Az álomról való gondolkodás egyidejű az emberi eszmélkedéssel. A legősibb írásos források is arról tanúskodnak, hogy az emberek figyeltek az álmaikra, próbálták értelmezni, magyarázni őket. Balázs Géza kötete az antropológiai nyelvészet eszközeivel közelít álmainkhoz. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Tovább a cikkhez
Tóth Krisztina új kötetének írásait talán a titok fűzi egybe. Titkok, rejtélyek, erőszak, megaláztatás, elfeledni és eltemetni vágyott kínos esetei a múltnak, amelyekre hol fény derül, hol nem, de sem az írások szereplőit, sem az olvasót nem hagyják nyugodni. SCHILLER MARIANN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az elmúlt három évtized emlékezete, ahogyan írók és társadalomkutatók látják. Önrendelkezés, szolidaritás, kiúttalanság, nemzedékváltás, populizmus és dzsentriallűrök. Kínálnak-e megoldást a látleletek vagy egyelőre be kell érnünk a helyzetelemzéssel? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Azzal nem mondunk semmi újat, ha kijelentjük, hogy amikor színházi esemény zajlik, az társadalmi-politikai történés is egyben. Még akkor is, ha egy adott rezsim kultúrpolitikai irányítása mindent megtesz azért, hogy távol tartsa az égető társadalmi kérdésektől saját korának színházát. Tovább a cikkhez
„Grafit hallgatott, a csempének vetett háttal, leforrázva ült, gondolkodott. Idén ősszel lesz harmincöt. Még vele is történhet valami. Tartózkodási hely, ennyi jutott eszébe. Tovább a cikkhez
Szinte minden gyerek minden problémájára létezik lapozható csodaszer, csak meg kell találni. Persze kell hozzá egy szülő, aki nem rest addig olvasni, amíg szükség van rá. Tovább a cikkhez
Tüntetések, szamizdat, Bős-Nagymaros, pártok alakulása, Gorenje-túra Bécsbe, tovarisi konyec, a berlini fal leomlása - megannyi rendszerváltás-közhely. Hogyan épült be a rendszerváltás az akkor felnövő majdani írók emlékezetébe? DÁNYI DÁNIEL ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Géher István sűrű alakváltásain át is a polgár bátorságával és őszinteségével beszél az önazonosság dilemmáinak aspektusairól: az oktató, a tudós és az alkotó szerepek összeegyeztetésének évszázados honi megoldatlanságáról vagy épp erkölcs és szenvedély sosem szűnő, belső drámájáról. Tovább a cikkhez
Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. Tovább a cikkhez
Ki az a kortárs magyar költészetben, aki gátlástalanul vált hexameterről felező nyolcasra, akinek a strófáiban felismerjük a Vackor, a János vitéz és a Toldi rímeit, meg Romhányi makámáit? Tovább a cikkhez
Rendkívül zavarba ejtő pillanat, amikor egy tizenéves fiúknak szóló felvilágosítókönyvben számomra is új információval találkozom. A Respektet valószínűleg mindenkinek el kellene olvasnia, nemtől és kortól függetlenül. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egyáltalán nem világos, hogy a szerelmet miért az ajkak összeérintésével fejezzük ki, ahelyett, hogy mondjuk, összedörzsölnénk a füleinket vagy a térdünket. Mi a csók, milyen szerepe van az emberi kultúrában és milyen a művészetben? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
