Mátrai Erik: A Vörös-tenger kettéválasztása / Rumbach utcai zsinagóga
2009.05.14.

Amikor Mózes átvezette a zsidókat a Vörös-tengeren, senki nem volt benne biztos, hogy a kivonuló népre nem, csak az utánuk igyekvő egyiptomiakra zúdul vissza a hatalmas víztömeg. Mátrai Erik videóinstallációja ezt az élményt idézi meg, s a zsinagóga rozoga falai tovább erősítik. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.

Részletek a kiállításból
Részletek a kiállításból
Ostoba módon délután érkeztem a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához kiállítást nézni. Mosolyogva javasolták, hogy inkább sötétedés után nézzem meg a videóinstallációt, mert világosban nem látszik (jé, tényleg, micsoda szempont ez a reggeltől estig filmeket vetítő plázamozik világában). Este tértem tehát vissza a nyirkos, sötét utcácskába. Az ötvenes években emelt, „terrorházásan” nyomasztó burkolatú trafóház mellett elhaladva végre beléphettem a gyönyörű, romantikusan omladozó zsinagógába.

A repedezett, helyenként építési törmelékkel borított padlón lépkedve utunkat Mátrai Erik videóinstallációja vezeti. A Vörös-tenger kettéválasztásának óriási vízfalait két vetítővászon képviseli, amelyeken folyamatosan buzog a víz felfelé. Ezen a folyosón haladhat át Mózes népeként a látogató, miközben a passzázs két végén álló hangszóróból az áramló víz zubogása, mormogása hallatszik. A látványosság szemére vethetnénk, hogy mivel a vetített vízfüggönyök nem túl magasak, egy jobban megtermett kosaras könnyedén kilát a tengerből, így a megdöbbentő csoda hangulata könnyen szerteszállhat. A vetített tengerből felpillantva viszont nem fenyeget a külvilágra való kitekintés, így a bibliai kirándulásból való kiesés lehetősége, hiszen az ódon zsinagóga mint egy ószövetségi kupola borul a jelenetre.


A Vörös-tenger installációnak nem a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga ad először otthont. A vízfalak jártak már a Műcsarnokban és a szombathelyi Irokéz Galériában is. Ott tökéletes sötétséggel oldották meg azt, amit itt a zsinagóga ablakain beszűrődő derengésben a történelmi falak és súlyos szimbolikát hordozó díszítésmaradványok tesznek meg. Míg a Vörös-tenger darabkája más kiállítóhelyeken a semmi közepén állt, addig a zsinagógában magába a zsidó kultúrába ékelődik be nemcsak tematikailag, hanem a valós térben is.

Az installáció a Pészach megünneplését hivatott különlegessé tenni a zsinagógában, így bár az épületet a közösség már nem használja, mégis betölti a vallási ünnep hangulata, a zsidók exodusára való emlékezés. A Rumbach utcai zsinagóga több hasonlóságot mutat a Dohány utcai épülettel, míg azonban a nagy zsinagóga a neológok épülete volt, addig a Rumbach utcai a konzervatív zsidók igényeinek felelt meg inkább. A hely történetéhez tartozik, hogy 1941-ben itt gyűjtötték össze a később Ukrajnába szállított és meggyilkolt zsidókat. Az épületet 1959 óta nem használják vallási célokra, a hetvenes években a teteje is beszakadt, majd életveszélyessé nyilvánították. Ugyan a 90-es években végeztek rajta állagmegőrző munkákat, a teljes helyreállítástól még igencsak távol áll. Mátrai Erik munkája ebbe a zsidó emlékeket őrző, romosságával még erőteljesebben az emlékezésre felszólító térbe helyezi tengerét. A falak omló, csipkézett mintázata épp helyreállítatlanságával őrzi a történelem leheletét. A vízfalak közül való kitekintés tehát nem ki, hanem inkább még beljebb vezet bennünket az ószövetségi történetbe, a Vörös-tengeren átkelő nép múltjába: Mátrai Erik Vörös-tengere nemcsak térben, hanem időben is átjárót nyit a látogatónak egy múltbeli Kánaán reménye felé.

Az alkotó nem először nyúlt vallási témához. Rómát is megjárt videóikonjai a Vörös-tenger installációhoz hasonlóan építettek kapcsolatot múlt és jelen között. Krisztus keresztútját, az angyali üdvözletet, Krisztus színeváltozását, a vízenjárást és a madaraknak prédikáló Szent Ferencet is megörökítette high-tech ikonjain. Videói igazi Star Trek-diafilmek: az

F
Fotó: Szkárossy Zsuzsa
ikonokra jellemző sematikus ábrázolás és összemosott perspektíva egyesül a legmodernebb technikával. A képen kicsi, naivan színes figurák mozgolódnak egy mindenféle extrákat felvonultató, kütyükkel megrakott barna dobozkában. Hagyomány és jövő találkozását erősíti a Keresztút-sorozat római szereplése, ahol az ikonok egy templomban voltak kiállítva, tehát a vallási életbe beépülő, valóban funkcionáló high-tech körmeneti eszközként szerepeltek.

A Vörös-tenger kettéválasztása nemcsak az ősi történet és a modern technológia összekapcsolásával éri el az időkapu hatást. A Rumbach utcai zsinagóga nyolcszögletű terének centrumában a mitikus múlt megidézése szakrális teret nyer. A málladozó falak pedig, akár a Vörös-tenger hullámai, fenyegetően borulnak fölénk, csak a jóisten tartja őket meg a helyükön. Azért reméljük, szemben a Vörös-tengerrel, az utánunk haladókat sem temeti maga alá a gigantikus vallási emlék.


A kiállítás 2009. május 31-ig látogatható.


Vö. -dck-: A Vörös-tenger kettéválasztása

Szerző: Fürth Eszter
Kiállítás:  A Vörös-tenger kettéválasztása,  Helyszín:  Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga,  Időpont:  2009. április 18 - május 31.
Megítélt támogatás: 4 043 000 Ft
Támogató: Digitális Médiaművészet 2004 Ideiglenes Szakmai Kollégium
Mátrai Eriknek a Vörös-tenger kettéválasztása című videóinstalláció létrehozására és bemutatására (2004)