindító meséje pedig a másság okozta otthontalanság kozmikus magányáról szól. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.

A sorozat az esélyegyenlőségért és a tolerancia terjesztéséért létrejött Irodalmi Centrifuga Alapítvány pályázatára készült. A Csimota Könyvkiadó „PC meséi” „a hovatartozásról, az emberiség sokszínűségéről, a másságban rejlő értékekről és ezek elfogadásáról szólnak”.

Böszörményi Gyula Emberke színe című meséjének tanulsága, hogy minden ember – bőrszíntől függetlenül – egyenlő, hiszen a teremtő istenek egyforma szeretettel alkották meg a különböző rasszokat, és egyformán gyönyörködnek mindegyikben. A történet az égitestek, a vizek, a növények és az állatok teremtése után és az ember teremtése előtt kezdődik, ám a Genezistől eltérően Böszörményi verziója igyekszik női szempontból is politikailag korrekt lenni: a teremtő erőt ugyanis nem csak egy hímnemű, hanem egy nőnemű lény is képviseli. Sőt, a szerző, mondhatni, átesik a ló túlsó oldalára, amennyiben a férfi egyenesen passzív balfácánnak tűnik a nőhöz képest: Ég Atyácska ugyanis fele olyan jó emberismerő, bölcs, türelmes, előrelátó és kreatív, mint Hold Anyó.

Ég Atyácska épp a sárból gyúrt, egyelőre még élettelen ember fölött morgolódik: nem érti, hogy mi hibádzik a teremtés koronájából. Hold Anyó ébreszti rá, hogy az embervázlat sápadtfehérsége unalmas, s egyébként is belefájdulna a fejük, ha minden ember ugyanolyan színű lenne. Pemzlit ragadnak hát, s az embersablonokat öt különböző színűre pingálják. Hold Anyónak sajnos már csak a mű befejezése után támad balsejtelme:  nem biztos, hogy a rózsaszín, a rézbőrű, az ébenfekete, a sárga és a barna színű ember jól fog kijönni egymással... Ég Atyácska és Hold Anyó egyébként leginkább kedves, megfáradt, nyugdíjas házaspárra hasonlít, nem csoda tehát, hogy a teremtés korántsem hibátlan.

Agócs Írisz illusztrációi a mese hangulatának és nem túl bonyolult mondanivalójának megfelelően egyszerűek és kedvesen bumfordiak: a Hold Anyót ábrázoló rajz bájos, kerekarcú, ősz öregasszonyt sejtet, az emberkék és embervázlatocskák pedig valóban „kis ostobáknak” tűnnek, akik nem fogják megérteni Ég Atyácska fenyegetését, „a villámok, viharok, meg a föld rázkódásának üzenetét”, miszerint békében kell élniük egymással.


A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány kevésbé didaktikus: Finy Petra meséjében a másságból eredő magányosság kiengesztelhetetlenül fájdalmas és szorongást keltő, és sokkal inkább a zsigerekre hat. A történet a magyar gyerekek számára eleve idegen világban, az egzotikus Kínában játszódik. Bái hercegkisasszonytól vakítóan fehér bőre miatt idegenkednek a császár udvarában, így se barátra, se kérőre nem lel a rangjában hozzá illők között: gyermekkorában a teaszolga, később az Arany Sárkány szól hozzá az igaz szeretet hangján. A hercegkisasszony útra kel, s az Arany Sárkány hátán röpülve beutazza a Fehér Birodalmat, a Száműzöttek Országát, a széles nagyvilágot, keresve azt a helyet, ahol otthonra lelhet...

Finy Petra meséje nem konkrét tanulsággal és megszívlelendő intelmekkel hat, hanem – költőisége révén – a lélekben hagy nyomot. Keleti kincseket: borzongatóan izgalmas hasonlatokat és bánatosan szép jelzőket rejt a szöveg. Bái hercegkisasszony úgy néz az Arany Sárkányra, „mint a felhő, amiből ezer fürdődézsányi eső készül kiszakadni”, s karjai olyan lágyan zuhannak vissza csípőjére, „mint a friss lepedő, melyet az ágyra terítenek”. A cseppcsengettyű patakhangú, a felhők bivalyszürkék, a nap sárga sörényű. Mivel Bái hercegkisasszony bőrének fehérsége annyira titokzatos, hogy a gyanútlan olvasó fejébe biztosan nem tolulnak rögvest konkrét társadalompolitikai problémák, a másság okozta kitaszítottság univerzális szinten teremtődik meg. Más szóval minden olvasó (vagy mesét hallgató gyerek) a saját bőrén érzi Bái hercegkisasszony problémáját. Ugyanakkor a főhős bátran szembenéz a nehézségekkel, s megalkuvást nem tűrő lelke végig tiszta marad.

A szöveg szépsége ugyanilyen fájdalmas szomorúsággal visszhangzik az illusztrációkban. A keleties motívumok szépen belesimulnak Takács Mari rajzainak plasztikusságába és színvilágába. Bái hercegkisasszony szeme – még ha cérnavékony is – beszédes: megindító szépség, tántoríthatatlanság vagy a bánat látszik bennük. Az Arany Sárkány olyan, mint egy nagyra nőtt, barátságos csiga, a Száműzöttek Birodalma hercegének pedig már ajkán látszik a gonoszság.


Vö. R. Szabó Zsuzsa: Mesébe burkolt teremtésmítosz 
Tamás Zsuzsa: Amikor a kevés a sok 

Szerző: Rádai Andrea
Cím:  Emberke színe,  Szerző:  Böszörményi Gyula,  Kiadó:  Csimota Kiadó,  Kiadás éve:  2009,  Terjedelem:  24 oldal,  Ár:  2200 Ft,  Cím:  A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány,  Szerző:  Finy Petra,  Kiadó:  Csimota Kiadó,  Kiadás éve:  2009,  Terjedelem:  24 oldal,  Ár:  2200 Ft
Megítélt támogatás: 400 000 Ft
Támogató: Szépirodalmi Kollégium
A kiadónak Böszörményi Gyula kötetének megjelentetésére (2008)
További támogatás: 400 000 Ft
Támogató: Szépirodalmi Kollégium
A kiadónak Finy Petra kötetének megjelentetésére (2008)