Most gyorsan megírom ezt a cikket a lassúságról, mert utána csinálnom kell egy interjút. Lassú, radikálisan kapitalista életem és gondolataim a karanténban. PUSKÁS PANNI NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Sok a hasonlóság köztem és Luigi Serafini között. Közös rajongásunk tárgyai például a majdnem megmagyarázható dolgok és a tükörtojás. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Alban Muja koszovói művész három gyerekfotót választott ki a koszovói háború idejéből, amelyek világhírre tettek szert. Húsz év elteltével felkutatta és megszólaltatta az azóta felnőtt szereplőket. Akár saját családi fotóit is felhasználhatta volna a megrendítő történetek elmeséléséhez. Tovább a cikkhez
Kapásból nehéz válaszolni arra, hol lehet átfedés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kieselbach Galéria működési területei között. Pedig van ilyen metszéspont, mégpedig a műtárgyhamisítás meglepően gazdag terepe. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Köztér-felújításokról ritkán írtunk kritikát. Eddig. Az új hivatalába lépő Bardóczi Sándor főtájépítész kinevezése azonban jó apropót ad arra, hogy szemügyre vegyük a főváros közterületeinek megújulását. Kezdjük ott, ahol a polgári Pest újkori története is kezdődött: a Múzeumkertben. Tovább a cikkhez
Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Tovább a cikkhez
Koronczi Endre több képzőművészeti műfajban (grafika, festészet, fotó, videó, performansz) alkotó, a saját útját konzekvensen járó művész, aki játékos munkamódszeréről, barátságos természetéről és a védjegyévé vált citromsárga felsőruházatáról ismert. Tovább a cikkhez
Miközben a művészet, különösen a kortárs építészet és dizájn területén napjainkban meghatározóak a minimalista tendenciák, addig a nemzetközi kiállítási politikában az utóbbi időben különösen népszerű a barokk kor és annak nagymesterei. Tovább a cikkhez
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában világhírű és kevésbé ismert, Franciaországban alkotó magyar fotográfusok képei szerepelnek. Nem egy közülük először látható. A fotók mellett eredeti tárgyak, dokumentumok idézik meg a Párizsban boldogulni igyekvő művészek életét. VÁRADI ANDRÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása olyan természetes, mint ágon a levél. A hasonlat kissé szecessziós, nem véletlenül. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk: isa, por és hamu vogymuk. A halotti beszédben az isa az íme szó lehetséges változata. Az íme, a dolgokra való mutatás, a felmutatás szava. Nagy Márta a porral és hamuval felmutat valamit. Merjünk nyitottak lenni rá. MOHÁCSI ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Innen szép győzni. Mire végére érünk a százhuszonegy műnek a Szépművészeti Múzeum jobboldali teremsorában, lassan oszlik az előítélet. Szeretjük, de legalábbis érteni kezdjük a fölkínált látványt. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Trafó kiállítóterme ágyakkal telt meg, közöttük éjjeliszekrények, asztalok, tárgyak és egy eredeti serrano sonka. Egy kórterem vagy szanatórium, kollégium, esetleg menekültszálló képzetét kelti. Mécs Miklós gyerekkorának ismert tárgyai ezek. Tovább a cikkhez
Az Albertina Dürer-kiállítása mintha a művészettörténet-könyvek festménycentrikusságát próbálná meg felülírni. Ez nemcsak a kiállított műtárgyak grafikai arányából derül ki, hanem a kiállítás csomópontjaiból, a középpontba helyezett művekből is. BORDÁCS ANDREA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A nagy könyvlopás című szentendrei tárlat fontos, a feledéstől megmentett, leporolt kordokumentumokkal operáló esemény: egy budapesti kultúrbűntény mozzanatait göngyölíti fel. Tovább a cikkhez
