Az olvasó különös érdeklődéssel olvas a mások halálos betegségéről, mert vele mindez még nem esett meg. Olyan, mintha jegyet váltana a mások szenvedéseit színpadra állító előadásra, hogy mintegy előtanulmányokat folytasson az emberi test okozta kínokról. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az irodalom ott kezdődik, hogy a kompótról eszedbe jut az emberi kéz, ami, mielőtt leszedte az almát, körtét, cseresznyét, még pénzt számolt, imádkozott, ölt, ölelt, vagy lassú, maszturbáns örvényeket kevergetett a fulladozó öle fölött. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Zöld, sárga, narancssárga és piros könyvecske a legújabb, hagyatékból kiadott Rejtő-kötet a Szépmíves Könyvek gondozásában. Az Afrikában játszódó kisregény a Transzliteratúra-sorozat második darabjaként újabb kuriózumot nyújt át az érdeklődő olvasónak. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„A büszkeség legolcsóbb fajtája a nemzeti büszkeség. Aki ugyanis ebben szenved, az önmagáról menten elárulja azt, hogy semmi olyan személyes jó tulajdonsága nincs, amivel büszkélkedhessék, különben nem nyúlna olyan valamihez, amiben annyi millió emberrel kell osztozkodnia.” SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mára – ilyen és olyan, cifrábbnál is cifrább, itt most nem részletezendő okokból – Bán Zoltán András és az általa képviselt műveltségeszmény, irodalomképzet és ízlésvilág, sok más mindennel együtt: végérvényesen múlttá vált. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Tovább a cikkhez
A Raktárkészlet középpontjában a Tréfa magyar kiadása áll, amely Rubin Péter fordításában 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál (és párhuzamosan a pozsonyi Tatrannál). Terjesztésre Magyarországon nem(igen) került, bevonták illetve bezúzták, lappangó példányai kultuszkönyvvé tették... Tovább a cikkhez
Miféle szépirodalom az, amely – többek között – az Európai Unió sertéstenyésztésének taktikai és stratégiai vitáit választja témájául? Termelési regény? Abszurd fricska, mint Moldova A beszélő disznója? Aesopusi parabola? Tovább a cikkhez
Krusovszky regénye azoknak a műveknek a sorába illeszkedik, melyek a történelmi múlt dicstelen eseményeit beszélik ki. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem a műfaj teszi az irodalmat, tudjuk jól. Még a szórakoztatót sem. Bár tény: haikuból vagy szonettből nehéz lenne lektűrt írni, viszont a ponyva bármilyen műfaja és fogása irodalmi értékké emelhető. Tovább a cikkhez
A 20. századi magyar történelem legőrültebb, pusztítóan abnormális időszaka – egy súlyosan cukorbeteg, de egyebekben valószínűtlenül normális, ép lelkű és egészséges kedélyű öregember naplójában. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szív Ernő tovább keresi az irodalom ellenségeit és talán meg is találja azokban a költő-szerelmekben, anyákban, feleségekben, szeretőkben, barátokban, akikről keveset tudunk, de azt igen, hogy a maguk módján hozzájárultak a magyar irodalom nagyságához. Tovább a cikkhez
Az idei POSZT egyik válogatója volt. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a színházi világban játszódó regénye, a Káli holtak. Színházról és a regényéről beszélgettünk Térey Jánossal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A mesebeli nyuszi születése is mesebeli (egy kalapból jön világra), s további kalandjai is felfedezésszámba mennek: érzékszervein keresztül ismeri meg a világot - és önmagát. Ebben különös módon ellenségei segítik. Tovább a cikkhez
Hat kortárs magyar író (természetesen nők) és tizenkét illusztrátor (-nő!) együttműködéséből született a nagy sikerű Esti mesék lázadó lányoknak folytatása, a Magyar mesék lázadó lányoknak című kötet. DÁNYI DÁNIEL ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
