A nyár egyik meglepetésfilmje lehet a Nem vagyok sorozatgyilkos. Hangulata baljós, horrorja érzelmes, a Vissza a jövőbe Brown dokiját pedig sosem láttuk még ilyen hátborzongatónak. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerencse, hogy az Ocean’s 8: Az évszázad átverése című filmet nem gondolták túl. Ide pont elég, hogy összeszedtek nyolc karizmatikus és vicces nőt, akik lezavarják a nyár legélvezetesebb rablását. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Kszi, Simon kedves, szerethető, romantikus, szentimentális tinifilm, amelynek filmtörténeti jelentősége épp a kliséiben rejlik. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kisköltségvetésű ijesztgetések példaértékű gyártócégének ugye már Oscar-díjas horrorja is van (Tűnj el!). Hát, ez nem lesz az. Nagyon nem. De attól még van benne valami, amiért nem kell szégyenkeznie a Blumhouse-nak. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár Travolta Gottija sokat tesz a gengszterromantika felelevenítéséért, az életrajzi film helyenként hűvös karcossággal eleveníti fel a New York-i Cosa Nostra mindennapjait. Remek alakítás, megbízható rendezés, és családbarát érzelmek: most épp ez a jó recept titka. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Túl szexi lány alkotói még súlyosabb téveszmében szenvednek, mint filmjük főhősnője. Míg a minden tekintetben átlagos Renee simán csak jó nőnek képzeli magát, ők unalmas, antifeminista alkotásukról hiszik, hogy fergetegesen szórakoztató feminista kiáltvány. Kritika enyhe spoilerekkel. Tovább a cikkhez
A legújabb dinókaland akkor tud mellbe vágni, amikor egyáltalán nem emlékeztet egy nagycsaládos dinókalandra. A frankensteini kísérlet megérdemelt horrorba fordul. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Görög sorstragédiába oltott természetfeletti horror egy kis gyászmechanizmussal és skizofréniával megbolondítva. Az elsőfilmes Ari Aster az Örökség című mozijával hipnotikus zsánerhibridet alkotott. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A japán rendezőnő új művében egy különleges szerelmi történet apropóján fejti ki lírai hangvételű töprengéseit a filmről. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan bomlasztották az amerikai akcióhősök a diktatúrát? Miért csempészték röntgenfelvételeken a Beatlest? Hiánypótló dokumentumfilmek a volt szocialista országok ellenkultúrájáról. SOÓS TAMÁS AJÁNLÓJA. Tovább a cikkhez
Szerelem, humor, glamúr, oldott hangvétel, vágyálmok és boldogságkeresés – Bill Holderman filmje egy látványosan középszerű, kockázatmentes, a romantikus komédiákat kedvelők minden igényét kiszolgálni igyekvő darab. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha értékelni kell egy európai fantasy filmet, ami ráadásul Giambattista Basile, a 17. századi történetíró folklórból táplálkozó, egészen sajátosan bizarr műmeséin alapszik, akkor nálam az alkotás óriási lépéselőnnyel indít. VÍZKELETI DÁNIEL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rengeteg akció, hullámzó teljesítmény, Pistának biztosan jó lesz, de lehetett volna azért jobb, főként merészebb. Vagy eleve túl nagy volt a tét? A Solo: Egy Star Wars-történet már a mozikban. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Elismerésért könyörgő kutyaként viselkedő kisember megrázó drámája az ipari társadalom perifériájának lepukkant díszletei között. Kilátástalan kiszolgáltatottság és egy felejthetetlen színészi alakítás a cannes-i versenyprogram egyik legerősebb filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Láttunk már élesebb versenyt is. Ennél szebben nem fogalmazhatjuk meg, hogy a 2. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes szekciójában mindössze három induló mérte össze művészi erejét PAPP SÁNDOR ZSIGMOND BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
