Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MINDENÉRT AZ ANYA A HIBÁS

Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről / Budaörsi Latinovits Színház
2023. ápr. 23.
Lionel Shriver regényének kiindulópontja egy iskolai tömegmészárlás, amelyet egy 16 éves fiú követett el. A regény és a belőle készült előadás viszont azért jó, mert túllép az egyszerű közhelyek és a bulvár világán. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Próbáltam a neten megkeresni, melyik is volt a történet alapjául szolgáló iskolai tömegmészárlás. Nem találtam meg, ennek pedig az az oka, hogy elképesztően sok hasonló eset történt az elmúlt harminc évben az USA-ban. Ennek legfőbb társadalmi háttere természetesen a fegyverviseléshez való jog, ami innen Európából nézve teljes nonszensz, ugyanakkor a Beszélnünk kell Kevinről című regény nem erről a kérdésről szól, hanem arról, ami egy ilyen eset után a legtöbbünket foglalkoztat: mi lehet az oka annak, hogy egy fiú halomra öli iskolatársait? Illetve, hogy pontos legyek: milyen anyja van egy olyan középiskolás fiúnak, aki képes halomra ölni iskolatársait?

kevin1
Hartai Petra

Merthogy itt a főszereplő a tömeggyilkos fiú anyja, aki utólag igyekszik feldolgozni az eseményeket, és saját felelősségét kutatja férjének írt hosszú levelében. És így emelkedik el a történet az egyszerű megfejtésektől is, hiszen csavar egyet a kiindulóponton: itt a kutatás tárgya nem egy tömeggyilkos érzelmi világa – ahogy például sok krimisorozatban –, ahol végül kiderül, hogy minden a szülők által okozott érzelmi traumák miatt alakult úgy, ahogy. Épp ellenkezőleg, azt a kérdést teszi fel, ha a szülő a hibás, akkor milyen szempontból az. És már meg is érkeztünk az anyai bűntudathoz, illetve ahhoz a társadalmi jelenséghez, amely egyértelműen az anyát okolja minden hibáért, amit gyereke elkövet.

Látunk is két ehhez szépen illeszkedő jelenetet az előadásban, amelyek, véleményem szerint, kulcsjelenetek a nagy egész megértéséhez: az egyik a javítóintézetben a látogatási időre várakozó két anya beszélgetése, amelyben Takács Katalin anyafigurája hosszan beszél gúnyosan és fájdalmasan arról a Pelsőczy Réka alakította főszereplő Evának, hogy mindenért, a világon mindenért az anyákat okolja mindenki. A másik, szintén rettentő fontos jelenet az, amikor egy újságíró kérdezgeti Fröhlich Kristóf Kevinjét az anyjával való kapcsolatáról, és ő azt válaszolja, dühíti, hogy ebben az országban senki nem lehet felelős a saját tetteiért, mindenki a szüleire kenheti elkövetett bűneit.

Fontos dramaturgiai döntés a rendező Berzsenyi Bellaagh Ádám és a dramaturg, Németh Nikolett részéről, hogy a levélregény-formát megtartja, és azt szakítja meg időnként jelenetekkel. Ettől természetesen az előadás epikussá válik, ám csak így képes megtartani azt a mélységet, ami a főszereplő állandó tépelődéseiből, ön- és helyzetértelmezéseiből származik.

kevin2
Pelsőczy Réka, Fröhlich Kristóf

És természetesen a szövegnek e komplexitása ad ziccerlehetőséget két igazán nagyszerű színésznőnek, Pelsőczy Rékának és Hartai Petrának, akik élnek is vele. Az idősebb és a fiatalabb Eva két csodálatos alakítás: tele van energiával, de minden túlzástól mentes. Hartai Petra naiv, bizonytalan figurát játszik, míg Pelsőczy Réka sokat látott, kiábrándultat – aztán e két figura árnyalódni kezd, egyre több színt kölcsönöz a másiktól, és nagyszerű rendezői ötlet, hogy egy ponton helyet cserélnek, Pelsőczy játssza a fiatal nőt, Hartai az idősebbet. Ez a gesztus azt mutatja meg, hogy hiába változunk sokat, és hiába fordul ki körülöttünk a világ a sarkaiból, végül is ugyanazok az emberek maradunk – ez köszön vissza az előadás legutolsó jelenetében is, ahol az idősebb Eva, akit itt újra Pelsőczy játszik, ismét a remény hangján szólal meg.

A két főszereplő mellett remek epizódalakításokat látunk a többi színésztől is. Takács Katalin több kicsi szerepet játszik, Eva anyját, az egyik meggyilkolt diáklány Evát beperelő anyjának ügyvédjét, egy másik javítós fiú anyját, ám közben az az érzésünk támadhat, hogy minden szerepében Eva hol kegyetlen, hol megértő anyjaként van jelen. És az önmagában bizonytalan, néha kissé idegesítő, de szeretetre nagyon is képes férj Franklin idősebb és fiatalabb kiadását is szépen, visszafogottan hozza Ilyés Róbert és Böröndi Bence. Fröhlich Kristóf gonoszsága, megbánásra való képtelensége egy figyelemre éhes kamaszé inkább, mint egy érzéketlen gonosztevőé. Egyedül a Kevin húgát játszó Koós Boglárkának nem jut túl sok lehetősége a kibontakozásra, lassan fel-le járkál rózsaszín ruhájában, mint egy szellem – csak később értjük meg, hogy miért.

kevin12
Pelsőczy Réka. Fotók: Borovi Dániel

Az egész előadásról általánosan elmondható, hogy jó ízlésű. A rendezés bízik a történet és a dramaturgiai döntések erejében, ezért egyszerűségre törekszik, finom mozdulatokban mutatja meg a fiatalabb és az idősebb szereplők azonosulási pontjait, és remek ötleteket hoz arra, hogyan kerülhet kapcsolatba valaki a tizennyolc évvel korábbi önmagával.

Ugyanez a jó ízlés figyelhető meg az előadás látványvilágában: az egyszerű díszleten, amely talán a javítóintézet várója, és amely a világítás színeit használja az idő múlásának vagy a hangulatoknak az érzékeltetésére (díszlet- és fénytervező: Sokorai Attila) Pető Kata jelmezei részben megjelenítik azt a narancssárgát, amely Kevin  amerikai típusú rabruhájának színe, érzékeltetve ezzel, hogy a fiú tette nemcsak saját életét változtatta börtönné. A húg, Celia habos, rózsaszín királylányruhája pedig egyik oldalán hosszabb, másikon rövidebb, amely az idő múlására, a kislány növekedésére utal.

Bonyolult kérdéseket feszeget Budaörsön a Beszélnünk kell Kevinről című előadás, de aki azért megy oda, hogy kiderítse a kérdések kérdésére a választ, hogy valójában miért történt ez az egész, az csalódni fog. Az előadásból ugyanis egyetlen dolog derül ki, ami valószínűleg sokkal közelebb áll a lényeghez: hogy a miért történt egyszerűen rossz, értelmetlen kérdés, és az önismereti terápia célja nem a múlt részletekben való megértése, hanem egy új jövő felépítése kell, hogy legyen.

Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek