2013-ban a Barackfáról szólt az Összetartozás dala. 2020-ban új gyümölcsöt találtak a Tündérkertben, amely a Kárpát-medencei magyarság közös múltját és jelenét, s ha magját elültetjük, talán még fenntartható jövőjét is szimbolizálja: a Fantomfájdalom színpadán piros és zöld almák gurulnak. Tovább a cikkhez
A Gépnarancs színpadi adaptációjának művészi feladványa arra a játékra emlékeztet, amikor valaki a sor elején suttogva elindít egy mondatot, majd az utolsó hangosan kimondja azt a többieknek. Tovább a cikkhez
Merész vállalkozás, ha egy koreográfus egy színházi társulatnak némafilmet adaptál színpadra. Fehér Ferenc, persze, mindig merész volt, én pedig kíváncsi: vajon mennyit képes abból a mélyen önmagából táplálkozó mozgásnyelvből a rendezői munkába transzponálni? KOMJÁTHY ZSUZSANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aki a Tánc Világnapján született, annak ez munkaköri kötelessége, mármint a gátak, határok, kötöttségek nélküli, akárhogy nézem, úgy tűnik: teljes értékű létezés. JÁSZAY TAMÁS NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A StageHive az európai előadó-művészeti világ szakemberei számára létrejött kommunikációs platform. Tovább a cikkhez
Fordítási gyakorlat haladóknak, avagy mi a kapcsolat a klasszikus zene és a kortárs tánc, egy élő előadás emléke és a laptopon újratöltött élmény között? JÁSZAY TAMÁS NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A Magyarországon már korábban bemutatott Csajok és Pasik című előadás után a koreográfus ezúttal csak a női nemre koncentrál. Mai, érvényes állításokat próbál tenni a nőkről, nőiségről és ezen fogalmak helyéről a Trafó nagytermében. MOSOLYGÓ MIKLÓS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez