Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

HAYDN PÁHOLY

Haydn 2009 Bicentenary Conference / Zenetudományi Intézet, Haydn Év 2009
2009. jún. 9.
A Haydnt ünnepelni hivatott események közül kiemelkedett a Zenetudományi Intézetben megrendezett konferencia, amelyre elfogadta a meghívást a világ legnagyobb Haydn-kutatóinak többsége. Tagadhatatlanul ez volt a Haydn-bicentenárium legkevésbé laikusnak szóló epizódja. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.

Jóllehet az előadások majd mindegyike érdekes volt, felvillanyozhatta a Haydn pályájával foglalkozókat, s bizonyította ugyanakkor a komponista nagyságát, s azok igazát, akik régóta hajtogatják, Mozart pályatársa nem egy műfajban – triók, zongoraszonáták – jelentősebbet alkotott a jobban eladható Amadeusnál. Haydn, ahogy Charles Rosen írta: a zenészek szerzője, vagyis műveit a vájt fülűek fokozottabban élvezhetik, mint azok, akik csak szép dallamokra, vagy emelkedett érzelmekre vágynak.

Somfai László
Somfai László

A Zenetudományi Intézetben olyanok adtak egymásnak randevút, akik életüket Haydn kutatására tették föl; Haydn a megjelentek számára egyike az életüket, gondolkodásukat befolyásoló eszme kardinális képviselőinek. Nem túlzás azt állítani, az eseményen a Haydn-vallás felkent papjai jelentek meg. Recenzens, mivel csak egyszerű hívőnek nevezheti magát, mindössze a sommás tudósításra szorítkozhat.

Ha valamit, úgy legfeljebb azt a gyakorlatot illetheti kritikával, mely minden konferenciára – lett légyen az klímaváltozásról vagy fosszíliákról szóló – jellemző, nevezetesen, hogy csak a szakterület szorosan vett képviselőit invitálták meg. És innen is, mint minden tudományos konferenciáról, hiányoztak a higgadt kívülállók, és velük az a mentalitás, amely segíthetne a szakértőkkel is észrevétetni, hogy a részletekben (a túlzott specializálódás miatt is) olykor elvész a lényeg. Tán még az is előfordulhat – éppen ezért -, hogy a konferencián elhangzó előadások központi gondolata nem cáfolható a Haydn-szakirodalomban leírtakkal, ellenben egy más szakterület képviselője nyomban letenné az asztalra nyomós ellenérveit.  

A négy napos Haydn 2009 Bicentenary Conference pénteken áttette székhelyét Eszterházára, így tudósítani csak három nap eseményeiről tudok.

E három napon a délelőtti órákban hallhattuk a Haydn-kutatás ismertebb alakjait, a délutáni szekcióüléseken pedig a kisebb súlyú előadásokat (rendszerint, de nem minden esetben, még csak pályájuk elején álló Haydn-kutatóktól). Ebben az – ismert Rondo után szabadon all’ ongarese szekciónak nevezett – idősávban kaptak lehetőséget a fiatal magyar kutatók is.

Elaine Sisman
Elaine Sisman

Az első hozzászólás természetesen Somfai Lászlót illette, aki a magyar Haydn-kutatás ötven évét foglalta össze röviden. A magyar zenetudomány jeles alakjairól emlékezett, elsősorban is a világban Haydn-specialistaként számon tartott Bartha Dénesről, majd bevezetőjének végén megemlítette a fiatalabb nemzedék jeleseit, Dolinszky Miklóstól a rendezvény egyik szervezőjéig, Halász Péterig, akinek nagy szerepe volt a konferencia gördülékeny lebonyolításban és az oldott légkör megteremtésben egyaránt.

Somfai Tanár Úr tevékenyen részt vett a délutáni üléseken is, többször mint beugró levezető elnök, valamint egy kiváló előadással (az egyik Erdődy-kvartett kompozíciós technikájáról) gazdagította ő is a konferenciát, akárcsak a magyar zenetudomány másik elismert nagysága, Komlós Katalin.

