A norvég származású dán klasszikus, Ludwig Holberg „kulturális komédiáinak” egyikét (Erasmus Montanus avagy Rasmus Berg) hajdanában-danában egy ismeretlen piarista szerzetes ültette magyarra. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Hevesi Sándor Teremben Gálffi László és Ács János osztályvezető tanárok harmadéves színészosztálya örömmel próbálgatja a többnyire nyelvújítás előtti bájában meghagyott iskoladráma magyar nyelvezetét, mely magyar környezetben és akkori-mostani hazai tanulságokkal csipkelődik az univerzitást befejezve gyakorlatias dolgokhoz mit sem értő, hepciás és nagyképű ifjú áltudóson is, a megvénhedt paraszti közösség minden új gondolatot ördöginek tartó képviselőin is.
 Jelenet az előadásból |
Lapos-e a Föld vagy gömbölyű? A diák, aki Hegyi Mikiként ment el otthonról, de csak Erasmus Montanusként hajlandó visszatérni (még az öccse sem szólíthatja bátyónak – ezért aztán a „kötelező” Monsieur helyett valami müszjüt mütyög gúnyosan), tudja és szenvedélyesen hirdeti: gömbölyű! A helybeli gazdák, elöljárók persze nem hagynak magukon kifogni, s egy életre beleverik a már vőlegény legénybe: lapos az! (Vagy ha nem, akkor mondd laposnak, ha jót – házasságot, ép irhát – akarsz!) Városi pallérozódás és falusi tunyulás (másfelől: üres, „disputáló” filozopterkedés és természetes, józan értékrend) ellentétéből is fakadóan a kettős vereség komédiája A goborló (a furcsa jelentésű szitokszót Erazmiki fejéhez vágják): mindkét fél hihet a győzelmében; s mindkettő megnézheti magát.
Boros Lőrinc és Balázs Juli a színre hordott, kellemesen trágyaszagú szalmával, bálákkal gazdasági udvart képezett ki, melynek tárgyai mind funkcióhoz jutnak. A címszereplő például egy piros bödönnel és egy kődarabbal – meg az okított maradiak testével –, három különféle méretű objektummal szemlélteti, mi is az a holdfogyatkozás, miként áll, árnyékot vetve, kettő közé a harmadik. Miareczky Edit jelmezei a tűrhetően élő falu szegény(es)ségéről, némi fösvénységéről is hírt adnak.
 Barabás Richárd és Alberti Zsófia |
Zsámbéki Gábor rendező körültekintő pedagógiája és játékos kedélye a lányok esetében kevésbé érvényesül (vagy a női szerepek sokkal hálátlanabbak?). Alberti Zsófia (Nelli) egy földszínű-barnává fáradt derék anyánál többet nemigen mutathat, a másik (öröm)anya, Juhász Lujza (Magdi) a korai női emancipáció öntudatát közvetíti. Ruzsik Katalin, a pöttöm menyasszony Erzsi szerelmi énekének fakó magánszámával nemigen győz meg, inkább lehet figyelni a pártájáról egyesével eldobált szárítócsipeszekre: ahogy egyre foghíjasabbá lesz a groteszk fejék, úgy sejlik mind távlattalanabbnak a reménybeli Montanusné jövője. Csupán az osztály összetételéből fakadó kényszerűség lehet, hogy a rendtevő Hadnagy szerepét Tarr Judit kapta, aki csak felmondja, de cseppet sem fedi a figurát, és nem is érződik, hogy Zsámbékinak ötlete lett volna a megoldás „eladására”.
 Jelenet az előadásból. (Fotó: Szkárossy Zsuzsa) |
A Nemzeti Színházba Bánk bán szerepére kiszemelt Fehér Tibor (Jakab, Miki öccse) rózsálló orcával, egészséges-türelmes virgoncsággal emelkedik a sok tökkelütött és tötymörgő alak fölébe, Szatory Dávid feszes koreográfiával, pontos mimikai hangsúlyokkal alakítja az iszákos, kákabélű, sunyi egyházfit (aki húsz éve talán egy korábbi nemzedék Hegyi Mikijének indult, de őt nem is kellett móresre tanítani, hogy mára csak egy szószedetnyi latin kifejezést tudjon, végképp a jelen mögött kullogva). Farkas Dénes (János, Erasmus apja) hiteles miliőjű, lassúdad parasztember, Molnár Áron (Jeromos) fenyegető, ám hanyatló vidéki despota és pater familias, Mohai Tamás és Kis Domonkos Márk megfelelően magához hajlítja feladatát.
Barabás Richárd (Miki) sok külső hatás és behatás közepette jut el a nem tehetségtelen, ám hamistudattól megvert és gyáván életidegen diák esendő benső természetének rajzáig. Amikor lejár a százdioptriás szódásüveg-okuláré mulattató hatása, amikorra már nem bohózati ügy, hogy így-úgy egy dézsa vízben végzi: amikor a létvakság és a „nyakig a valóság” ideje jön el, s tragikum is erezi a komikumot, akkor a leghitelesebb a vizsgázó színész. A kétszer ötvenperces előadás üde néznivaló; szakmai, egyetemi értékét Zsámbéki, Ács, Gálffi mérheti fel.
Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a POSZT 2009 gyűjtőlapon olvashatják.
Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a DASZSZ 2009 gyűjtőlapon olvashatják.