Ki az a kortárs magyar költészetben, aki gátlástalanul vált hexameterről felező nyolcasra, akinek a strófáiban felismerjük a Vackor, a János vitéz és a Toldi rímeit, meg Romhányi makámáit? Tovább a cikkhez
Rendkívül zavarba ejtő pillanat, amikor egy tizenéves fiúknak szóló felvilágosítókönyvben számomra is új információval találkozom. A Respektet valószínűleg mindenkinek el kellene olvasnia, nemtől és kortól függetlenül. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egyáltalán nem világos, hogy a szerelmet miért az ajkak összeérintésével fejezzük ki, ahelyett, hogy mondjuk, összedörzsölnénk a füleinket vagy a térdünket. Mi a csók, milyen szerepe van az emberi kultúrában és milyen a művészetben? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A magyar szépirodalom találkozása a tündérmesével, avagy mi tudja magyarrá tenni ezt a műfajt 15 plusz 1 szerző szerint. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Fehér Boldizsár első regénye, a Vak majom bájos és szórakoztató olvasmány. Egyszerre beszél könnyed és súlyos dolgokról. Hogy miről? Mindenről: az életről, a halálról, az emberről, a világról, a sorsról és a nagy tervről, aminek – remélhetőleg – mi magunk is részesei vagyunk. Tovább a cikkhez
Erwin Moser igazi modern klasszikus meseíró, aki elsősorban rövid meséiről ismert. A macskakirály születésnapja hosszabb, több estés olvasásra alkalmas könyv, csupa szokatlan meseelemmel: vihargéppel, boldoggombával és pénzevő pókkal. TAMÁS ZSUZSA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Azt hittem, recenziómat azzal az eszmefuttatással fogom kezdeni, vajon miért sorolta Kosztolányi Dezső a tíz legszebb magyar szó közé az „anyatej”-et. Hasznosak az efféle kritikusi fogódzók, egész gondolatmeneteket lehet rájuk felfűzni, és az ember még a műveltségét is megcsillogtathatja. Tovább a cikkhez
Kárpáti Péter imprókból szerkesztett darabjai bizarr határhelyzetekben mozgatják a szereplőket, ahol a színészi játék fikcionalitását majdnem teljesen felszámolják az improvizációk életszerű reakciói. Tovább a cikkhez
Dekadencia, könyörtelenség és hallucinációk. A pedánsnak hitt angol úriemberek korszaka után felbukkan egy arisztokrata, akinek életét e három hívószó köré lehet csoportosítani. St Aubyn kisregényeiben Patrick Melrose életének különböző szakaszairól olvasunk. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Maxim Leo családtörténetet ír megannyi hús-vér alakkal, nehéz sorsú nagymamákkal, ideológus anyával, szocdemből nácivá váló apával, a család barátaival (némelyik a Stasi besúgója), nyugati rokonokkal, katonatársakkal, a rendszer kegyeltjeivel, együttműködőivel és ellenfeleivel. Tovább a cikkhez
Kegyelemről, betegségről, apáról és apahiányról is beszélgettünk új, Földabrosz című kötete kapcsán G. István Lászlóval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bő másfél éve robbant nálunk is a #metoo, ami által a kapcsolaton belüli erőszakra is nagyobb figyelem vetült. Hercsel Adél túléléstörténetekből állított össze egy kötetet. PROICS LILLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
"Először versben írtam meg Kiefer történetét, majd a Megölni, akit szeretünk című kötet címadó novellájában. De továbbra is foglalkoztatott a téma, mi történik egy hozzá hasonló alkattal Magyarország egy kitalált városában. Tovább a cikkhez
Húsz éve halt meg Karig Sára, és vele együtt búcsúzott az a század, melynek ő nemcsak tanúja, de látlelete is volt. Valóságos polgári lélekvesztő, ahogy a század nagy vizein keresztülevez. Az interjúkötetből ennek az evezésnek minden fontos részlete kiderül. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ralph Brewster, az Olaszországban született amerikai fiatalember közel négy éven át él, bujkál a háborús Budapesten. Sorsa egyebek közt megmutatja, hogy az ember nem jódolgában bolyong hontalanul a világban. SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
