Ballagtam hazafelé, az ősz már próbálgatta az ízléses, színes göncöket. Ahol ülni szokott a kőpárkányon, ott akkor mécsesek pislogták el a dülöngélő kis fényüket, volt belőlük jó néhány, valamint egy papírtáblát is kihelyeztek. Imre meghalt. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az ember és a természet küzdelmét, harmóniával és feszültséggel teli viszonyát számos egzotikus civilizációs határhelyzetben felderítette már az irodalom széltében-hosszában. Tovább a cikkhez
„A vezéreink szolgák, öcskös. Ez a tragikomédia: hogy minden zsarnokban egy félelemtől cidriző, hót átlagos szolga lapul” KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem akarok dicsekedni, de nekem sok költő barátom van, olvasom is őket rendszeresen, és ámulok. Egy nagyon kedves költő barátnémmal azonban olyasmi történt, amit, bár szeretek és szoktam is fantáziálni, magam sem tudtam volna kitalálni. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Gúfó álmossága egy pillanat alatt elillant. Még sosem látott lámpást. Embert se látott még soha.” Lanczkor Gábor bagolyfiókája repülni tanul, bulizik a gombákkal és a fákkal, boszorkányokkal és csillagképekkel ismerkedik. TAMÁS ZSUZSA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A nagy könyvlopás című szentendrei tárlat fontos, a feledéstől megmentett, leporolt kordokumentumokkal operáló esemény: egy budapesti kultúrbűntény mozzanatait göngyölíti fel. Tovább a cikkhez
„Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet”, véli George R. R. Martin. Ez a könyv 1111 + 100 élettel ajándékoz meg minket. JUHÁSZ TAMÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Eduárd, aki a neve ellenére lánybagoly, Bilibóc Valentin, aki lányokkal is játszik, Gargaliza, Kasza Blanka, Pipacs Vili osztálytársak. De ilyen iskola a VALÓSÁGBAN nincs is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Történt pedig, hogy elbuszoztunk a fantasztikus pesti közlekedésben egy aktuális premierre a Madách térre, muzsikál ott egy jó kis színház, és ajvé. Tovább a cikkhez
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire,azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.” (Gróf Széchenyi István Naplójából) VÁNDOR JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Végel László képes a senki más által át nem élt, senki máséval fel nem cserélhető objektív szenvedéstörténetét, lelki meghasonlásainak vívódásait nyilvánossá tenni, mint „egy töprengő fűszál”. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Dunai Andrea az 1944/45 hónapjaiban az országokból kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, visszaadásáról ír. Szembesít bennünket a háború okozta rombolással, fosztogatással és azzal a keserű felismeréssel, hogy a jóvátétel nem több puszta szónál. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Patrick Melrose élete az angol cinizmus hálójában vergődik. Ebből kell kivágnia magát, miközben az apa, a családfő és a férfi szerepei között próbál egyensúlyozni. Edward StAubyn kisregényei ismét a morális ingoványba lökik az olvasót. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
