Az Athenaeum kiadó 2022-ben ünnepelte 180. születésnapját. Ennek örömére, tiszteletére és emlékére, régi hagyományt követve ötkötetes díszkiadásban, új, ünnepi köntösben jelentette meg néhány fontos, a kiadó és nyomda történetéhez szorosan kapcsolódó magyar szerző művét: Petőfi, Ady, Babits, Móricz és Karinthy egy-egy jelentős, az irodalmi életet megmozgató, olykor kedélyeket felkavaró kötetét.
 |
Petőfi Szerelem gyöngyeit Emmich Gusztáv könyvárus adta ki először, 1844-ben a Kígyó téri (Ferencziek tere manapság) üzletében. Ahogy Nyáry Krisztián írja a kötet előszavában: „Emmich Gusztáv többek között ennek a verseskötetnek és Petőfi szerződtetésének köszönhette, hogy megalapozta az ország legsikeresebb szépirodalmi kiadóvállalatát, amely a következő száz évben a legfontosabb magyar költők és írók életművét gondozta”.
A kiadót később szoros kapcsolat fűzte a Nyugat íróihoz: az első nemzedék szinte minden tagjának jelent meg könyve az Athenaeumnál, és a legjelentősebbeknek állandó kiadója lett. Életműszerződés kötötte az Athenaeumhoz Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Karinthy Frigyest. Ők adtak ki, és jelentettek meg számos Krúdy-regényt, dolgoztak Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal, Szabó Lőrinccel, Füst Milánnal és Csáth Gézával is. Különösen sikeres vállalkozás volt Ady Endre hagyatékának gondozása és összes műveinek megjelentetése. Az Athenaeum erős korabeli marketinggel építette Ady és Móricz kultuszát, és kiadta Babits egyik legszemélyesebb regényét, a Tímár Virgil fiát.
A mai Athenaeum kiadó követi elődei példáját, minőségi műveket ad ki minőségi formában, ezért, ha szükségesnek látja, a kritikai kiadásokat használja forrásul.
Az ünnepi kötetek borítója világos; nyugalmat sugall, cseppet sem hasonlít a szecessziós félbőr- bőr- vagy selyemborítójú, cirádákkal dúsan díszített, nyomott aranybetűkkel a figyelmet magára felhívó, nagyon szép, hajdani díszkiadásokra, de nem tagadja meg őket. Frissek ezek a borítók, vonzzák a szemet, és felfrissítik a tartalmat is.
 |
A borítógrafikák és könyvterv Somogyi Péter munkája. Krémszín maga a borító, sárga és fekete rajta az uralkodó szín. A keménykötés könyv védőborítóján a kiadó logója, stilizált nagy A és a 180 jelzi az ünnepi alkalmat, utána a szerző vastagon szedett neve – ugyanezzel a betűtípussal szedik a köteten belül a fejezetcímeket is. Jó választás a pici hurok, a csepp kacskaringó, a sárga élfestés, mindez utal a régi kiadó szecessziós ízlésére (lásd például Petőfi Sándor összes költeményei. Bp., 1888, Athenaeum. Hazai művészek rajzaival díszített. Képes kiadás. Gazdagon díszített, aranyozott vászonkötésben, aranyozott lapszélekkel). Móricz is kapott annak idején sötétkéket és aranyat, indák fonták körbe Adyt is, de új idők jöttek, letisztult, geometrikus formák, a modern tipográfia vette át a régi helyét. Erre az útra, változásra, átalakulásra utal értőn, diszkréten és finoman a kötetterv, a védőborító, a kötéstábla és a gerinc és a borító illusztrációja.
Minden borítón olvasható egy kiragadott, jellemző részlet az előszóból, részben a szerző művéről, részben az Athenaeummal való kapcsolatáról, jelezvén, hogy nem egyszerűen klasszikus művek újrakiadásáról van szó, nemcsak a szerzők, hanem a kiadó és a nyomda előtt is tisztelegnek a mai Athenaeum munkatársai, amennyiben a kor kívánalmainak megfelelően folytatják a hagyományt.
Azután az olvasó vagy belelapoz, és megnézi a belső fülszöveget, és jól teszi, mert találkozik az íróval, és munkásságát plasztikusan leíró rövid ismertetővel. Vagy még mindig csak forgatja a könyvet, s akkor a hátsó borító kerül előre, itt magáról a műről olvashat pár kedvcsináló mondatot. Minden alkalommal az előszavakból idéz a szerkesztő egy-két rövid bekezdést.
A kötetekhez pazar előszavak születtek, már ezekért is érdemes újraolvasni ezt az öt könyvet.
A művekről a kiadás sorrendjében: Petőfi volt a nagy felfedezett, 1844-ben jelentette meg Emmich Gusztáv A szerelem gyöngyei válogatást, ettől robbant be az irodalmi közéletbe a költő. A kötethez Nyáry Krisztián írt informatív, cseppet frivol keletkezéstörténetet, a 21. századi olvasó benyomásait rögzítő, minden pátoszt nélkülöző értelmező előszót.
 |
Az Athenaeum a mostani Szeretném ha szeretnének kötet alapjául az 1911-es Nyugat első kiadását vette, holott annak idején, 1923-ban kétszáz oldalon, félbőr díszkötésben adta ki, majd 1929-ben megjelentette Ady Endre összes versét is. Ahogy Boka László írja előszavában: „A kiadó … a pozitív értelemben vett Ady-kultusz legfőbb őrének számított”.
A Tímár Virgil fia alapja a Magyar Könyvklub 2001-es kritikai kiadása, de először az Athenaeum adta ki, 1922-ben. A regény ízelítőt ad a prózaíró Babits eredeti nyelvéből. S bár a regény tárgya egyszerű, Szénási Zoltán az előszóban Kosztolányi összefoglalóját idézi, mégis „a mű rendkívül sokrétű értelmezésre ad lehetőséget”, érdekes újraolvasni.
Móricz Zsigmond Úri murija egybefogva, 1928-ban először az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.-nél jelent meg. Szilágyi Zsófia a regény méltatásán túl (amihez Márait is felhasználja), a mű létrejöttének körülményeiről ír érdekesen, felvillan a korabeli napi- és hetilapok irodalmi szempontból fontos szerepe, hiszen az Úri muri is folytatásokban jelent meg, ami lehetőséget adott a szerzőnek, hogy „monitorozza” a közönéget. Nem lenne ez rossz így száz év múltán sem.
Karinthy az Így írtok tivel új műfajt alkotott, írja Dobos István, s ezen felül sok-sok középiskolásnak könnyítette meg az életét. Az Így írtok ti ma is könnyes nevetésre fakasztja az olvasót. Ha ismeri a paródia eredeti szereplőit, ezt azért hozzá kell tenni. Ha viszont a fenti négy kötetet elolvassa, akkor néggyel több szerzőn tud kacagni az ötödik segítségével.