"Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte. Tovább a cikkhez
Most a kedvenc feministákról szóló viccemmel szemléltetem, mi is szokott lenni a bajom a feminista művészettel. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ezt a jó kis témát már napokkal ezelőtt kitaláltam, és akkor most jött a brutális nagytesó, a karantén. Tovább a cikkhez
Roxane Gay rendszeresen ír a rasszizmusról, a szexizmusról, a nők jogairól és a populáris kultúráról. Vajon miért nevezi "rossz feministának" magát? ANTONI RITA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Láng Zsolt könyve nem életrajzi mű, még csak nem is a Bolyai-hagyaték feldolgozása, hanem egy szellem megidézésének kísérlete, amelyben számos valóságos és fiktív figura mellett felvonul a szerző alakmása is. FODOR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Maylis de Kerangal regényének cselekménye a szív útja egyik testből a másikba. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
"Mióta könyörögtem a Nádasnak. A gombosszegi zsinagóga előtt térdepeltem előtte, hogy barátkozzon az Omegával. Írnak oratóriumot a Világló részletekből, aug. 20-án nyomatás a Halászbástyán, Monorig elhallatszik, ott meg már a valóság az úr." SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kapásból nehéz válaszolni arra, hol lehet átfedés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kieselbach Galéria működési területei között. Pedig van ilyen metszéspont, mégpedig a műtárgyhamisítás meglepően gazdag terepe. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Boldizsár Ildikó több, mint harminc éve foglalkozik mesekutatással.Meseterápiás módszerei segítségével krízishelyzetek értelmezését és szabadulási útvonalainak feltérképezését valósítja meg. Új kötetében hat csoportterápiás esettanulmány leírásával invitál minket kószálásra mélységeink ösvényein. Tovább a cikkhez
Margaret Atwood költő, novellista, regényíró, librettista, képregényszerző, forgatókönyvíró, feltaláló és feminista. A Booker-díj sokszoros jelöltje és kétszeres nyertese, a Nobel-díj régi várományosa, a világsikerű feminista disztópia, A Szolgálólány meséje alkotója. SOHÁR ANIKÓ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Művészetté próbálom zülleszteni azt, ami már örökre több annál” - írja Esterházy Péter a Csáth Géza fantasztikus életében. Tovább a cikkhez
Van egy alapkérdés. Föl is teszem, kedves gyerekek. Miért kell ahhoz meghalni, hogy valaki legyen? SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A könyvben bemutatott zsidó építészek alapvetően formálták át Budapest és néhány nagyobb vidéki város arculatát a kiegyezéstől a második világháború végéig tartó nyolcvan évben. Ha ezek az épületek hirtelen eltűnnének, rá sem ismernénk a magyar fővárosra. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Tizenhat év után, a Magvető Időmérték sorozatában jelent meg új kötete Várady Szabolcsnak. Az alig negyven versből álló gyűjtemény a De mennyire címet viseli. Tovább a cikkhez
Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
