Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN. BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN?

Moesko Péter: Őszi hó
2023. márc. 25.
Moesko Péter új regényének hősei a rendszerváltás körül születtek és az azóta kialakult "gyűlöletalapú társadalom"-ban kénytelenek boldogulni. A három főszereplő három modell, de három valódi sors is. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.

Van érzéke Moesko Péternek a hatásos, feszültségkeltő szerkesztéshez – a drámai jelenetezéshez, a késleltetéshez, az idősűrítéshez –, ez már az első könyvéből, a Megyünk haza című novelláskötetéből (2019) is kiderült. Csak amíg abban kisebb tablóját adta jelenkorunk traumatikus társas viszonyainak (erről Szendi Nóra Revizor-beli kritikája itt olvasható), addig a 2022-es Őszi hóban kevésbé kiélezett, kevésbé drámai szituációkat és viszonyokat jelenít meg. Hacsak nem tekintjük a főhős, Mécses Márton szexuális irányultságát, férfiakhoz való vonzódását önmagában drámai elemnek, végtére is Magyarországon megszégyenítéssel, kiközösítéssel, inzultusokkal (is) járhat a homoszexualitás felfedése vagy felfedezése. Csakhogy a regény egy-két középiskolai diáktárs beszólását, primitív akcióját leszámítva ilyesmiről nem szól, s a diákok sértegetéséről is csak késleltetetten, a regény utolsó harmadában beszél. Moesko ugyanis az érdeklődés folyamatos, sőt fokozatos fenntartása érdekében variálja az Őszi hóban az időrendet: előbb tálalja hősének, hőseinek ifjúkorát (18-30 éves korig), mint a korábbi éveket. A legkésőbbi idősíkkal indítja a regényt, ennek közvetlen előzményeivel zárja, s ebbe (az 1. és 6. rész alkotta) keretbe illeszti a felnőtté válás, majd a kamaszkor éveit.

moesko1

Utóbbiakról magának a főszereplőnek az elbeszéléséből szerzünk tudomást az ötödik részben. Még egy ilyen első személyű fejezet van a könyvben, a harmadik, ebben az internetes társkereső oldalakkal, a szexualitással és a pornóiparral való ismerkedését beszéli el Márton. Még az is kiderül, hogy ezt az elbeszélést elküldte egy folyóiratnak (az Írott-kőnek) is, ám a szerkesztő megjelentetés helyett arra kéri: tárgyát helyezze tágabb kontextusba: „Ebből egy jó regény lenne. Afféle betekintés egy ismeretlen világba.” Az Őszi hó című művet így tekinthetjük a „meleg fejezet” kontextualizálásának, s ez esetben Mécses Márton alkotásának, jóllehet a könyv fele (a keret, illetve a harmadik és a negyedik fejezet) kívülálló elbeszélői pozícióból íródik. E harmadik személyű szövegekben nem csupán Márton nézőpontja érvényesül, hanem egy Sólyom Kata nevű lányé és helyenként egy Morvai Norbert nevű fiúé is. Ők hárman alkotnak egy olyan baráti-szerelmi közösséget, melyben a szerelmek és a barátságok anélkül érvényesülnek, hogy a féltékenység tért nyerhetne, jóllehet az egyik szerelem viszonzatlan. A bizalom, egymás megértése és támogatása a kötelékek alapja.

Hármójuk életéből, kapcsolataiból egy elfogadóbb és élhetőbb Magyarország képe bontakozik ki a helyett a „gyűlöletalapú társadalom” helyett (Ferge Zsuzsa kifejezése ez), amelyet a közéletben nap mint nap megtapasztalhatunk. A regényvilág mégsem tűnik hiteltelennek, valószerűtlennek vagy idealizáltnak. Hisz ellenségeskedésre szoktatott világunkban is élnek szeretetre méltó és alkalmazkodó emberek, akiknek jóindulatát a többség viszonozza, és akiket nem akar feltétlenül átverni, kihasználni (vagy csak mértékkel). Márpedig Márton / Marci szelíd és alkalmazkodó, ilyen közegből is érkezik, s még Norbi keserű, lázadó kijelentéseire is csendes közömbösséggel reagál.

Váratlannak tűnik, mégis hihető lesz, hogy épp ő, a szégyenlős, az örökké bizonytalan alakítja majd a legszabadabban, a legkötetlenebbül a maga életútját. Nem követi a megszokott forgatókönyveket, a váratlan helyzetekre a maga számára is váratlanul reagál és jól. Ezek lendítik tovább akár a rendhagyó, a szokatlan felé, de ha kudarcot vall, azokból is talál kiutat: kibeszéli őket vagy kiírja magából. Nincs különösebb karriercélja, pillanatnyi vonzalmai szerint hol ennek, hol annak a dolognak él, a regény végén épp az írásnak, azonban a legfontosabb vágyát, azt, hogy a környezete elfogadja, legyenek barátai, általában eléri.

