Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége / Színház- és Filmművészeti Egyetem
2009.01.06.

A jeles regény színpadra vont változatát tanulta be Kerényi Imre rendező-tanár osztálya. Az előadás vall az alkotók diktatúraképéről, a prágai tavaszról, a Beatles slágereinek változatlan vonzerejéről, de alig hajlandó valamit is elárulni Kundera művének titkaiból. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.

Jelenet az előadásból
Jelenetek az előadásból
A világszerte talán legismertebb kortárs kelet-európai regény színpadi adaptációja nem előzmény nélkül való kísérlet, hiszen amint azt a kiadott színlap is jelzi, az előadás egyként támaszkodik Milan Kundera emblematikus, bár mára kissé megkopott varázsú, 1984-es prózaremekére és Philip Kaufman 1988-as filmváltozatára. A lineárissá formált, s ilyeténképp alapvető jellegzetességében elváltoztatott narráció, s a filozofikus kitérők mellőzése tehát nem példátlan szentségtörés. Ám ami a Juliette Binoche és Daniel Day-Lewis főszereplésével készült mozifilm esetében működőképes megoldásnak és összességében vállalható koncessziónak tetszett, az jóval kevésbé tűnt megindokoltnak az Ódry Színpadon.

Fekete György átírása ugyanis jószerével lecsutkázta a cselekményt, s miközben szívfájdalom nélkül elhagyta a regény néhány előzékenyen dramatizált, s az előadás diktatúra - titkosrendőrség-tematikájába éppenséggel illeszkedő jelenetét (mint például a főszereplő Tomás és fia találkozását egy ellenzéki petíció aláírása/alá nem írása körül), inkább kellemes Beatles-számokkal elegyítette és az Oidipusz-motívum sulykolásával terhelte meg az előadást. Kundera eszmefuttatásainak többsége, így természetesen a beethoveni es muss sein is a veszteséglistára került, míg néhány a szereplők szólamaiban kapott helyet, s ha lehet, ez még kínosabb megoldásnak bizonyult. Mert mi tagadás, amikor a szerelem és az együttalvás vélt összefüggései hangzottak fel a színpadon, abban a pillanatban a néző lelki szemei előtt felrémlett egy szemelvényes Müller Péter-felolvasás nyájas képzete.


Alighanem a Kundera által oly részletesen kifejtett, a Sztálin-fiú halálával, a székelés, Scotus Eriugena és Gustave Doré fölemlítésével kísért giccs-téma is elpangott volna Fekete átdolgozásában, ha Kerényi Imre rendezése - akarva-akaratlanul - nem irányította volna figyelmünket lépten-nyomon e motívumra. A névtáblák szorgos felmutogatásával kísért, kivetített felhőátvonulással indított és lezárt történetmesélésben ugyanis komoly szerep jutott a giccsnek. Karel Gott Lady Karneváljának kéretlen és obligát megidézése vagy a davajgitáros orosz kényuralom közhelyes megvillantása éppúgy ezt a regisztert idézte, mint az a tény, hogy a regény utolsó részében megemlített, kutyaként nevelt lábas jószág, Mefisztó malac mondhatni az előadás főszereplőjévé nőtte ki magát. Az ártatlan kismalac hosszú jeleneteket töltött a színpadon, s boldogtalan sivalkodását átmeneti távozásai után még hosszú perceken át hallhatta a víg kedélyű ifjúsági közönség.

Ha érzésünk nem csal, egy nagy színésznő indult útnak a tegnapi estén. Kallós Boriskában sejtjük a jövő Kakas Toncsiját - parodizálta annak idején Karinthy Frigyes a vizsgaelőadásokat tárgyaló újságcikkek tenorját, s alkalmasint ehelyütt nekünk is a nyiladozó tehetségekről kellene értékelést adnunk. Nos, a két főszereplő, Csórics Balázs és Trokán Anna rokonszenves, színészi vonzerővel megáldott ifjú ember, s ha játékukon érződik is némi nyerseség és póz, azért színpadi fegyelmük már most példásnak,

Szkárossy Zsuzsa fotói
Fotó: Szkárossy Zsuzsa
teljesítményük
ígéretesnek ítélhető. A disznókedvelő agyműtétest Kis Domonkos Márk népies ízekkel, a kisdoktort Gulyás Balázs kamaszos bájjal, míg a kulcsszereplő növesztett belügyest Fejszés Attila ironikus-önironikus játékokkal tette értékelhető színpadi alakká. A magabiztos muzikalitásnak majd’ valamennyi színre lépő birtokában volt, s egyvalamit alighanem mindannyian megtanultak a színészmesterségből e produkció során. Éspedig azt, hogy lehetőség szerint ne vállaljanak a jövőben közös színházi fellépést egy röfögő kismalaccal.

Cím:  A lét elviselhetetlen könnyűsége,  Alcím:  Zenés emlékezés a prágai tavaszról - két részben. Milan Kundera regénye, Körtvélyessy Klára fordítása és Philip Kaufman filmje alapján,  Írta:  Fekete György ,  Rendezőtanár:  Kerényi Imre,  Osztályvezető tanár:  Kerényi Imre, Huszti Péter,  Díszlet:  Bakos-Kiss Gábor,  Jelmez:  Hajdú Melinda,  Dramaturg:  Lőkös Ildikó,  Koreográfus:  Vári Bertalan,  Zenei vezető:  Gebora György,  Játékmester:  Dávid Zsuzsa,  Közreműködnek:  a Rio Brasil együttes zenészei, Hámori Máté, Koloncsák Zsolt, Temesi Bertalan, Vasvári Róbert,  Szereplők:  Csórics Balázs, Trokán Anna, Molnár Gyöngyi, Bakos-Kiss Gábor, Fekete Linda, Horváth Andor, Hajdú Melinda, Fejszés Attila, Gulyás Balázs, Kis Domonkos Márk, Valentin Titánia, Mózes Anita
Megítélt támogatás: 4 900 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgaelőadásaira a 2008/2009 tanévben (2008)