JOG ÉS IGAZSÁG

A Delila-ügyről
2019.09.15.

Most éppen a Delila nyíregyházi előadásáról szóló kritikát kellene írnom. Helyette jelenik meg ez a cikk – hogy nagyon rossz csere, az tuti. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

„SOHA NEM GONDOLTAM, HOGY SHYLOCKOT NEKEM EL KELL JÁTSZANI”

Beszélgetés Görög Lászlóval
2019.09.11.

Shylock megformálásáért jelölik a legjobb férfi alakítás díjára a színikritikusok, de bőven lehetne folytatni a főszerepek sorát a közelmúltból: Versinyin, Woyzeck, Turai, Zygmunt (A mi osztályunk), Vizy, Szvidrigajlov... És mindjárt jön George – Nem félünk a farkastól. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

NE BÁNTSD A MÁV-OT!

A fecsegő potyautas 73.
2019.09.05.

Hol játszódik az egyik legnagyobb huszadik századi magyar regény, a Sátántangó mint a pusztulás, a reménytelenség, a mozdulatlanság nagy, időtlen parabolája? A messzi távolban, a Viharsarok mélyföldjén, a halál tisztelt faszán, ugye? Tovább a cikkhez

PROTOKOLL

MMA: párbeszéd a magyar színház jövőjéről
2019.09.01.

Volt négy panel – mind a négy téma olyan, amiről beszélni kell. A kérdés csak az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia szakmai konferenciának nevezett egynapos rendezvénye megfelelő terepe-e ennek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez

AZ ÖT CSAPÁS

Vidnyánszky Attila és a magyar színházművészet
2019.07.08.

Muszáj megírnom, különben feledésbe merül. És én, noha tanúja és részben érintettje voltam annak, amiről alább szó lesz, máris felejteni vagyok hajlamos, miközben felelős vagyok azért, hogy legyen emlékezet. Hát ezért. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

SLÁGER, BALATON

A fecsegő potyautas 72.
2019.06.14.

Mondják az emberről, hogy szög. Alszik a hideg homokban, egy impozáns megváltásra se ébred fel, belehorkol az angyali trombitaszóba, morog valamit, a fal felé fordul. Mondják, hogy sárkányfogvetemény. Mondják, hogy nádszál. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

UTAZÁS A HÉV-EN, HAZAFELÉ

A fecsegő potyautas 71.
2019.05.30.

Lányok, fiúk, azon gondolkoztam a barátságtalanul zakatoló szentendrei HÉV-en, hogyan van közöm nekem ahhoz, hogy Erdély a világ legszebb tája. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A JÖVŐ KÖZÖNSÉGE, A JÖVŐ KRITIKUSAI

2019.05.24.

Találkozás a komolyzenei koncert műfajával, az élmények és benyomások összegzésének feladatával, a kritikaírással. Mert soha nem lehet elég korán elkezdeni. KÉT KRITIKA AZ ISKOLAPADBÓL. Tovább a cikkhez

EMESE, ÉN ÉS A SÖR

A fecsegő potyautas 70.
2019.05.17.

Megígértem magamnak, hogy nem veszek össze Emesével. Illetve azt is megfogadtam a még éppen tűző napfényen állva, hogy szerény leszek, visszafogott és keresztényi természetű. Ne ossza az ember az észt, ne kivagyiskodjon, ha sörről van szó. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

BUKÁS

A fecsegő potyautas 69.
2019.05.02.

Nem nagyon töröltem még telefonszámot. Mindig átvittem a következő készülékre az aktuális fölhozatalt. Tovább a cikkhez

PIZSAMÁBAN JUT ESZEMBE, MI VOLT TEGNAP

A fecsegő potyautas 68.
2019.04.18.

"Ez különben énnálam, és nem tudom, másnál hogyan működik, elég megbízható érzés. Ha nem jut az eszembe reggel - és még csíkos pizsamás kiszerelésben - a tegnapi film, a tegnapi színpadi produkció, akkor talán baj van. Akkor az a művészeti esemény nem csinálta a legkisebb kavarodást sem énbennem. Tovább a cikkhez

KULTURÁLT BALKONOM

A fecsegő potyautas 67.
2019.04.04.

Olyan lakást vettem iksz esztendőkkel ezelőtt, amelynek igencsak kedves, viszonylag terebélyes balkonja volt. Van. Úgynevezett erkély, de azért egy Rómeó – negyedik em. – nem föltétlenül bírna vele. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

IRODALMI LÉNYEK

A fecsegő potyautas 66.
2019.03.21.

"Egyszerre csak azt mondta az a költő, hogy de ő eddig soha nem kapott díjat. Semmilyen díjat. Halkan mondta. De nem vádlón, bár rezignáció biztos volt a hangjában. Nem volt fiatal ember, nő. Énnekem ez a könnyen elszürkéllő félmondat nagyon megmaradt." SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A FÉL DISZNÓ KULTÚRÁJA

A fecsegő potyautas 65.
2019.03.14.

"Inkább a bonyolultabb utat választja tehát a tulajdonos, amikor ad. Tovább a cikkhez

ÖREG SZÍNÉSZEK

A fecsegő potyautas 64.
2019.03.07.

"Ma a rendezés csiliviliségben relativizálódik, a színészi jelenlét elveszni látszik, elhomályosodik az intim, semmivel nem pótólható humanista tett, úgy értem, a hús-vér megformálása. Tovább a cikkhez