Magyarországon a legközömbösebb téma is képes vihart kavarni. A Meseország mindenkié meseantológia témája sem közömbös, de ami a kötet megjelenése után történt, az a kortárs könyvkiadásban példátlannak nevezhető. A Revizor feladata ebben a helyzetben is a higgadt elemzés, az értelmezés. Tovább a cikkhez
Mi történt a húszas évek fürdőszobájában? Viselettörténet, életmódtörténet, női testkép és testtudat, anekdotagyűjtemény a polgár- és parasztasszonyok életéből. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Tovább a cikkhez
Mikor, miért válik fontossá, hogy az ember számot vessen és elmesélje családja és a saját történetét? Hogyan válnak az ismert, s addig ismeretlen történetek egésszé? Szüts Miklós festőművésszel a könyve megjelenése alkalmából beszélgettünk családról, festészetről, írásról, a nyelv megtartó erejéről. Tovább a cikkhez
Tamás Zsuzsa műfaji repertoárja a mesék, versek és kritikák után regénnyel gazdagodott. Tovább a cikkhez
Világsikert aratott nápolyi tetralógiája után öt évvel jelent meg Elena Ferrante új regénye. Ebből az öt kötetből kikövetkeztethető regény-poétikája. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Minden olyan fontos kérdésről beszélni, beszélgetni kell, amelyre nincsen olyan egyetlen és örökérvényű válasz, amely minden érintett életét optimálisan irányíthatná. A halál, a meghalás is ilyen”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hosszú ideig talán csak az érintettek számára volt ismert az első világháború utáni segélyezési akció, amelynek keretében több nyugat-európai ország fogadott be gyerekeket. A centenáriumra több könyv is megjelent a témáról. A gyermekvonatok című kötetről beszélgettünk Gyáni Gábor történésszel. Tovább a cikkhez
A magyarországi rendszerváltás 30. évfordulóján a kultúra különféle ágazatainak változásait vettük szemügyre. Tovább a cikkhez
Hogyan állítsunk össze antológiát? Válogathatunk egy szerző műveiből, egy generáció szövegeiből, válogathatunk témák, motívumok vagy akár nemek szerint, de megcélozhatunk akár egy befogadói kört is. Aztán van a kockázatmentes biztonsági játék: adott egy szerzői halmaz, rendezzük őket ábécésorrendbe. Tovább a cikkhez
Meir Shalev kortárs izraeli szerző regénye két szálon fut, az egyik egy szerelmi szál, a másik egy összetett identitástörténet. A Biblia helyszínén, több idősíkon játszódó történet gazdag bibliai szimbolikával és utalásrendszerrel dolgozik. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Quichotte a szétesés regénye, egy olyan világ dúlt leírása, amelyben bármi megtörténhet, ezért meg is történik. Pikareszk regény és krimi, sci-fi és horror. Szerelem és öregedés, belenyugvás és lázadás, a végtelenben sem találkozó párhuzamosok multiverzuma. Regény ez egyáltalán? Tovább a cikkhez
Krusovszky Dénes lírikusként indult, bár számos műfajban otthonosan mozog. Kritikus, esszéista, műfordító és regényíró is. Az Áttetsző viszonyok a hatodik verseskötete. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Na, nem úgy, mint Jack Kerouac híres regénye, az Úton, és nem is úgy, mint Cormac McCarthy Az út című műve, de mégiscsak road novel ez, és a végén megérkezünk... hova is? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című könyve - elsőre talán merésznek tűnő témaválasztása ellenére - nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek egy jól működő prózakötetnél. Éppen ezért nagyon nehéz fő közös pontjuk - a melegség - mentén beszélni ezekről a szövegekről. Tovább a cikkhez
