Elég stabilan becsípődött Fehér Ferencnél a horror mint kulturális referencia: néhány éve a Drakula-sztorira kattant rá, most harmadmagával zombizik, és emlékezzünk csak, hogy a Morgan & Freemannek is volt némi pszichopatikus-lidércnyomásos kicsengése. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Hat éve, hogy nincs közöttünk, ám a nevét viselő és szellemi örökségét ápoló társulat azóta is rendületlenül járja a világot a már lezárult életmű felújított darabjaival. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Valaki mesélte, hogy amikor véletlenül CD-t tett fel egy analóg lemezlejátszóra, megszólalt az adat a maga sistergő-krákogó valóságában. Nem tudom, valóban így volt-e, de megfogott a gondolat: vajon mi történne, ha lejátszhatnánk a digitális jelet analóg szerkezettel? DOHY ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tünet Együttes csapata vitte színre Sóvirág címmel Fahidi Éva és Cuhorka Emese találkozását. Éva annak idején túlélte Auschwitz-Birkenaut, kilencven éves. Emese kíváncsi, táncos, harmadannyi idős. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jól elhelyezett aktuálpolitikai szurkapiszkáktól sem mentes a PLACCC Fesztivál miniatűr (tánc)produkciókat felfűző, amúgy üdítően kellemes és friss városi sétája. Művészet mindenhol – földön, vízen, levegőben. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mindent a szemnek, a fülnek, az érzékeknek, az ösztönöknek, sőt még annál is többet – semmit az értelemnek. Baj ez? Ugyan már! Egyedülálló hardcore „élményfürdő” a Liliom utcában, Sharon Eyal és a L-E-V újra hengerelt. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Nem minden tanulság nélküli, ám korántsem felemelő tánctörténeti időutazás Juronics Tamás két Orff-koreográfiáját, az idén bemutatott Catulli Carminát és a tizenöt éve született Carmina Buranát egy estén látni. KRÁLL CSABA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Még mielőtt újra felmerülne kérdésként, kell-e kortárs színház és tánc a zene szigetére, sietek leszögezni: az előadások zömmel kiálltak önmagukért és érdeklődőben sem volt hiány. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
A jelen kihívásaival történő szókimondó szembesítés mellett a Szigeten találkoztunk formakereső előadással, ami a jövőbe akar látni, de olyannal is, ami a múlt rekonstrukciójának a lehetetlenségével foglalkozott. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hiába a technikai, tudományos fejlődés, hiába a világ nagyobbik felének civilizációs szintje, tudástöbblete, az emberiség jottányit sem változott: ember embernek továbbra is farkasa. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A Tünet Együttes éles szemmel figyeli a környezetét, vizsgálja az emberek – a potenciális közönség – igényeit, elmélázik a szokásaikon és szeretettel fordul feléjük. Közben a kortárs tánc dinamikusan változó, megújuló nyelvén igyekszik valami eredetit és izgalmasat kitalálni. Tovább a cikkhez
„Dobd a tested a frontvonalba!” – olvasható afféle mottóként nagybetűkkel a belga Voetvolk honlapján. Mert testközpontú gondolkodás nélkül nincs mozgás és nincs tánc, csak halvány utánzat, teszem hozzá én. Tovább a cikkhez
Egy társulat, ahol inkább felfedezik, mint kitalálják a mozdulatokat. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Egy fiatal, lelkes és jó karban levő Lyoni Balett, különböző évjáratú, de igazi csemegének számító Forsythe-darabok és a színpadtól búcsúzó Sylvie Guillem. St. Pölten olykor tényleg a világ közepe. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ezerféleképpen lehet közelíteni egy táncelőadáshoz, én most talán a legegyszerűbbet választom: azt keresem, kutatom, hol lelem meg a koreográfust a saját darabjában – a kézjegyét, a karakterét, a szándékait. Meglelem-e egyáltalán? KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
