Első pillantásra csöppet esetlegesnek, határozatlan arculatúnak hatott az a műsor, amit a Maxim Vengerov és tanítványai a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével a fesztivál április 3-i hangversenyén eljátszottak. Tovább a cikkhez
Úgy alakult, hogy az idei Friss Hús rövidfilmfesztivál erős és változatos felhozatalából a legnagyobb kedvenceink mind súlyos témákkal foglalkoznak. De nem kell megijedni, ettől még öröm nézni őket, egyébként pedig vetítenek szuper, vidám filmeket is a fesztiválon. BUJDOSÓ BORI AJÁNLÓJA. Tovább a cikkhez
Utoljára futott neki a tél meg a mínuszok a tavasz első napján odakint, de a tatabányai Jászai Mari Színházban már első este valami olyan elementárisan fojtogató mediterrán történetbe cseppentem, amely minden fagyoskodást feledtetett. Tovább a cikkhez
Emmanuelle Haïm francia csembaló- és zongoraművész, karmester és művészeti vezető évtizedek óta foglal el előkelő helyet a barokk és 18. századi zene előadói között. Tovább a cikkhez
„Számunkra az már fejlődést jelent, ha életben maradunk.” – válaszolja Emilie Petit, az alexandriai Nassim el-Raqs köztéri táncfesztivál alapítója és művészeti vezetője arra a kérdésemre, hogy az elmúlt hét év alatt hogyan és milyen irányba fejlődött a rendezvény. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tizedik évéhez érkezett a Budapesti Építészeti Filmnapok. A Szervita térről azóta eltűnt irodaházból indult underground programként útjára, hogy mára nemzetközi hírű rendezvénnyé váljon. Egyre bővülő tömeget vonz a szlogen: „Ha épületben laksz, és szereted a filmeket, itt a helyed. Tovább a cikkhez
A Budapesti Tavaszi Fesztivál március 30-i nyitóhangversenyén Liszt ritkán hallható Szent Erzsébet-legendája fog felcsendülni Hamar Zsolt vezényletével. A hangverseny egyik szólistája Albert Pesendorfer, napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekese lesz. MALINA JÁNOS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A „slow cinema” kultikus alakja zavarbaejtő rockoperája révén hazája erőszakos múltján keresztül mesél halálról, érzelemről, mítoszról – vagyis a propaganda hatalmáról. Az eddig levetített berlini verseny legkiemelkedőbb darabja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Itt tartunk most - mondják. Láttunk marionettet, maszkos játékot, babaszínházi előadást, tantermi színházi előadást és foglalkozást, megidéztek ősi hagyományokat, rítusokat, népmeséket, Arany János versszövege keveredett mai prózával, Grimmék klasszikusában rappelt a béka. Tovább a cikkhez
Bugyborékoló formák, csikorgó alakok – mozivászonra varázsolt szinesztézia. Újra az univerzum csomagoltatik be és ki Bucsi Réka Berlinben bemutatott rövidfilmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Pornográfia határát súroló képekben valósul meg teljes önfeltárulkozás az idei Berlinale versenyének legeredetibb alkotásában. Az intimitás testi és érzelmi kutatása lenyűgöző képeken keresztül saját bensőnk mélyébe is elvezet. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Öt előadással, öt megszólásmóddal, öt nagyon különböző látásmóddal találkoztam a Színház- és Filmművészeti Egyetem FACT Fesztiválján. Megfigyelhető volt a fiatal művészek lelkesedése, és az, hogy a verbalitás már nem a színházi nyelv elsődleges kifejezési formája. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A flamand FC Bergman társulat összes előadásáról elmondható, de talán a 300 el x 50 el x 30 el című produkció esetében érvényesül a legerősebben az, hogy az alkotás úgy hat a nézők zsigereire, hogy egyszerre mozgat meg intellektuális és érzelmi „szálakat”, triggereket. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
John Ashford 1986-tól 2009-ig a londoni The Place színház igazgatójaként dolgozott, ma az egyik legismertebb európai kortárstánc hálózat, az 1996-ban alapított Aerowaves megálmodója és igazgatója. Tovább a cikkhez
November 29. és december 2. között, negyedik alkalommal rendezik meg a dunaPart – Kortárs Előadó-művészeti Platformot. Tovább a cikkhez
