Olyan lakást vettem iksz esztendőkkel ezelőtt, amelynek igencsak kedves, viszonylag terebélyes balkonja volt. Van. Úgynevezett erkély, de azért egy Rómeó – negyedik em. – nem föltétlenül bírna vele. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kontra Ferenc regénye Újvidék 1999-es hetvennyolc napos légitámadásának idején és az azt követő húsz évben játszódik. A bombázással azonban csak láthatóvá lett az a háború, amely a lelkekben már régen elkezdődött. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hiszem, ha látom. Az evangéliumi hitetlen Tamás kételkedett Jézus feltámadásában és halál utáni életében. Gerőcs Péter, aki a krisztusi életkort éppen csak meghaladta, harmadik regényében, az Árvaképekben olyan figurát teremt, aki maga is örökösen kétkedik, tamáskodik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Patrik folytonos zaklatás elszenvedője. Hogy elviselje az elviselhetetlent, egy színjátszó körhöz csatlakozik, és az ott játszott szereppel azonosulva áldozatból agresszorrá válik. SCHILLER MARIANN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
"Egyszerre csak azt mondta az a költő, hogy de ő eddig soha nem kapott díjat. Semmilyen díjat. Halkan mondta. De nem vádlón, bár rezignáció biztos volt a hangjában. Nem volt fiatal ember, nő. Énnekem ez a könnyen elszürkéllő félmondat nagyon megmaradt." SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az elfogult érdeklődés késztet többesztendős kutatásra, vagy épp fordítva: a többesztendős kutatás szüli a biográfusi elfogultságot? Így is, úgy is érthető és mélyen emberi a jelenség, amely ezúttal Alan Walker magisztrális Bülow-életrajzát teszi itt-ott sérülékennyé, s olykor megmosolyoghatóvá. Tovább a cikkhez
"Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,/ Fejfámra sötét lobogóul akaszd/ én feljövök érte a síri világból/ Az éj közepén, s oda leviszem azt" Nem kell jövőbelátási képességet tulajdonítunk a versíró poétának, a mézesheteit élő ifjú férjnek. Tovább a cikkhez
"Inkább a bonyolultabb utat választja tehát a tulajdonos, amikor ad. Tovább a cikkhez
Kényszercselekvés, megfosztottság, veszteség, azaz általában a hiány jellemzi és köti össze Terézia Mora elbeszéléskötetének hőseit. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Egy osztrák vidéki fiút Bécsbe vet a sorsa trafikosnak a második világháború előtt. Itt találkozik az idős, nagybeteg Freuddal, aki nem lélekbúvárként, nem tudósként, csak beszélgetőtársként van jelen a fiú életében. Borús hangulatú felnövekedésregény a világháború árnyékában. Tovább a cikkhez
A Meruk-Ungváry szerzőpáros eddig ismeretlen történeteket, apró mozzanatokat tár fel, melyek egyszerre vetnek élesebb fényt Sztálin legjobb magyar tanítványának lelkivilágára, élethazugságaira és arra a groteszk, abszurd világra, melynek felépítésében főszerepet vállalt. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. Tovább a cikkhez
Kele Fodor Ákos negyedik munkája a próza területére visz. Annak is egy olyan szegletébe, ahová a romantika óta felnőtt olvasó szinte csak gyerek kíséretében merészkedik, a mesék világába. Tovább a cikkhez
Ian McEwan realista hagyományokon nevelkedett, de ezért kicsit „őrült” író, aki még hisz a szó, a regény, a vers erejében, és bármiről ír, megmeríti benne olvasóját, áthelyezi egy másik dimenzióba – mint egy igazi varázsló. A fordító gondolatai. LUKÁCS LAURA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Nem idegen Krasznahorkaitól, az elvonultság, a magány ábrázolása, mint az alkotói munka szükséges (és néha majdnem hogy elégséges) feltétele és egyáltalán, annak keserű romantikája, hogy milyen végletesen és végzetesen egyedül van mindenki a világban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
