Példaértékű összművészeti vállalkozás A világ összes kincse című jazz-mesejáték. A Csimota Kiadó a műfaj legjobbjait kötötte csokorba, akarom mondani: rejtette kincses ládájába. A teljesség élményéért megéri elindulni nyomukban az úton. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Olyan ezt a könyvet olvasni, mint fagyos téli estéken a lassan melegedő kályha mellett különleges, egzotikusan fűszeres teát kortyolni: meghitt és otthonos érzés, de az idegen íz a szánkban felkavaró és nyugtalanító egy csöppet. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Négy nap alatt közel harminc előadást mutatnak be a pécsi Szivárvány Gyermekházban a régió diákszínjátszói. A Revizor szerkesztője, Jászay Tamás kritikus a zsűri tagja, aki naponta számol be a látottakról. Tovább a cikkhez
A Csimotánál számos olyan kiadvány jelent meg nemrégiben, melyek azon túl, hogy a kiadótól megszokott színvonalon színesítik a gyerekkönyvek piacát, metakönyvekként is értelmezhetőek, azaz elgondolkodtatják az olvasót arról, hogy mitől könyv a könyv. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bizony nem könnyű szüleink gyermekének lenni, s legalább ennyire nehéz gyermekünk szüleinek lenni. Még szerencse, hogy egy derűs, felszabadult bábszínházi előadás keretében is szembe lehet nézni e csöppet sem egyoldalú bonyolultsággal. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Erős, tempós beszéddel igyekszik tolmácsolni a szünet nélkül adott, alaposan megrövidített drámai költemény verssorait a Nemzeti Színház előadása. Önmaga ellen teszi, mivel lényege nem a szóban, hanem a bábos-bábus darabközelítés figurakettőző szimbolikájában lenne. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A nyugati típusú demokrácia, a populizmus csapdái, a fogyasztói társadalom visszásságai, a rövidlátó, harmadik világgal szembeni paternalizmus allegóriája, a bolygót fenyegető ökokatasztrófa – mindez egy humoros, kedves tündérmesében, A kék bolygó történetében. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Görög Veronika huszonöt mesét közöl, melyből Berki János ötöt cigány nyelven mondott el (Grabócz Gábor fordította magyarra), a többit magyarul. Amatőrként olvasom őket, a mese iránti vágyból, a recenzió is ebből az attitűdből indul. Ám ezt sok helyen felülírja maga az anyag. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A huszonnegyedik órában vagyunk: henceghetünk egy darabig azzal, hogy a régióban még mindig nálunk veszik meg a legtöbb színházjegyet, de ha nem gondolkodunk azon, hogy holnap meg azután kik töltik meg a nézőtereket, akár abba is hagyhatjuk az egészet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idei POSZT-on új helyszínként debütált a belvárostól kissé távol eső Zsolnay Negyed. A Független Előadó-művészeti Szövetség rendezvényei a találkozó fősodrától fizikailag és jelképesen is messze, amolyan off-off-programokként működtek a fesztiválon belül. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2000-ben jelent meg Dániában Janne Teller regénye, a Semmi, amely azóta számos országban tananyag, és alighanem az elmúlt idők legfontosabb gyerekkönyve: én A Pál utcai fiúk helyett ma már ezt adnám pubertás nebulók kezébe. KOLOZSI LÁSZLÓ INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Koto és Kaori jóval több mint egy gyerekelőadás: bevezetés a komplex színház világába. Könnyed, szellemes, fizikai színház kezdőknek, Horváth Csaba-módra. És nem mellesleg: közösségi lélekoldás, egy lírai szépségű történet és szöveg mentén. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A legfantáziadúsabb színházat a legkisebbeknek kell játszani, természetesen. Mert hiszen ők lesznek a jövendő színház nézői. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A győri Vaskakas mostanra az ország egyik legmeghatározóbb gyerekszínházi műhelyévé nőtte ki magát. Kocsis Rozi tizenöt éve vezeti az intézményt. Összegeztünk, beszéltünk mesterekről, utakról, buktatókról, gyerekekről, felnőttekről. És szóba került a nyuszi meg a farkas is. RICK ZSÓFI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Shrek mellékszereplője, Csizmás, a kandúr visszatért, de a főszereplésével forgatott egészestés animációt látva bizton állíthatjuk, ennek a macskának nem lesz kilenc élete. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
