A gyerekirodalom lehetőségeiről, a halálról, a kamaszkorról, családi problémákról és egyéb egyetemes szorongásokról beszélgettem Dóka Péterrel, A kék hajú lány szerzőjével. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Megszokhattuk már – na jó, én még mindig nem tudtam –, hogy gyerekes költő előbb-utóbb gyerekkönyvvel jelentkezik. AYHAN GÖKHAN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A (felnőtt) mindennapokba bevont mesék nem recepteket kínálnak problémáink megoldására, hanem inkább valamiféle támpontot, magabiztosságot adnak az élet éléséhez. Boldizsár Ildikó legújabb könyve bizonyíték arra, hogy ez bármelyik életkorban lehetséges. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mit adnánk azért, hogy megtaláljuk az élet értelmét? A kedvenc ruhánkat? A naplónkat? A kiskutyánk fejét? Exhumált kistestvérünket? Egyik testrészünket? Ha a lelkünket adjuk az ördögnek, akkor is nagy a dilemma, biztosra megyünk-e. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Példaértékű összművészeti vállalkozás A világ összes kincse című jazz-mesejáték. A Csimota Kiadó a műfaj legjobbjait kötötte csokorba, akarom mondani: rejtette kincses ládájába. A teljesség élményéért megéri elindulni nyomukban az úton. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Olyan ezt a könyvet olvasni, mint fagyos téli estéken a lassan melegedő kályha mellett különleges, egzotikusan fűszeres teát kortyolni: meghitt és otthonos érzés, de az idegen íz a szánkban felkavaró és nyugtalanító egy csöppet. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Négy nap alatt közel harminc előadást mutatnak be a pécsi Szivárvány Gyermekházban a régió diákszínjátszói. A Revizor szerkesztője, Jászay Tamás kritikus a zsűri tagja, aki naponta számol be a látottakról. Tovább a cikkhez
A Csimotánál számos olyan kiadvány jelent meg nemrégiben, melyek azon túl, hogy a kiadótól megszokott színvonalon színesítik a gyerekkönyvek piacát, metakönyvekként is értelmezhetőek, azaz elgondolkodtatják az olvasót arról, hogy mitől könyv a könyv. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bizony nem könnyű szüleink gyermekének lenni, s legalább ennyire nehéz gyermekünk szüleinek lenni. Még szerencse, hogy egy derűs, felszabadult bábszínházi előadás keretében is szembe lehet nézni e csöppet sem egyoldalú bonyolultsággal. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Erős, tempós beszéddel igyekszik tolmácsolni a szünet nélkül adott, alaposan megrövidített drámai költemény verssorait a Nemzeti Színház előadása. Önmaga ellen teszi, mivel lényege nem a szóban, hanem a bábos-bábus darabközelítés figurakettőző szimbolikájában lenne. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A nyugati típusú demokrácia, a populizmus csapdái, a fogyasztói társadalom visszásságai, a rövidlátó, harmadik világgal szembeni paternalizmus allegóriája, a bolygót fenyegető ökokatasztrófa – mindez egy humoros, kedves tündérmesében, A kék bolygó történetében. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Görög Veronika huszonöt mesét közöl, melyből Berki János ötöt cigány nyelven mondott el (Grabócz Gábor fordította magyarra), a többit magyarul. Amatőrként olvasom őket, a mese iránti vágyból, a recenzió is ebből az attitűdből indul. Ám ezt sok helyen felülírja maga az anyag. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A huszonnegyedik órában vagyunk: henceghetünk egy darabig azzal, hogy a régióban még mindig nálunk veszik meg a legtöbb színházjegyet, de ha nem gondolkodunk azon, hogy holnap meg azután kik töltik meg a nézőtereket, akár abba is hagyhatjuk az egészet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idei POSZT-on új helyszínként debütált a belvárostól kissé távol eső Zsolnay Negyed. A Független Előadó-művészeti Szövetség rendezvényei a találkozó fősodrától fizikailag és jelképesen is messze, amolyan off-off-programokként működtek a fesztiválon belül. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2000-ben jelent meg Dániában Janne Teller regénye, a Semmi, amely azóta számos országban tananyag, és alighanem az elmúlt idők legfontosabb gyerekkönyve: én A Pál utcai fiúk helyett ma már ezt adnám pubertás nebulók kezébe. KOLOZSI LÁSZLÓ INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
