Az alábbiakban a budapesti székhelyű szervezetek pályázatát bíráló szakmai kuratórium - Barda Beáta, Fuchs Lívia, Imely Zoltán és Jászay Tamás – részletes értékelése olvasható.
Előszó: a módosult pályázati kiírás
A 2023. évi kiírás az elmúlt évek apróbb (bár sokszor jelentős) módosításaihoz képest több radikális, a kuratóriumi munkát megnehezítő változást tartalmazott.
- Megszűnt a Színház I. és Színház II. kategória, így valamennyi itt pályázónak azonos feltételeknek kellett megfelelnie, függetlenül az eltérő tartalmi, esztétikai, működési, vagy pénzügyi hátterüktől.
- A 2008 óta alkalmazott bírálati szempontrendszer öt csoportban (általános, művészeti, társadalmi szerepvállalás és közhasznúsági, hatékonysági és gazdálkodási szempontok), összesen 53 alszempont szerint vizsgálta, illetve pontozta a pályázatok tartalmát. Idén a pontozás kikerült a döntési előterjesztés kritériumai közül, így a kurátoroknak mindössze a javasolt pályázatonkénti támogatási összegekről kellett nyilatkozniuk.
- Megszűnt a szintén 2008 óta alkalmazott, pályázati kategóriánként meghatározott minimálisan és maximálisan pályázható, illetve adható keretösszeg.
- Végül, de nem utolsósorban az évek óta stabilan alulfinanszírozott előadóművészeti terület 533.500.000 Ft-os (budapesti) pályázati kerete idén 41%-kal, 314.000.000 Ft-ra csökkent.
1. A pályázati keret
A kuratórium a 2023-as pályázati keretet értelmezhetetlennek tartja, és ezért úgy döntött, hogy kompromisszumos megoldásként az elmúlt hat évben rendre kiírt összeggel, azaz 533.500.000 Ft-tal számol. Ez az összeg mind a KATA tavalyi kivezetése, mind az elszabadult infláció kapcsán reálértéken is legalább 30%-kal marad alatta a tavalyi pályázati keretnek, de reményeink szerint átmenetileg segíti a szféra életben maradását. A kuratórium tisztelettel felkéri Csák János miniszter urat, hogy a hiányzó 218.500.000 Ft támogatási keretet költségvetési átcsoportosítással haladéktalanul biztosítsa.
A 2020-ban bevezetett főváros/vidék felosztás az idei évben is megmaradt, így ezúttal is két külön kuratórium bírálta el az előadó-művészeti pályázatokat. A kuratórium minden évben felhívja a kulturális döntéshozók figyelmét a benyújtott támogatási igény és a támogatásra biztosított keretösszeg átlagosan 74%-os alultervezettségére, miközben a 2019-2022 években az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására harmincmilliárdos keret állt rendelkezésre. A helyzetet a többlettámogatást célzó, eredetileg 37,4 milliárd Ft-os forrás idei 4 milliárd forintra történő csökkentése, illetve a 2022-ben nyertes, nem utófinanszírozott, viszont a legtöbb esetben már megvalósult NKA-s pályázatok támogatási összegei kifizetésének visszatartása csak tovább súlyosbítja.
A minisztériumon belüli két támogatási rendszer döntési mechanizmusainak összehangolatlansága és a rendelkezésre álló keretek aránytalansága sajnálatosan és rendkívüli módon leszűkíti a kuratórium mozgásterét. Ismételten javasoljuk a pályázati finanszírozás újragondolását, és egy átlátható és koherens döntési és ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amelynek előkészítéséhez a kuratórium - ahogy a korábbi években is - örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.
2. Szempontok
Mindezeket figyelembe véve a kuratórium idén is úgy döntött, hogy a bírálati eljárás során kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek a szakmai és a formai kritériumokat is maradéktalanul teljesítik, emellett benyújtott adataik konzekvensek, felelős működésről tanúskodnak, költségvetésük reális és szabályos, esztétikai állásfoglalásuk koherens. A szakértői testület a súlyos forráshiányra tekintettel figyelembe vette, hogy a pályázóknak milyen egyéb forrásbevonási lehetőségei lehetnek a finanszírozás biztosítására. Az intenzitás, az együttműködés, illetve a közpénz hatékony hasznosulása kiemelkedő szerepű volt a mérlegelésnél.
3. A bírálat folyamata, értékelés
A legnagyobb kihívást a kurátorok számára az EPER által rendszeresített és az adattábla költségvetési sablonjai közötti inkompatibilitás okozza. A pályázó pénzügyi helyzetének és terveinek átláthatósága és realitása az adattáblából szűrhető le, így az elbírálás során a kuratórium változatlanul az ott megadott adatokat részesíti előnyben. Az EPER rendszer alapos átalakítása nélkül a kuratórium nem lát megoldást a fenti probléma megoldására, így ismételten felhívja a pályázók figyelmét az adattábla kiemelt figyelemmel történő kitöltésére.
A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:
- A költségvetés realitása, koherenciája, pontossága, az igényelt támogatás mértéke
- Statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám)
- A 2022-re tervezett vállalások teljesülésének mértéke
- Az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.
4. Javaslatok a támogatónak
A terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett. Javaslataink szinte változatlanok az elmúlt években rendre megfogalmazottaktól.
• A kategória a korábbi évekkel azonos nagyságrendű keretösszeg mellett maradjon meg az új belépők és a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.
• Javasoljuk emellett egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran azokéhoz hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak.
• A tervezhetőség és a fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázat lehetőségét évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.
• Szintén a tervezhetőség és a működés biztonsága érdekében javasoljuk, hogy a pályázati periódus essen egybe a naptári és adóévvel.
• A kiíró tegye lehetővé, hogy a kőszínházakhoz hasonlóan a minősítéssel nem rendelkező társulatok is rendelkezzenek a működési támogatásukkal a vonatkozó periódus elejére. (Jelenleg a támogatási ciklus közepén jutnak hozzá a támogatáshoz, addig csak saját bevételeik állnak rendelkezésükre.) Ennek érdekében szükséges lenne a teljes pályáztatási folyamat kezdetét szignifikánsan korábbra hozni.
• Javasoljuk, hogy a lehetséges pályázói kört szakmai alapon erősebben határozza meg a kiírás, összhangban a(z épp visszavont) bírálati szempontrendszerrel. Jelenleg pályázhat minden szervezet, amely nem bír minősítéssel és szerepel a Pest Vármegyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásában. Ez lehetőséget ad arra, hogy profitorientált, korábban a TAO-ra optimalizált szervezetek is pályázzanak, amelyek éves bevétele nem ritkán meghaladja a működési pályázaton rendelkezésre álló összkeretet. Ezeknek a szervezeteknek a jelenléte önmagában is torzítja a mutatókat.
• Javasoljuk az adattábla revízióját és frissítését, amelynek előkészítéséhez a kuratórium örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.
Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, de a sok kényszerű kizárás mellett kiemelkedően jó, magas színvonalú pályázati anyagokat is értékelhettünk. A kuratórium tagjai a döntések nyilvánosságra kerülésétől számított egy hétben a pályázók rendelkezésére állnak, bármely kérdést, észrevételt, javaslatot szívesen fogadunk.
Budapest, 2023. április 24.
Barda Beáta, Fuchs Lívia, Imely Zoltán, Jászay Tamás
