Az ember az időben, annak érzékelése és folyamatos fölismerése által lesz ember, oké, és sokszor a pillanatban, azt, amit te tudsz, hogy pillanatban azt mondani, ecce homo. Pillanat. Azért nehéz az embert megmutatni, mert van. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészeti gyakorlatok szükségszerűen rendelkeznek politikai dimenzióval is, amikor fontos szerepet játszanak az adott társadalmi rend létrehozásában, fenntartásában és az azzal való szembehelyezkedésben. Tovább a cikkhez
Szüts Miklós akadémiai székfoglaló tárlata tágas horizontok felé nyit. Az utóbbi években egy nagyon különös, az időtlent megidézni képes tartományban alkot. A még nem ábrázolás és a már nem ábrázolás határán sajátos absztrakciót művel. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem valószínű, hogy az arra járó hökkenten kapja fel a fejét a Clark Ádám tér új épülete láttán: upsz, micsoda építészeti bravúr! A húszegynéhány év után végre beépült telken álló új hotel a konzervatív kedélyeket sem borzolja túlságosan. Tovább a cikkhez
A kanadai Ydessa Hendeles nagyszabású bécsi kiállítása a mesék, a mesebeliség köré épült kultuszok és azok értelmezése körül forog. De sem a Három kismalac, sem Lúdanyó nem gyerekeknek szól.VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Budapest Art Week saját szervezésű kiállításán Budapestről láthatunk kiállítást a Budapest Projekt Galériában. További meglepetésekért kattintson! ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2018. január 9-én adták át a Gucci Garden-t Firenzében, amely a múzeum korábbi elbeszélésmódjához képest új narratívával, pontosabban egy új, a fikció és a kézzelfogható valóság határán mozgó tér létrehozásával állt elő. MAÁR ÍRISZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Péli Barna Húsdiszkont című kiállítása április 4-ig látható a budapesti Horizont Galériában. Nem tesszük zsebre, amit ez a leértékelés kínál. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A türelmes és türelemre tanító prózaíró és fotográfus a valóságot mutatja a tények mögött, a teremtett világot nem teremti újra, de alkot, úgy dokumentál. Illetve dokumentál, úgy alkot. Bartis Attila író és fotográfusnak A szigeteken címmel nyílt kiállítása a Mai Manó Házban. Tovább a cikkhez
A projekt megrendítő, játékos, különös: az amerikai divat-és portréfotós Sandro Miller a fényképészet számos ikonikus portréját rendezi újra a zseniális, kaméleon John Malkovich-csal. Bármilyen remek az ötlet maga, nélküle kétséges lett volna a kimenetel. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tizedik évéhez érkezett a Budapesti Építészeti Filmnapok. A Szervita térről azóta eltűnt irodaházból indult underground programként útjára, hogy mára nemzetközi hírű rendezvénnyé váljon. Egyre bővülő tömeget vonz a szlogen: „Ha épületben laksz, és szereted a filmeket, itt a helyed. Tovább a cikkhez
A szentendrei Ferenczy Múzeum kiállításán átjön a legendás Új Symposion-hang, de talán a jel-zaj viszonyon lehetett volna még kicsit állítani. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rafael Herman Ludwig Múzeumban kiállított anyaga letisztult képi látásmódjának tanúsága, és mind a témaválasztás, mind a megvalósítás tekintetében sajátos újrakezdésként értelmezhető. Tovább a cikkhez
Az Élet nevű játékban többnyire nyerni szeretnénk. A Kiscelli Múzeum Te jössz?! című, a társasjátékok világába vezető tárlatából azonban megtudhatjuk, hogy ma már nem feltétlenül a nyerő a menő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A magyar mindig is nagyon gazdag – már-már tékozló - volt abban, ami a múltja. A magyar mindig nagyon erősen tudott emlékezni. Illetve felejteni, persze. Mindig nagyon tudott a múltjával fényeskedni, a múltja nagy volt, tágas, már-már hatalmas, mekkora lesz Petőfi, amikor gondolunk rá. A Sándor. Tovább a cikkhez
