Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
babszinhaz krabat kicsi revizor
magveto krasznahorkai 20240117

GYÖNYÖRÖK KERTJE

Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet
2008. dec. 29.
„Az ember ősi vágya, hogy az éden kertjében éljen, és ha nem ott él, akkor azt lakókörnyezetében megvalósítsa: ez a kerttörténet talán legrégebben felismert toposza.” Van-e, aki ilyen nyitómondat után nem kap kedvet a kertművészet tanulmányozásához? IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Amint megpillantottam a kötetet a könyvesboltban – már szerettem. Pedig akkor még azt sem tudtam, hogy a megsárgult pergamenre emlékeztető borítón a négy pecsétszerű forma egy díszkert tengelylezárásának tervrajza, s a barokkos ábrákat táblának kell mondani szakszerűen. De nemcsak ezt tanultam meg a könyvből: végre nevén tudom nevezni a barokk kertek jellegzetes építőelemeit: a partereket és a boszkékat – melyeket eddig civil pongyolasággal írtam körül, s gyanítom, hogy nem egyedül –, és a hímzés szó is a helyére került kerti viszonylatban, amiről nem is olyan rég, egy francia ismeretterjesztő filmet nézve még azt hittem, hogy félrefordítás. A film egyébként a vaux-le-vicomte-i kastélyt mutatta be, ahol a versailles-i előtt orrhosszal, 1661-ben megszületett  az eszközeiben és arányaiban kiforrott barokk díszkert. A pletykás narrátor szerint ez módfelett bosszantotta XIV. Lajost, aki aztán könnyedén túlszárnyalta riválisát.

barokk kertek 1Ilyen csacska és ellenőrizhetetlen állítások persze nincsenek a könyvben, mert – térjünk csak vissza a borítóhoz! – Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertművészet című kötete kinyitva még megnyerőbb. Nem is vetettem bele magam rögtön az olvasásba, először csak lapozgattam és jólesően nyugtáztam a Kner mintakönyvekből ismert nyomdai barokk záródíszeket, a szemnek oly’ megnyugtató antikva betűtípust, a kiegyensúlyozott szövegtükröket, a tökéletes fényű és súlyú papír tapintását, de még a megszokott sarokban feltüntetett oldalszámozást is.

És leginkább a filigrán illusztrációkat. Vagyis a kisméretű, fekete-fehér ábrákat, mert ebben a könyvben nincsenek széltől szélig terjedő, káprázatosan színes fotók. Miért is lenne, a könyv nem a hajdani barokk kertek többszörösen átalakított vagy az idők viharaiban elsatnyult mai utódairól szól (mert hiszen lefotografálni csak ezeket lehetne), hanem a XVIII. századi Magyarország kertjeiről, amelyeket csak közvetve lehet bemutatni. Például korabeli terv-, helyszín- és alaprajzokkal, továbbá dokumentumértékű metszetekkel és festményekkel. A kutatás fő forrásai is ezek, no meg a teljességében egyelőre feltérképezetlen levéltári iratanyag, melyekben számos újabb adat lapulhat.

Szöveg és kép megbízható párjai egymásnak: pontosak és hitelesek. A magyarországi barokk kertek első, tudományos igénnyel rendszerezett gyűjteményét tarthatja kezében az olvasó, amely három nagy tételben tér ki tárgyára. A Bevezető megágyaz a további elemzéseknek: tömör és világos összefoglalását adja a kertművészetet is magába foglaló barokk gondolatnak, érinti a francia előképeket, jellemzi a magyarországi körülményeket és tudománytörténeti előzményeket. (Aminek lajstromba szedett publikációit a függelékek között is áttanulmányozhatjuk, s meglepve tapasztalhatjuk a téma nagyközönség számára is hozzáférhető, könyv alakú megjelenéseinek meglepően csekély voltát). Ezután következik a minden vonatkozásra kiterjedő tanulmány, amelyben a kertek típusai, elemei és fogalmai mellett a forrásanyag útvesztőiről és a megrendelői körről is áttekintést kapunk – itt sorakozik az a fejezet, amelyikből a szakkifejezéseket sajátíthatjuk el, amelyek magyar nyelvű egyértelműsítését épp a szerző végzi el –, továbbá tisztázását a főúri kastély-, palota- és megannyi szerényebb kerttípusnak.

Az ezeket követő katalógus részletezi a valaha volt (s csak kisebb mértékben megmaradó) kerteket, melyek leírása – a levéltárak, múzeumok dobozaiból előbányászott szöveg közti rajzok jóvoltából – az érdeklődő amatőrnek is amolyan jóféle, önképzőkörös elmélyülést szerez.

A könyv nem csak szép – a gyulai Dürer Nyomda stílusérzékét dicséri -, de jó is, mert e régóta hiánycikknek számító témafeldolgozás a szakmai igényességből mit sem feladva ráadásul még remek nyelvérzékkel, olvasmányosan is van megírva. És ez így együtt olyan ritka, mint a fehér holló!

Vö. Szecsey István: A magyarországi barokk kertek ékkövei

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek