Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
"Azt hiszem, majd minden kor éltesebb generációja nosztalgiával pillant vissza ifjúságának színterére és körülményeire, de tévedésbe esik: saját ifjúi szépségét gyakran kivetíti az egyébként nyomasztó egykori körülményekre is." SZÜTS MIKLÓS SZUBJEKTÍV TÁRLATVEZETÉSE. Tovább a cikkhez
Gdańsk és Gdynia – a Hármasváros nagyobbik kétharmada. Az utóbbi években nyílt múzeumaikkal a lengyel történelem három, nem csupán lengyel kontextusban érdekes és fontos momentumának állítanak emléket: a II. világháborúnak, a Szolidaritásnak és az emigrációnak. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Múzeum alagsorában, a kőtárból nyíló keskeny folyosón interaktív 20. századi történelemórába csöppen a 21. század kellékeivel és kíváncsiságával felvértezett látogató. Tovább a cikkhez
...az igazi fotóriporter, fotográfus újra és újra visszamegy témájának helyszínére, s egyre szűkülő koncentrikus körökben próbál meg eljutni az ábrázolni kívánt jelenség lényegéig... KINCSES KÁROLY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vivian Maier munkáinak már-már hátborzongató tulajdonsága, hogy alkotójuk legtöbbet sosem vehette őket kézbe. Nemhogy előhívni és megmutatni nem akarta képeit, de még kontaktképeket sem készített legtöbb tekercséből. Tovább a cikkhez
Egy méltatlanul háttérben maradt festői életmű. Egy valaha sokak által csodált és irigyelt gyűjtemény létrejötte és tragikus felbomlása. Báró Hatvany Ferenc, a „művész gyűjtő” kiállítása a Kieselbach Galériában. A könyv szerzőjével és a kiállítás kurátorával, Molnos Péterrel beszélgettünk. Tovább a cikkhez
A Virág Judit Galériában folytatódik a tavalyi évben a Berlin-Budapest tengelyt bemutató művészettörténeti séta. A második stáció: Párizs. Tovább a cikkhez
A brit sztárképzőművész, Damien Hirst mélyre süllyedt, de végül partot ért. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A felületes szemlélőnek is feltűnhet az a tendencia, amely a legutóbbi időkben a párizsi képzőművészeti közélet érdeklődésének középpontjába látszik kerülni – mégpedig az Európán kívüli művészetek hatása az európai képzőművészetre. SZÁZ PÁL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás már a negyedik emeletre kaptatás közben elkezdődik. A lépcsőfordulók falán képes és szöveges eligazítás tájékoztatja a nézőt Ország Liliről és Kemény Henrikről. Valamint az ötvenes évekről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kis Varsó Rebels című műve a Képzőművészeti Főiskola rendszerváltáskori sűrű hónapjainak történetét dolgozza fel a lázadók és a hatalmasok, a múlt és a jelen nézőpontjaiból. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kiscelli Múzeum a Design Hét alkalmából egy ikonikus Bauhaus lámpa ürügyén a „lámpaság” tág univerzumában tesz körutazást, mely a designtörténeti előzményektől a kortárs átiratokig számos állomáson repít keresztül a fény sebességével. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bárhol, bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet. Ugyanígy fognak minket is elkaparni –mondta Tarr Béla kiállítás megnyitó beszédében. Tovább a cikkhez
Megrendítő, gyönyörű, katartikus munka Eperjesi Ágnes installációja az INDA Galériában. Ritka, hogy manapság egy-egy munka érzékileg ilyen gazdag, közben ennyire átgondolt, letisztult, koncentrált, ugyanakkor mélyen személyes is legyen. RÉNYI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
