Húsz éve halt meg Karig Sára, és vele együtt búcsúzott az a század, melynek ő nemcsak tanúja, de látlelete is volt. Valóságos polgári lélekvesztő, ahogy a század nagy vizein keresztülevez. Az interjúkötetből ennek az evezésnek minden fontos részlete kiderül. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ralph Brewster, az Olaszországban született amerikai fiatalember közel négy éven át él, bujkál a háborús Budapesten. Sorsa egyebek közt megmutatja, hogy az ember nem jódolgában bolyong hontalanul a világban. SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Lányok, fiúk, azon gondolkoztam a barátságtalanul zakatoló szentendrei HÉV-en, hogyan van közöm nekem ahhoz, hogy Erdély a világ legszebb tája. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megígértem magamnak, hogy nem veszek össze Emesével. Illetve azt is megfogadtam a még éppen tűző napfényen állva, hogy szerény leszek, visszafogott és keresztényi természetű. Ne ossza az ember az észt, ne kivagyiskodjon, ha sörről van szó. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A legutóbbi Szvoren-kötet – akárcsak a többi – zavarba ejtő alkotás, de nem a borzasztó világszemlélet, a hiánytapasztalatokban forgolódó szereplők kegyetlen ábrázolása miatt, mert ezt már megszokhattuk a Pertu, a Nincs és ne is legyen, valamint Az ország legjobb hóhéra szerzőjétől. Tovább a cikkhez
„Legyünk nagyon óvatosak, amikor a politikusok elkezdenek misztikus kifejezéseket használni. Lehet, hogy a valódi szenvedést próbálják álcázni, vagy mentséget találni rá azzal, hogy nagy, érthetetlen szavakba csomagolják. Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám, a nyelvész, a költő és a fordító újból szokatlan vállalkozásba fogott: lefordította egyik "érinthetetlen" nemzeti drámánkat, a Bánk bánt magyarra. Magyarról. SCHILLER MARIANN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Nem nagyon töröltem még telefonszámot. Mindig átvittem a következő készülékre az aktuális fölhozatalt. Tovább a cikkhez
Karl Ove Knausgård hatkötetes Harcom sorozatcímű énírásában a gyász és a szerelem után visszalép az időben, és megírja a gyerekkorát. Ha azt hisszük, a gyászmunkánál a gyerekkori emlékek vidámabbak, de legalábbis könnyedebbek, hát alaposan tévedünk. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mindig az átmenetek az érdekesek. Márpedig a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című kötetben a 20. század egyik legizgalmasabb átmenetét tárja fel kilenc szerző egy-egy tanulmánya, benne sok új ténnyel, eredeti megvilágítással – és egy szenzációval. LŐRINC LÁSZLÓ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Az elhallgattatás éveiben 1950 és 1961 között teltek meg a két író, Szabó Magda és Szobotka Tibor napló-füzetei. Azután az egyik elindul felfelé, írónő lesz, a másik valahol letér a neki szánt útról, világirodalmat tanít, fordít, tanulmányokat ír. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Olyan sokat szerencsétlenkedik, vajúdik a saját apasága, szerelmessége és családi élete körül ez a fergeteges lúzer, hogy az ember empatikusan, valódi részvéttel hajlamos elnézni neki, hogy mégiscsak egy befutott sztáríró. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
"Ez különben énnálam, és nem tudom, másnál hogyan működik, elég megbízható érzés. Ha nem jut az eszembe reggel - és még csíkos pizsamás kiszerelésben - a tegnapi film, a tegnapi színpadi produkció, akkor talán baj van. Akkor az a művészeti esemény nem csinálta a legkisebb kavarodást sem énbennem. Tovább a cikkhez
A fák élőlények, kapcsolatot tartanak és óvják egymást. Otthonuk, az erdő, a lombok és ágak látható, a gyökerek rejtett hálózata, melynek részei a bogarak, a gombák, baktériumok, a születés és az elmúlás is. De vajon - szólal meg bennünk a kétely - miért nyomták ezt a könyvet papírra? Tovább a cikkhez
Mitől lesz egy önéletrajz olvasmány? Knausgård nyilván jól ír, tárgyilagosan és aprólékos részletekbe bocsátkozva, inkább a beszélt nyelv regiszterében, egészen közvetlen stílusban, és ezt értően adja vissza Petrikovics Edit magyar szövege is. Ez azonban még nem teljes magyarázat. Tovább a cikkhez