Hozzá képest Norbi, a külföldi karrierjét építő sikeres barát kötött pályásnak tűnik: az anyagi biztonság és a felemelkedés vágya fárasztó versenypályává teszi az életét. Neki látszólag csak haverokra van szüksége, akik előtt szerepelhet, akiknek szövegelhet, hisz a bizalmas beszélgetésektől visszariad, intimitásigényét jobbára testiségben, a szexualitásban tudja kiélni.

Velük szemben Kata – hazulról hozott kötelességtudatával, munkabírásával és hűségével – maga a kudarcokon edződött, megtartó hagyomány. Az egyetemet ő végzi el egyedül hármójuk közül, aztán nyelvet tanít, kritikákat ír, varr és takarít másokra: „megélni néki is csak a mellékes segít”. Érett, autonóm személyiség, mégis szabott az útja. Hagyományos női szerepeket visz, nem vihet másokat, ezekben a szerepekben tartanak igényt rá beteges anyja és a két fiú, akikhez még kötődik: utóbbiaknak érzelmi támaszt nyújt. Norbi eljátszhatja Kata és önmaga előtt, hogy ő csak a lányt kívánja boldoggá tenni, ezért kell karriert befutnia, Mártonnak pedig bizalmas barátként és tanácsadóként van szüksége Katára.

Ők hárman a rendszerváltás táján született nemzedék alapvető életstratégiáit modellezik, s ezt a kínálatot pár életművész (Isti, Dávid) vázlatos portréja egészíti ki. Az Őszi hó tehát nemcsak metaregénynek tekinthető (minthogy egy könyv létrejöttét beszéli el), hanem nemzedéki és fejlődésregénynek is. Remek jellemképekben rajzolja meg a nemzedéki mentalitást, mutatja meg a felnőtté válás édes-keserű tapasztalatait, s finoman érzékelteti a háttért is, a családok, szülők szerepét az életcélok, a kommunikációs és problémamegoldási stratégiák kiválasztásában.

A könyv legfőbb erényét abban látom, hogy értékrendje szembemegy korunk sikerfilozófiájával, szembemegy megváltásmítoszainkkal és tragikus létértelmezésünkkel is. Az élet egyszerű, természetes megélését tekinti a legfőbb jónak. Változó célokkal, barátokkal, szerelmekkel. A főszereplő életvezetéséből arra következtethetünk, hogy különösebb veszedelmek nélkül ráhagyatkozhatunk az élet áramlására, folytonos alakulására, nem kell görcsölnünk a változások miatt vagy mereven ellenállnunk. Ehhez persze valamennyire hajlékonynak, rugalmasnak is kell(ene) lennünk, képlékenynek. Mert a reményeink jönnek-mennek, elolvadnak, mint a címbeli bizonytalan állagú őszi hó, és ez bizony többször is bekövetkezhet, a regényben például két kitüntetett ponton is. Az ismétlés azonban jelezheti: a novemberi hó újrahullhat, a remények megújulhatnak, hogy aztán persze – az emberi lét határán – véglegesen el is szálljanak. Ettől még bízhatunk a létezésben, és a bizalomhoz talán nem is kellenek feltétlenül szerencsés gének és neveltetési körülmények.

A képlékenység nemcsak a főszereplő alkatában, szerepeiben és a megtapasztalt viszonyokban, érzelmekben van jelen, hanem a regény poétikájában is, az olvasást elbizonytalanító tényezők sorában. Például azokban a mondatokban, amelyekben változik ugyan az alany, de nincs jelezve, így az új állítás két ágensre is vonatkoztatható. Ettől összecsúsznak néha szereplők. Másutt az idősíkokkal történik hasonló, főleg a befejezés idősűrítő eseménysorában. Vagy ott van a narrátor bizonytalansága. Vajon Mécses Márton írja-e a könyv egészét, és akkor azonosíthatjuk a főszereplőt Moesko Péterrel, a művet pedig tekinthetjük autofikciónak, vagy posztmodern játéknak tulajdonítsuk az első személyű részeket? A műfaji sokszínűség, variabilitás szintúgy lehet a képlékenység egyik megnyilvánulása.

S feltűnő a nyelvi flexibilitás. Az angol kifejezések, a szleng, a divatos szakszavak (a filmipar, a telekommunikáció, a média területéről) jellemzőek a regénybeli korosztályra, egyúttal azt is tudatosítják: a nyelv viszonylag kis idő alatt is nagy váltásokra képes, érzékenyen reagál a technika, az ismeretek és az érdeklődés alakulására. A szavak szintjén mindenképp. Lényegileg, azaz nyelvtanában talán kisebb, alig észrevehető a módosulás. Hogy lényegileg változnak-e az egymást követő nemzedékek, az szintén kérdéses. Pedig nem volna rossz. Az Őszi hó szerintem jó irány.

A kötet adatlapja a kiadó oldalán itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek