Tittel Kinga rendhagyó útikönyvsorozata gyerekeknek már a hatodik kiadásnál tart, és több mint 15.000 eladott példányt számlál. Nem ritka ez egy bestseller esetében, az azonban nem szokványos, hogy egy alapos tárgyi tudással, komoly művészi igénnyel elkészített kiadvány ennyire népszerű legyen. Tovább a cikkhez
Ki gondolta volna két évtizede, amikor az első előadások születtek, de még tíz éve, az éles politikai töltetű Szutyok bemutatója után is, hogy Pintér Béla drámaírói munkásságáról 2019-ben tudományos tanácskozást tartanak. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Tovább a cikkhez
Ha van valami jó ebben a 2020-as évben, akkor ez a Park Kiadónál, Várady Szabolcs szerkesztésében megjelent tenyérnyi kötet az. „Rostand – mondja Ady – lement a századok kriptájába, s föltámasztotta Cyranót. Tovább a cikkhez
Lucia Berlin sem volt próféta saját hazájában; publikált ugyan életében, de művei a megérdemelt elismerést csak szerzőjük 2004-es halála után kapták meg. Külföldön, így Magyarországon is sokáig ismeretlen maradt, egészen a Bejárónők kézikönyve című novellaválogatás 2017-es megjelenéséig. Tovább a cikkhez
A mi kockánk című kötet egy introvertált felfedező képét mutatja, egy zárkózottan is végtelenül kíváncsi elme, egy visszahúzódó, mégis mindig a továbblépést, az új utakat kereső ember világát. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kultúrtörténeti írás, szuggesztív napló vagy szépirodalom? Bánki Éva Telihold Velencében című könyve mindahány felsorolt műfaj jegyeit magán hordozza, miközben azt kutatja, mi közünk is lehet nekünk, magyaroknak az egyik legkülönlegesebb olasz városhoz. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A könyvrecenzió címéhez igyekeztem emlékekkel, emlékezettel kapcsolatos verscímeket vagy idézeteket felidézni. De sajnos mindet elfelejtettem. Hilde és Ylva Østby könyvéből megérthetjük, miért. VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy Varró Dániel karácsonyra megörvendezteti gyerek- és felnőttközönségét egy mesekönyvvel. Idén a sokat vitatott E.T.A. Hoffmann-mesét, a Diótörőt (való-e gyerekek kezébe vagy sem, szólt a vita) ragadta meg, és készített belőle mai füleknek kedves átiratot. Tovább a cikkhez
Kevesebb az erőszak Jászberényi Sándor új novelláskötetében, bár kétségtelen: mészárlással kezdődik és családirtással zárul. Közrefog azonban egy töredékes felnövekvéstörténetet és ennek nyomán egy portrét is. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Magvető Kiadó – stílusosan – most októberben jelentette meg Ali Smith Ősz című regényét, ami a skót szerző Évszak-kvartettjének első része. A regény nem sokkal az Egyesült Királyság 2016-os EU tagságáról szóló referenduma után született, és ezért az „első post-Brexit regény”-nek is szokás nevezni. Tovább a cikkhez
Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Tovább a cikkhez
Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz..." Térey János korai halála a fenti sorokat visszamenőleg is szorongató jelentéstöbblettel ruházza fel. Tovább a cikkhez
A trianoni békekötés századik évfordulójára jelent meg a Cserna-Szabó András és Fehér Renátó szerkesztette novellaantológia. A tizenegy novella kortárs szerzői számára Örkény megadta a hangot, s ők a „Mi lett volna ha? Tovább a cikkhez
