Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MESE A SÖTÉT ERDŐRŐL ÉS A SÖTÉT VALÓSÁGRÓL

ART-RAVALÓ: Testvérek / Kesztyűgyár
2023. márc. 6.
Az ART-RAVALÓ projekt Schermann Márta vezetésével öt esztendeje hoz létre színházi előadásokat, évadonként egyet-egyet, állami gondoskodásban felnőtt fiatalok közül kiválasztott kis csoportokkal. PROICS LILLA ÍRÁSA.

A csoport tagjai fél éven át dolgoznak művészekkel és különféle támogató szakemberekkel, illetve szakmát tanulhatnak, felvételire készülhetnek, továbbá minthogy a kilenc hónapon át tartó program a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács pályázati támogatásával valósul meg, a lakhatásukat is finanszírozott.

testverek1
Molnár Gabriella és Muha Gergő

Az nyilván nagy kérdés, hogy egy edukációs programban a résztvevők számára melyik program-alkotóelem mennyire hozzáférhető, működőképes és meghatározó – egyébként a közoktatási rendszerben teljes homály van azt illetően, hogy a struktúra alakítói, fenntartói és végrehajtói közül ki mit gondol arról, mire való az ember élete, hogyan is kellene élni: nyilván nem eldönteni kell, sőt!, csak érteni, hogy ez a tét –, az ismereteim és tapasztalataim szerint a jó minőségű művészeti-pedagógia munka mélyen meghatározó tud lenni. Ha egy ilyen folyamat jól megy, az ember felszabadul, kitárul előtte a világ, jobban érti, mi folyik körülötte és eszközöket kap ahhoz, hogy gondolkodjon arról, hogyan is szeretne élni. Bár merészség, és eleve képtelenség is ilyen súlyú állítást tenni egy szűk órányi színházi előadás alapján, de én úgy láttam, hogy ez itt, amennyire lehetett, sikerült. Ez a program egy korrekció, utólagos beavatkozási kísérlet, ami a diszfunkcionális állami intézményrendszer által okozott károkat is igyekszik enyhíteni, hiszen a magyar állam a durva traumákat átélt gyermekeknek nem biztosít valódi védelmet, nem biztosít elvárható minőségű körülményeket, mert nemcsak magukra hagyja őket, de eltűri azt is, hogy válogatott gonosztevők tegyék még jobban tönkre az életüket, ugyanis az egyébként folyamatosan cserélődő segítőszándékú dilettánsok közt is csak véletlenszerűen akad néhány valóban komptens, elkötelezett, jellemzően aránytalanul nagy egyéni áldozatokat hozó kivétel.

Ez a program is inkább kivétel, hiszen egy felelősen működtetett államban az ilyen mindennapos lenne, mindenkinek járna, a kényszerűen állami gondoskodásban felcseperedőkkel pedig csak a legjobb szakemberek dolgozhatnának. A most előadásban látott fiatalok kiállása, felkészültsége, komolysága, játékkedve anélkül, hogy tudnánk, „honnan jönnek” (nekünk, nézőknek nem is kell tudnunk), sejteti a félév alatt elvégzett munkát, azt, hogy itt meghatározóan jó dolgok történtek velük, ami által sok olyasmit élhettek át és sajátíthattak el, ami később is hasznos, illetve irányadó lehet a számukra.

testverek2
Váradi Márió, Mezei Alex, Tölcsér Zalán

Az idei csoport Schermann Márta rendezői, Romankovics Edit színházi nevelési szakemberi, Hárs Anna írói, Góbi Rita koreográfusi, a másik Kiss Gabriella látványtervezői, Payer Ferenc világítástervezői, Darázs Ádám, dj Panda zeneszerzői, Di Pol Tamás technikai, Nemesházi Attila hangtechnikusi közreműködésével Jancsi és Juliska meséjével dolgozott. Egy ilyen produkció lényege – ahogy számtalan profi színházcsináló ugyancsak ezt vallja – nem az előadás maga, hanem az addig tartó folyamat. A játék könnyedségének, kedvének megteremtése, felpiszkálása. Az egymásra figyelés képességének megerősítése, ennek fontosságának tudatosítása. Az adott mesébe, történetbe való belehelyezkedés képessége, különféle fordulatok, karakterek mintázatként való megértése, és mindezek transzformálhatóságából adódó alkotókedv felébresztése. A Testvérek című előadást látva így is volt, nyilván hatalmas egyéni különbségekkel, hiszen akik „messziről jönnek”, azoknak már az is óriási tett, hogy csak megállnak a negyven-ötven idegen előtt, akik őket nézik, és nem szaladnak világgá. Vannak persze olyan szereplők is, akik a munka során megértették, beletanultak abba, hogyan lehet jó színházat csinálni, olyat, hogy a nézőtéren muszáj az izgalomtól feszülten figyelni.

