Kalapos Éva Veronika a novellák, ifjúsági regények és drámák után után most egy fantasybe illő alternatív Budapesten játszódó akcióregénnyel jelentkezik. SZENDI NÓRA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek című kultfilmek szereplő- és fogyasztókorosztályát egyaránt gyakran éri kritika: lusták, egoisták, ambíciótlanok. Vajon erre válaszul született meg az utóbbi filmet továbbmesélő novelláskötet? FODOR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Igen szépen tervezett és kivitelezett kötet dr. Székely György főorvos és zenei újságíró Salzburg-könyve: a gazdag és izgalmas, rendkívül informatív képanyag technikai minősége, de még a műnyomópapír is az olasz nyomdákból kikerülő képzőművészeti albumokéhoz hasonlítható. Tovább a cikkhez
Néhány éve megálltam egy közeli bolt előtt, ott várakozott a kirakatban a piros olasz gyönyörűség. Tovább a cikkhez
„Ami mélyen megbántott, ami alapjában rendítette meg a hitemet, első ránézésre apró hibának, merő felületességnek tűnhet, sietséggel vagy az emlékek összemosódásával is magyarázható.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„A tranzakcióanalízis a mai gyakorlati pszichológia egyik integratív irányzata. Egyszerre foglalkozik az ember úgynevezett belső feszültségeivel és az emberek közti viszonnyal”. A könyv ennek az irányzatnak harminc éves hazai történetét foglalja össze elméleti írások és esettanulmányok segítségével. Tovább a cikkhez
A dolgok értékét az adja meg, hogy semmi nem tart örökké. A nemrég megjelent Kései házasság című kötet írójával, Szilasi Lászlóval beszélgettünk. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Traumák, elfojtások és Másikok kerülgetik egymást kultfilmek valós vagy metaforikus színpadain Kérchy Vera könyvében, aki a színházon keresztül fejti meg Lynch, Kubrick, Trier vagy Cronenberg rejtélyeit. GYENGE ZSOLT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? Tovább a cikkhez
"Senki nem tudja lerajzolni a lélek anatómiáját, hiszen legfeljebb csak a lélekkel határos tér közelíthető meg, bár még ehhez is elégtelen a nyelvünk. De vállalni kell, ha mégoly kockázatos is, ennek a térnek a megközelítését." Ljudmila Ulickaja saját szavai ezek új kötete orosz kiadásában. Tovább a cikkhez
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Saly Noémi a főváros történetének tudósa, a gasztronómia és a kávéházak hű krónikása. Nemcsak írásban, hanem rádiós és televíziós adásokban élőszóban is megosztja velünk alapos tudását a régi Tabán színes világáról. Ezúttal tudományos, mégis nagyon személyes könyvet olvashatunk tőle. Tovább a cikkhez
Rejtőzködő életet élt a Férfiidők lányregénye, majd a belőle készült film, az Akik maradtak ráirányította a megérdemelt figyelmet. Szerzőjével a regény hátteréről, a szereplők ábrázolásáról és a történet elmesélésének igényéről beszélgettünk. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Miért hisszük, hogy a karantén fogság? Nem az. Szabadon olvasunk mások fogságáról. A Snagovi emlékkönyvet például. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Simone de Beauvoir rendszerkritikus, feminista filozófiai és szépirodalmi művei a hatvanas-hetvenes években hatalmas népszerűségnek örvendtek, majd mintha feledésbe merültek volna. Az utóbbi évtizedben azonban a kiadók és az olvasók újra felfedezik őket. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
