Krusovszky Dénes lírikusként indult, bár számos műfajban otthonosan mozog. Kritikus, esszéista, műfordító és regényíró is. Az Áttetsző viszonyok a hatodik verseskötete. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Na, nem úgy, mint Jack Kerouac híres regénye, az Úton, és nem is úgy, mint Cormac McCarthy Az út című műve, de mégiscsak road novel ez, és a végén megérkezünk... hova is? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című könyve - elsőre talán merésznek tűnő témaválasztása ellenére - nem tűnik sem többnek, sem kevesebbnek egy jól működő prózakötetnél. Éppen ezért nagyon nehéz fő közös pontjuk - a melegség - mentén beszélni ezekről a szövegekről. Tovább a cikkhez
Egy poén fáradtságos kiagyalásának történetét majdnem olyan kellemetlen végighallgatni (könyv esetében olvasni), mint egy poén megmagyarázását. SZARVAS MELINDA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idén kilencvenéves brit-kanadai zenetörténészt, Alan Walkert Magyarországon főleg Liszt-kutatóként ismerik. Az elmúlt évtizedekben több művét is lefordították magyarra, most a 2018-as Chopin-monográfiája került a magyar könyvesboltok (virtuális) polcaira. MERÉNYI PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Úgy akart viselkedni, mint az a régi görög nő, aki talán sohasem létezett. Türelmesen, okosan, szilárdan. Nem az eszelős szerelem vezette, nem is a gőg, hanem az az erős igény, hogy megfeleljen ennek a magasabb eszménynek.” DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Orgia és a Szomszéd után sejthető volt, hogy a témát nem merítette ki. Egy kimetszett év, 1944 – az akkor megjelent versek alapján. Különleges vállalkozás, „frivol ötlet”, hogy egy ebben a formában soha meg nem jelentethető kötet mit mutat a korról, az irodalomról, a kultúrpolitikáról. Tovább a cikkhez
Ady, Hofi, Ferenc pápa – furcsa névsor, mintha egy viccből léptek volna elő. E típus egyik humorforrása, hogy a szereplők sok szempontból eltérnek egymástól. Tovább a cikkhez
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mennyire saját élmény és mennyire eltávolított a történet, amely egy osztálytalálkozó kapcsán vet föl súlyos kérdéseket, a hollét, az otthon érzetének a szemszögéből. Tompa Andrea új regénye, a Haza: számvetés útközben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.
Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Tovább a cikkhez
Párhuzamosság. Bolyai János egyik fő érdeklődési területe. Két egymás mellett futó regényszál. Az író és főhőse párhuzama? Szavak és fogalmak párhuzama. Beszélgetés Láng Zsolttal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Selyem Zsuzsa novelláskötetében visszaszámol a világvégéig, miközben pontosan tudja, hogy az már régen itt van, vagy talán már túl is vagyunk rajta, és csak olyan szokványosan volt kellemetlen. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Tovább a cikkhez