Előadás közben többször feltettem magamnak a kérdést, mit nézek, mit figyelek – mert ahogy ez bármilyen előadás alatt is kérdés, itt aztán pláne az. Szembesítő, mennyire cselekvő dolog a nézés is.

testverek3
Molnár Gabriella, Katona Renátó

A Grimm-mese remek választás, kínálja az allegóriát, a mai olvasatot. A 19. század elején elég gyakoriak voltak, hogy a (talán szülésben) meghalt anya gyerekeit mostohák nevelik, így az ebben a korban lejegyzett mesék telis-tele vannak gonosz mostohás történettel, és az ennek következményeire teljesen érzéketlen külvilággal. Mostanra csak az érzéketlen külvilág maradt, és esetünkben a szerhasználatba beletompult szülők – így lépnek meg a manapság különösen gyakran magasztalt családból a gyerekek. Az előadás sugallja – minthogy a megpróbáltatások után azt mondja Janika, a kisebbik testvér: Haza akarok menni anyához és apához –, hogy a szülők már megbánták(?) azt, hogy nem törődtek a gyerekeikkel, sőt, még azt is látjuk, hogy az apa ok nélkül bántotta-büntette a fiát, az anya pedig rommá dolgozta magát, hogy a munkát nem találó, ivásba menekvő férjét és gyerekeit eltartsa. Ál/kérdés: tényleg csak elhatározás kérdése, hogy akkora fordulatot tegyenek a viselkedésükben, amitől felelős, jó szülők lesznek? Ha ez a család ugyanebben a rettenetes nélkülözésben kell, hogy éljen a továbbiakban is, tudnak merőben másképp   viszonyulni egymáshoz? Azt hiszem, Katona Renátó Janikája szeretne ebben hinni, Molnár Gabriella Julikája gyanítom, nem tud. Hogy Vidák Ramóna anyája és Váradi Márió apája igyekezni fog, nem kérdés. Muha Gergő Hugója ugyancsak magabiztosan hozza a csábító-stricit, amire szemforgatás lenne azt mondani, honnan tudják ilyen kegyetlenül, hogy megy ez. Ez az öt szerep épít egyébként leginkább olyan élettapasztalatokra, amitől csak kapkodom a levegőt, hogy mennyire a mélyére láttak már ezek a fiatalemberek a borzalmaknak, és hogy ezt milyen érzékletesen el is tudják nekünk játszani. Hegedűs Mónika szomszédasszonya (aki az apát próbálja elcsábítani) pedig mintha valamelyik szappanoperából lépett volna ki, csodálatosan pimasz figura, nézzük kajánul, na, vajon mire jut, egyáltan mire gondol, hogy egy ilyen alak kegyeit igyekszik elnyerni.

A történet aktuális olvasatából persze nem hiányozhatnak a hagyományosan mesés alakok sem. Kézenfekvő, hogy minden alkotónak más és más olvasata lehet, így Mezei Alex mosómedvéje, Tölcsér Zoltán rókája, Tóth Klaudia Akabárja és Gács Nelli Noémi képzelt miss Suzyja a hétköznapi narratívától elemelkedettebben vesz részt a játékban – mindannyian szépen egymásra hangoltan.

testverek4
Hegedűs Mónika, Vidák Ramóna.
A képek forrása: ART-RAVALÓ

Egyre inkább felvillanyozódva követtem a történetet, vártam, hogy ez a felnőtteket megszégyenítően talpraesett, egymásért felelősséget vállaló testvérpár mit fog csinálni a lányt prostituáló, erőszaktevő stricivel – hogyan lesz a gonosz boszorka kemencébe billentése. És egyáltan nem értettem, mégis hogyan jut Janika eszébe a legrémisztőbb drámai fordulat előtti mesepillanatban valami segélyhívó központba telefonálni, ahol a diszpécser azt mondja, már megy is értük a mentő és a rendőrség, hogy kiszabadítsák őket. A hangbejátszásos zárójelenetben egyébként Schermann Márta rendező- projektvezetőt halljuk segélyhívó központosként és Janika hangja itt egy kisfiúé, nem pedig az őt játszó Katona Renátóé. Nem tudom elképzelni, miért ilyen valóságtól elrugaszkodottan, kurtán-furcsán zárták le ezt az átütően igaz történetet.

Az előadás adatlapja az ART-RAVALÓ honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek