Pater Sparrow: 1 / 40. Magyar Filmszemle
2009.02.04.

Az 1 nem sci-fi, sokkal inkább a paranormal crime zsánerébe tartozó fikciós nagyjátékfilm. Pater Sparrow alkotása az izgalmas történet, a kiválóan kidolgozott filmvilág, a lenyűgöző vizualitás és a nagyszerű alakítások ellenére is félig beteljesített ígéret marad. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.

Stanisław Lem írása fiktív recenzió egy elképzelt könyvről, amely számok és statisztikai táblázatok formájában mutatja be az emberiség egy percét. Megtudhatjuk belőle, hogy hányan létezünk minden egyes percben, hányan születnek és hányan halnak meg, a halálnak hányféle módozata van, hogy mennyi vér áramlik az egy időben élő emberek testében, és hogy ez milyen elenyésző mennyiség a világtenger tömegéhez képest, hogy hányan közösülnek percenként, hogyan pusztítja el az ember a környezetét, mennyit költ a vallásokra stb. Mivel az adatok befogadása túl van a felfogóképesség határán, a világ egésze nem ismerhető meg egyszerre, ám a számsorok felszívódnak az agyban és afféle pótszerként működnek, hogy legalább részleteiben átélhetővé váljon a valóságunkon túli valóság. A recenzens állítása szerint az Egy perc című könyv legfőbb veszélye a pánikkeltés, hiszen a statisztika objektív rendszeréből azt is megtudhatjuk, hogy a világot sokkal inkább a Rossz irányítja, mint a Jó, a számok törvénye általi determináltság pedig megfoszt bennünket a szabadság illúziójától.

Kerekes Vica
Kerekes Vica

Pater Sparrow filmjének ez a könyv a főszereplője – miközben az 1 lényegében véve nem megfilmesítés. Az alkotók ugyanis egy olyan krimitörténetbe ágyazták a lemi utópiát, amelyben a könyv paranormális jelenségként való tárgyiasulása az események okozója. Az első helyszín egy előkelő könyvesbolt, ahol egy esős napon, zárás után előtűnik a semmiből egy titokzatos férfi (Sinkó László), aki Vitruvius könyve után érdeklődik. A tulajdonos (Mácsai Pál) és az eladónő (Kerekes Vica) a példány keresésére indulnak, ám ekkor a boltban lévő összes kötet átalakul: a Biblia-formátumú könyvek fehér borítóján csak egy szám szerepel, az 1. A Valóságvédelmi Hivatal nyomozásba kezd, feladatuk az eset körülményeinek feltárása a csoda lehetőségének megcáfolására. Lefoglalják a bizonyítékokat és mindenkit letartóztatnak – az említetteken kívül még a skizoid érzékenységű néma takarítófiút (Czukor Balázs) –, de mielőtt elszállítanák őket a különös zártosztályra, az idegen férfi kijuttat egy példányt a külvilágnak. Miközben a pszichés terhelés válogatott módszereivel zajlik a tanúk megfigyelése és vallatása, a média felkapja az ügyet. A szenzáció alapja azonban nem a könyv tartalma (hiszen senki nem olvas; ha olvas, nem érti; ha érti, nyomban elfelejti), hanem a racionalitás keretein belül megmagyarázhatatlan paranormalitástól való félelem.

Noha az események középpontjában mindvégig a könyv áll, azt, hogy pontosan miről szól, nem tudjuk meg. Előbb a titokzatos vevő beszél róla, majd ahogyan egyre közelebb kerül az ügyhöz, a mesélés fonalát a nyomozást vezető Phil Pitch (Mucsi Zoltán) veszi át. Az idegen a mindentudás nyugalmával közöl velünk információikat a könyvről, Pitch viszont a külvilágra gyakorolt hatásait kommentálja. Egészen addig, míg egy hatalmi játszma következtében meg nem fosztják pozíciójától, és gyanúsítottá nem válik. Ekkor kezdi el maga is olvasni a könyvet, ám az élmény nem elmesélhető. Mintha mindaz, amit átélés nélkül megismerhetünk a világból, csak külső tudás lenne (mert amit a szem lát, ugyanaz, mint amit a szemben látsz), és a beavatódás egyetlen módját a művel való személyes találkozás, az olvasás jelentené.

