Kell-e Mohácsi János rendező egy Mohácsi-szöveg bemutatásához, vagy másnak is a kezére áll az a komplex utalásrendszer és humor, amit a Mohácsi-előadásoktól megszoktunk? Ez az egyik tétje a kecskeméti Katona József Színház Liliomfi című előadásának. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2009 óta tíz olyan évünk telt el, amely sokat változtatott társadalmi állapotokon, helyzeteken, politikai irányokon, célokon, hangsúlyokon, hangulatokon. Feltehető, hogy Pintér Béla ma nem írná meg a Szutyokot (mármint ha akkor nem írta volna meg), vagy talán: ma nem a Szutyokot írná meg. Tovább a cikkhez
Ha azt mondanák nekem, hozzak fel példákat műalkotásokból, amelyek megindítóan beszélnek a bizalomról, akkor első körben két név jutna eszembe: az egyik Pina Bausch, a másik Lázár Ervin. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Furfangos egy mese Lázár Ervin gyönyörű szövege, A legkisebb boszorkány. De már furfangos Ámi Lajos meséje is, ami Lázár Ervin szövegének alapjául szolgált. Szabó Attila rendező a Miskolci Nemzeti Színház számára készített átiratában még egy csavart beletesz az adaptációba. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A hargitai Gyergyószentmiklóson, egy Fótnál kisebb lélekszámú székely városka színházának társulata, a Figura Stúdió Színház rendezi kétévente a Nemzetiségi Kollokviumot – immár tizenharmadszor. Idén magyar, zsidó, cigány, német, szerb színházcsinálók mutatták be egy-egy munkájukat. Tovább a cikkhez
A nézőtér tele volt tinikkel, vagyis a legvérszomjasabb kritikusokkal, de még egy orrfújást sem lehetett hallani az előadás közben. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A rutinosan szerkesztett szeánsz könnyedén s egyenes vonalúan jut el a horrorisztikus végkifejletig, amit semmiképpen nem szeretnék most elspoilerezni. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Káprázat című Canetti-regény arról szól, hogy az egyének közötti kommunikáció illúzió, nem lehetséges egymás megértése. A Forte Társulat gólyalábaival és elszürkült karénekével ezt a reménytelen izoláltságot teszi plasztikusan láthatóvá. GERGICS ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Különc vállalkozás A város emlékezete. Témája az ember által formált tér és a tér formálta ember, Budapest, de főleg Rijeka városa, kikötője, többnemzetiségű lakossága és az emigráció. KOLLÁR ZSUZSANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Dublin és Budapest között ingázik, decemberben tovább megy Tatabányára, ahol az Ádám almáit rendezi. Vidovszky György amúgy a Kolibri Színház rendezője, de azért ez nem annyira egyszerű, mint elsőre látszik. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Művészet és hatalom örök kérdése foglalkoztatta Alföldi Róbertet Szegeden. A Bulgakov-darabból készült előadás azonban főként az alapmű langyossága miatt nevezhető félsikernek. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Írhattak volna darabot is. Születhetett volna egy új Baal. A díjakkal elismert író, a török-német Zaimoğlu, és a Dürer-frizurás, német-német Senkel azonban, a rendezővel együtt, inkább csak megkopasztotta Molière-t. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Félórás színházi alapélmény négy éven aluliaknak rengeteg plüssel és még több alapossággal. GERGICS ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A miskolci Don Juan nagyszínpadra való teljesítmény: a lehető legjobb értelemben vett nagyérdemű lehető legszélesebb értelemben vett igényeit a lehető legkevesebb bántó engedménnyel szolgáló munka. BAZSÁNYI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Októberben mutatták be a Belvárosi Színházban Deborah Zoe Laufer Szemünk fénye című darabját. A szerzővel beszélgettünk hagyományról, vallásról, széthulló kultúrákról és Csehovról. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
