A magyar mindig is nagyon gazdag – már-már tékozló - volt abban, ami a múltja. A magyar mindig nagyon erősen tudott emlékezni. Illetve felejteni, persze. Mindig nagyon tudott a múltjával fényeskedni, a múltja nagy volt, tágas, már-már hatalmas, mekkora lesz Petőfi, amikor gondolunk rá. A Sándor. Tovább a cikkhez
A legérdekesebb kérdés Puklus Péter Life is techno című kiállításában, hogy hogyan kapcsolódnak a sorozataiból ismert fényképei a kiállítás installációs megoldásaihoz. Vagy ha nem kapcsolódnak, hogyan lehetnének mégis összekapcsolhatók. SIMON BETTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
"Azt hiszem, majd minden kor éltesebb generációja nosztalgiával pillant vissza ifjúságának színterére és körülményeire, de tévedésbe esik: saját ifjúi szépségét gyakran kivetíti az egyébként nyomasztó egykori körülményekre is." SZÜTS MIKLÓS SZUBJEKTÍV TÁRLATVEZETÉSE. Tovább a cikkhez
Gdańsk és Gdynia – a Hármasváros nagyobbik kétharmada. Az utóbbi években nyílt múzeumaikkal a lengyel történelem három, nem csupán lengyel kontextusban érdekes és fontos momentumának állítanak emléket: a II. világháborúnak, a Szolidaritásnak és az emigrációnak. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Múzeum alagsorában, a kőtárból nyíló keskeny folyosón interaktív 20. századi történelemórába csöppen a 21. század kellékeivel és kíváncsiságával felvértezett látogató. Tovább a cikkhez
...az igazi fotóriporter, fotográfus újra és újra visszamegy témájának helyszínére, s egyre szűkülő koncentrikus körökben próbál meg eljutni az ábrázolni kívánt jelenség lényegéig... KINCSES KÁROLY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vivian Maier munkáinak már-már hátborzongató tulajdonsága, hogy alkotójuk legtöbbet sosem vehette őket kézbe. Nemhogy előhívni és megmutatni nem akarta képeit, de még kontaktképeket sem készített legtöbb tekercséből. Tovább a cikkhez
Egy méltatlanul háttérben maradt festői életmű. Egy valaha sokak által csodált és irigyelt gyűjtemény létrejötte és tragikus felbomlása. Báró Hatvany Ferenc, a „művész gyűjtő” kiállítása a Kieselbach Galériában. A könyv szerzőjével és a kiállítás kurátorával, Molnos Péterrel beszélgettünk. Tovább a cikkhez
A Virág Judit Galériában folytatódik a tavalyi évben a Berlin-Budapest tengelyt bemutató művészettörténeti séta. A második stáció: Párizs. Tovább a cikkhez
A brit sztárképzőművész, Damien Hirst mélyre süllyedt, de végül partot ért. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A felületes szemlélőnek is feltűnhet az a tendencia, amely a legutóbbi időkben a párizsi képzőművészeti közélet érdeklődésének középpontjába látszik kerülni – mégpedig az Európán kívüli művészetek hatása az európai képzőművészetre. SZÁZ PÁL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás már a negyedik emeletre kaptatás közben elkezdődik. A lépcsőfordulók falán képes és szöveges eligazítás tájékoztatja a nézőt Ország Liliről és Kemény Henrikről. Valamint az ötvenes évekről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kis Varsó Rebels című műve a Képzőművészeti Főiskola rendszerváltáskori sűrű hónapjainak történetét dolgozza fel a lázadók és a hatalmasok, a múlt és a jelen nézőpontjaiból. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
