„Mindenható Isten, ki más volnék én, mint az a félelem, amelyet ébresztek másokban?” – szól Aigiszthosz, a koporsókból kirakott város beteg és boldogtalan ura. Körötte országrohasztó kushadás. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Molnár Csaba táncművész-koreográfussal beszélgettünk arról, miként működik közre különféle szakmai helyzetekben, hogyan látja magát táncszínházi alkotóként, illetve hogyan lehet a Trafóban újragondolni egy négy éve bemutatott előadást. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Dúl a háború az országban, a magyarok és a szerbek egymás ellen (is) harcolnak, de a bácskai kisvárosban egymás mellett kell élniük. A szerbeknek el kell viselniük a frontra készülő magyar katonák dajdajozását, erőszakosságát. Tovább a cikkhez
Az együttlét mint a zsarolhatóság alapja ezzel a hangjátékkal átlépi a megsértett magánélet határát, és nyilvános igazsággá válik. SELYEM ZSUZSA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Még néhány napig lehet pályázni a Vígszínház igazgatói posztjára. Nem hiszem, hogy a döntnökök belerokkannak majd a pályázatok elolvasásába, meg a nagy dilemmázásba. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Dühös női beosztottak állnak szemben egy kegyetlen kapitalista cégvezetővel, aki igényeiket semmibe veszi, szexista zaklatóként uralkodik rajtuk. A 9-től 5-ig alaphelyzete, ha kissé talán szélsőségesen is, elég pontos látleletet ad arról, amiben élünk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A háború gyilkos természete nem változott az évszázadok alatt, de a média manipulatív szerepe és az ezzel kapcsolatban kialakult fogyasztói szokások sokszor érzéketlenné teszik a nézőt a távoli borzalmak iránt. Blaskó Borbála rendezése ezt a tűrhetetlen állapotot igyekszik felszámolni bennünk. Tovább a cikkhez
Hód Adrienn előadásai mindenekelőtt a szabadságról szólnak. Tabukat döngető, korlátokat nem ismerő koreográfiái után ezúttal azonban a fonákjáról közelít a témához: létezik-e szabad akarat? KOMJÁTHY ZSUZSANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Dollár Papa Gyermekei legújabb előadását, a Lady Chatterley szeretőjét a Trafóban mutatta be. A főszereplővel, Kiss-Végh Emőkével beszélgettünk arról, hogyan készült ez a produkció. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Valahol Európában Szegeden, Szőcs Artur rendezésében nem egyszerűen egy múltbeli példára építő pacifista kiáltvány. Az előadás dühösen igyekszik felrázni a nézőt, élesen fogalmazza meg és mutatja fel könyörtelenül, hova vezet az apátiába süllyedt, morálvesztett világ. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Már javában zajlik a jegyértékesítés az ország legnagyobb szabadtéri színházának idei előadásaira. Mi arra voltunk kíváncsiak, milyen folyamatok zajlanak a háttérben, míg a bemutatókig eljutunk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem lehetetlen, hogy ebből a nehézkes nevű intézményből jó színház legyen egyszer. Az erő tudniillik, ha nem is művészi teremtőerő, olykor csodákra képes. Márpedig ki tagadná itt az erő jelenlétét? GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem derűlátó, bár helyenként derűs helyzetjelentés szerelemről, hűségről, hatalomféltésről, uralkodásról és a nemzet jövőjéről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzetiben nem Örkény Macskajáték című színdarabját játsszák, hanem saját verziót, amelyet Kulcsár Edit dramaturg a színpadi műből, az alapjául szolgáló regényből és a filmből szerkesztett össze. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megkapó atmoszférájú bábelőadást rendezett Szilágyi Bálint az Esti Kornélból. Az előadás vizuálisan megerősít bennünket Kosztolányi hősének vagányságáról, a formát tekintve azonban maradhat bennünk hiányérzet. FRITZ GERGELY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