Komlós Katalin játékával is megtisztelte az eseményt. Az ebédszünet után ugyanis fél órás kamarazene segítette a ráhangolódást a délutáni ülésekre. A legnagyobb, jogos sikert, a Trio Antiqua aratta: a trió mindhárom tagja, de különösen a hegedűs, Kalló Zsolt pontos és érzékeny, Haydn esztétikáját minden előadásnál jobban visszaadó játéka a konferencia kitüntetett pillanata volt. 

Somfai László bevezetőjét követően a Haydn-kutatás – az itt egyébként keményen bírált – H. C. Robbins-Landon után legtöbbet idézett (leghosszabb citátumlistával bíró) alakja, egy kedves, barna göndör hajú hölgy, a New York-i Columbia Egyetem tanára Elaine Sisman adott elő a kor nagy költője, Metastasio és Haydn kapcsolatáról. Gondolatgazdag és érdekes, A lakatlan sziget című Haydn-opera elemzésére épülő előadásában kitért még Haydn korának ismert és sokat tárgyalt hajószerencsétlenségeire is, arra, hogy azok miként befolyásolták az alkotókat, a világ felfedezetlennek tekintett részéről kialakult képet, a kalandvágyók és a regényírók képzeletét. Metastasio Haydn karrierjének kezdetén szintén kapcsolatban állt Haydn munkáltatójával, Esterházy Pállal. De együttműködésük csak erre az egy műre szorítkozott.

Eystein Sandvik
Eystein Sandvik

Sisman után a Torontói Egyetemen tanító Caryl Clark beszélt a Haydn műveiben megjelenő zsidó zenei elemekről. Ilyen zsidó motívumokat, ahogy az e tárgyban könyvet is író Clark kifejtette, főként Goldoni A patikusából készült operájában találhatunk. E mű szereplői között akad egy-két a kor zsidókról kialakított sztereotípiáit megjelenítő, általánosított jegyekkel felruházott karakter. A műben egyébként számos utalás van más kultúrkörökre is, így a törökre és az arabra. Sempornio azt testesítette meg, amit a XVIII. században a zsidókról gondoltak. (Itt eszembe is jutott, hogy mennyire helye lenne az előadók sorában Jan Assmannak, aki egyiptológusként tán a legtöbbet tudja a század zsidó- és Egyiptom-képéről – ebből kiindulva elemezte a Varázsfuvolát -, és arról, hogy az hogyan jelenik meg a szabadkőműveseknél – elvégre Haydn is aktív testvér volt).

Röviden még néhány érdekesebb, szakkifejezésekkel túlságig nem terhelt hozzászólásról: Farkas Zoltán arról értekezett, hogy a 64. szimfónia Largo tételének lényege, hogy a Hamlet egy mondatát „The time is out of joint” („kizökkent az idő”, Arany; „a világ szétesett”, Nádasdy) illusztrálja. John A. Rice (Rochester) azt elemezte, miként hatott Haydn A megjutalmazott hűség című operájának egy részlete Mozartra, aki hallhatta is a darabot, hiszen azt német nyelvre Schikaneder és társulata dolgozta át.

Az Oslóból érkezett, és edzőcipőben előadó – egyébként rockműsorokat is vezető – Eystein Sandvik kifejtette, hogy a Teremtés párizsi bemutatója milyen szerepet játszott a német identitás megteremtésében, mennyiben és hogyan tudta kifejezni e mű nemcsak a nagyságot úgy általában (a teremtett világ nagyságát), de a németül beszélő népek nagyságát is. Stefanie Steiner (Max-Reger-Institut) ugyancsak a Teremtésről szólván azt boncolgatta, abban hogyan jelenik meg a szférák zenéje: nagy ismeretanyagot feldolgozó előadásban szót ejtett szinte mindenkiről, aki valaha írt a szférák zenéjéről, a görögöktől Goethén át Aemilius Kunzenig. Bardi Terézia ínycsiklandó előadásának hála pedig Haydn korának édesség- és ételkülönlegességeit képzelhettük el.

A támogatás adatait és kapcsolódó cikkeinket a Haydn Év 2009 gyűjtőlapon olvashatják.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek