Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

AKIKET AZ ÚT SZÉLÉN HAGYUNK

Füge Produkció – ESZME: Édouard Louis: Ki ölte meg az apámat / Jurányi Ház
2023. márc. 15.
Természetesen tudjuk, hogyan lehet biztosan elrontani egy homoszexuális fiatal fiú neveltetését. Nem kell hozzá sok, csak az elfogadás hiánya, némi alkohol, illetve a kapcsolat megszakítása. De képesek vagyunk-e mögé látni ennek az el nem fogadásnak? Tudjuk-e tágabb kontextusban vizsgálni? És jut-e idő mindeközben a szórakozásra is? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.

Úgy kezdem, ahogyan egy közepes irodalomórán szokás: életrajzzal. Édouard Louis 1992-ben született egy ezerkétszáz fős észak-franciaországi kisvárosban. Apja gyári munkásként  dolgozott, és a sztereotípiáknak megfelelően alkoholista volt, rasszista, homofób és toxikus módon maszkulin. A kamaszfiú korán elhagyja a szülői házat és Párizsban tanul, ezzel párhuzamosan pedig immár egy nyitottabb közegben próbálja felfedezni az otthon elítélt szexualitását. Huszonegy éves korában, éveken át tartó hallgatás után keresi fel őt újra az apja, hogy elmondja, büszke rá. Édouard hazatérve egy testileg meggyötört embert talál. Csupán ötven éves apja nem küzd semmilyen gyógyíthatatlan betegséggel, állapota mégis erősen megromlott néhány év alatt. A fiatal író Qui a tué mon père (Ki ölte meg az apámat) című könyvében saját tapasztalatainak bemutatása mellett azt kutatja, kinek a hibái, sőt bűnei miatt jutott az apja ilyen állapotba. A Füge Produkció és az ESZME (Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete) közös előadásában a kortárs francia író magyarul nem hozzáférhető története kerül a Jurányi színpadára.

kioltemeg1
Jelenet az előadásból.

Kovács Domokos és Szenteczki Zita rendezése egyszerű jelzésekkel alkotja meg a darabokból összeálló történet környezetét. A Lázár Helga által tervezett látványban a játszók csillogó estélyi ruhája és a fölötte viselt erős anyagból készült kék-fekete munkásruhája csupán néhány kellékként vagy bábként használt tárggyal egészül ki. A kerekesszék, a rollátor, a mankók, a rehabilitáció eszközei az előadás elején még csak különös, nehezen értelmezhető tárgyaknak tűnnek, később aztán lassan világossá válik jelenlétük oka. A visszaemlékezésekből vegyesen kapunk képet egy magát kereső kisfiúról, majd az otthonról kiszakadt fiatalról. Az érzékeny színészvezetésnek hála a töredékekből felépülő történet során a színészek mindig egy-egy pontosan megragadható állapotot jelenítenek meg. Az alapmű Bíró Bence dramaturg keze alatt formálódott színpadi alkotássá, a töredékes elbeszélésmód talán a kiemelt mesélőknek, talán a logikusan egymásra utaló jeleneteknek hatására mégis koherens egésszé alakul. Ilyen összetett téma és ennyire izgalmas formai megoldások ritkán adnak ki ennyire könnyen értelmezhető és főként szórakoztató, humoros egészet. Ebben pedig az okos rendezői és dramaturgi munkát kell látnunk.

kioltemeg2
Jelenet az előadásból.

A megteremtett kereteket természetesen működtetnie kell valakiknek. A 2022-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakirányán végzett színészek összeszokott társulatot idéző lelkesedéssel és egymásra figyeléssel jelenítik meg Édouard Louis önéletrajzi ihletésű jeleneteit. Az előadás folyamán újra és újra rá lehet csodálkozni, mit is jelenthet a színészek (és a rendező) bábszínészi látásmódja egy alapvetően nem bábszínházi előadásban. A kevés eszközzel és a játszók saját testével megjelenített képek, a pár percig élő bábok színesítik, de nem uralják le az előadás elbeszélésmódját. L. Nagy Attila már jelmezében és megszólalásainak sűrűségében is kiemelkedik a többiek közül. Ezzel a kiemeléssel azonban jól bánik: nincsen olyan pillanat, amikor játékát fürkészve következetlenséget vagy bizonytalanságot láthatnánk. Igaz ez a többiekre is: Bánky Sárának, Bartos Áginak, Csarkó Bettinának, Csernák Norbertnek, Hrisztov Tomának és Szekeres Máténak is van egy-egy emlékezetes pillanata. A leginkább maradandó élmény mégis az, ahogyan egymásra odafigyelve és reagálva dolgoznak együtt. Ez a működésmód a biztosítéka az érzékenyen színpadra állított történetnek. A színészek sok munkával megjelenített könnyedsége teszi kényelmessé a helyzetünket nézőként.

Az előadás azonban játszik a befogadói elvárásokkal is. Az első néhány történet hatására kirajzolódó maszkulin apa iránt kevés szimpátiát érzünk. Ismerősnek, könnyen leírhatónak és kirekesztő, elítélő magatartása miatt érzéketlennek tartjuk őt. A történet kibontakozásával azonban, ahogyan az elbeszélő folyamatosan értelmezi apjának gondolkodásmódját, a néző is árnyaltabban látja őt. Különös érzékenységre vall az alkotóktól, hogy nem elfogadjuk, sokkal inkább megértjük, nem lesajnáljuk, hanem átlátjuk az apa viselkedésének okait. Az előadás így nem elégszik meg az üres „písz end láv” típusú frázisokkal, hanem mélyen személyes, illetve szociológiai kontextusban is vizsgálja a toxikus maszkulinitás jelenségét. Ez, az alapműből átvett vizsgálati mód lehetett az, amiért éppen ehhez a szöveghez nyúltak a készítők.

kioltemeg3
Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu

Az előadás utolsó harmadáig csupán a befogadó érezheti valahol a lelkének egy elzárt zugában, hogy a francia kisvárosból származó fiatal homoszexuális fiú története a mai Magyarországon is játszódhatna. A rendezés azonban nem elégszik meg ezzel a finom sejtetéssel. Az előadásmódtól nem idegen kifelé fordulással a színészek egyszer csak sorfalat állnak és a magyar politika ismerős alakjaitól származó idézeteket szavalnak. Nem meglepő módon ezen sorok éppenséggel rímelnek a mesélő által elmondott francia politikai bűnökre, amelyek az apa leépüléséhez vezettek. A nyomozás eredménye pedig az, hogy a munkásosztály kizsigerelése, az egészségügyi rendszer leépítése, a multiknak kedvező túlóratörvények megszavazása együttesen járultak hozzá egy családját ellátni kívánó, sztereotipikus szerepbe kényszerült férfi korai leépüléséhez, aki így a rendszer számára azonnal feleslegessé is válik.

Izgalmas lecke ez egy társadalmi probléma mögötti tényezők megismeréséről, és a személyes empátia lózungmentes mélységeiről. Aki azt gondolja, hogy ezen gondolatok megjelenítése és a mai magyar közállapotokra vonatkoztatása kizárólag demagóg, arcba mászó gesztusokkal lehetséges, annak ajánlom, hogy nézze meg ezt az előadást!

Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek