Vajon Gilbert Varga tényleg emlékeztet a szirti sasra? Habár gondolhatnánk, mégsem ez volt a Pannon Filharmonikusok hangversenyének "megválaszolatlan kérdése". LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vannak hangversenyek, melyeknek számos közreműködőjük van, de a sok művész együtt sem képes olyan lelkesedést kiváltani a közönségből, mint egy másik esemény egyetlen szereplője. Tovább a cikkhez
Az Alpesi szimfónia vége felé szerepel egy érdekes utasítás: „in sanfter Extase”. Nem is írhat ilyet más, csak Richard Strauss, akinek a műveiből kiváló koncertet játszott a Rádiózenekar. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kockázat irányába vezető átjárók időnként meglepő helyekre vihetik az egyébként eleve nem gyanútlan hallgatót. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Angyalszárnyas huszárok, emberi meg lókoponyák, szabadkőművessé avatott strázsamester és magukra hagyott színészek. Mindent egy helyen! Az Operettszínházban megnyílt Bozsik Yvette János vitézhez címzett vegyeskereskedése. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Kodály Filharmónia igazgatóját és művészeti vezetőjét többek között a debreceni koncertéletről, az orgonálásról és a repüléshez fűződő viszonyáról kérdeztük. MALINA JÁNOS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A produkció alkotói hagyományos fogást akartak főzni karácsonyra, de újítani is szerettek volna. A reformmenühöz azonban nem volt elég ötlet és alapanyag. MERÉNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A ragyogóan felszerelt Le Concert Lorrain és a Drezdai Kamarakórus hangversenye után a korhűségnél sokkal fontosabb kérdésnek éreztem, hogy az együttes, amelyet hallgatok, valóban életre kelti-e az urtext partitúrát. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Szivárvány havasán” címen hirdetett hangversenyt december 14-re a Pannon Filharmonikusok együttese a Kodály Központban. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Zongora-koncertsorozat december 13-i estéjén Érdi Tamás adott hangversenyt a Festetics-palotában. A zsúfolásig megtelt tükörteremben szünet nélkül játszotta el műsorát, amely Csajkovszkij Dumkájából (op. 59), Beethoven első, op. 2 no. Tovább a cikkhez
A hajdani sláger szövegében két összeillő emberről esik szó, ezt a fordulatot azonban jelen kritika címeként aligha használhatnánk változtatás nélkül, mivel ezúttal több összeillő emberről beszélhetünk. Ki így, ki úgy, ki ezért, ki azért illett a koncert középponti személyiségéhez. Tovább a cikkhez
Egy hangverseny műsora lehet szokványos, de lehet különleges is. Előfordul, hogy az előadó olyan gonddal, igényességgel, olyan egységes koncepció szellemében válogatja össze a programot, hogy már magát a darabok listáját is műalkotásnak érezzük. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Pannon Filharmonikusok koncertjére a pianissimo finálék miatt érdemes emlékezni, még akkor is, ha ráadásként Magyar táncokkal búcsúzott a zenekar. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Purcell-ünnepet hirdetett bérletsorozatában a „brit Orpheus” és a nevét tőle kölcsönző kórus egyaránt kerek évfordulója alkalmából. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy fiatal karmester, aki még soha nem vendégszerepelt Budapesten, egy zeneszerző, akinek műveit korábban nem hallottuk – és egy fuvolaművész, aki első alkalommal lépett magyar hangversenyterem pódiumára. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