Czukor Balázs
Czukor Balázs

Az 1 című film tétje ebből következően éppen az, hogy hogyan értelmezi ezt a titkos tudást, és milyen módszereket választ arra, hogy ebbe a nézőt is bevezesse. A kulcs a különös idegen figurája. Ő ugyanis nem egyszerűen a krimitörténet-szál főszereplője, akihez a paranormalitás jelensége mint bűntény kapcsolódik, hanem azoknak a bölcsességeknek a szószólója is, amelyek a film ideológiai alapjait, motivációs irányait (értsd: a mondanivalóját) kijelölik. Swan Tamel a valóság és a képzelet határán állva egyrészt játékba hozza a valóságon túli erők követeinek irodalmi és filmes hagyományát – a semmiből materializálódik, az ókori Róma építészének könyvét keresi, kiderül róla, hogy papírok nélkül a városba érkezett idegen, aki a Vatikán védelme alatt áll, a szegregációban sakkozik stb. –, másrészt afféle szellemi mesterként filozofikus sűrítettségű mondatokban fogalmazza meg az Igazságot. Az egyik axiómája, hogy a kivétel gyengíti a szabályt, de csak ott, ahol erősek a határok – ezért mindazok számára, akik a történetben valódi kapcsolatba kerülnek a könyvvel, feloldódnak a valóság határai, és egyre inkább a fantázia, a vágyak és az álmok furcsa világában élnek tovább.

Mucsi Zoltán (Forrás: magyarfilmszemle.hu)
Mucsi Zoltán (Forrás: magyarfilmszemle.hu)

A vizsgálat alá helyezettek zárt osztálya ezért maga is képzeletbeli hely. Orvosok és nyomozók által őrzött elvarázsolt kastély, amit főleg gyerekek és lányok laknak. Fodrászszékben naphosszat cigarettázó borzolt hajú ikerpár és álomolvasó fejpántokkal megkoronázott titokzatos tündérek. Az órák mindig 1 órát mutatnak, a szürke, füstös falak és átláthatatlan üvegablakok mögött pedig folyton zuhog a túlvilági eső, a kertben delfinek úszkálnak. A titkos tudást jelképező körte paranormális sokszorozódása és terjedése sem szokatlan jelenség ebben a közegben, legfeljebb nyomozati bizonyíték.

Pater Sparrow filmjének kétségkívül e világ a legerősebb rétege. Az aprólékos kidolgozottság, az erős atmoszférájú képiség és a felszabadult kreativitás ugyanis itt igazolja leginkább önnön filozófiáját: a szubjektív képzelet teremtőerejét. Kár, hogy a rendező épp ezzel a szabadsággal nem tudott mit kezdeni, és belecsúszva a reflexió kényszerébe, önmaga ellen dolgozott. A Tamel által kimondott igazságok szűnni nem akaró sora egyre inkább túlmagyaráz, míg végül a közhelyig koptatja az 1 titkát. A valóság valóban a szubjektivitásban van… Vagy odaát?


Kapcsolódó cikkünk: 40. Magyar Filmszemle

Vö. Hungler Tímea: Bölcsek kö(ny)ve?
Laborczi Dóra: Elsőre
Gyárfás Dóra: Az élet maradt megfejthetetlen 
valuska lászló: A magyar sci-fi hirtelen megszüli önmagát 
Tóth Orsolya: Egyszer alszol, sokszor ébredsz; sokszor alszol, egyszer ébredsz 
Hornyik Sándor: Hit, remény, halál - egy az egyben 
Fáy Miklós: Jövőre hideg lesz 
Hlavaty Tamás: Isten hozott a mátrixban! 
-ts-: Scgrevek József és testvérei

Cím:  1,  Rendező:  Pater Sparrow,  Forgatókönyv:  Pater Sparrow, Góczán Judit,  Dramaturg:  Závada Pál,  Operatőr:  Tóth Widamon Máté,  Zene:  Szesztay Dávid, Spaso, Dom,  Vágó:  Kiss Wanda,  Hang:  Császár Ferenc,  Látvány:  Lányi Fruzsina, Varga Judit, Pater Sparrow,  Jelmez:  Gadus Erika,  Rendezőasszisztens:  Mátyássy Áron,  Producer:  Kamondi Zoltán,  Szereplők:  Sinkó László,  Mácsai Pál,  Kerekes Vica,  Mucsi Zoltán,  Balázs Zoltán,  Dömötör András,  Haumann Máté,  Bíró Kriszta,  Krysztof Rogacewicz,  Czukor Balázs
Megítélt támogatás: 20 000 000 Ft
Támogató: Miniszteri keret
Verebes Zoltán 1 című filmjének elkészítésére (2007)