Elkeseredett kamaszlány kétségbeesett gesztusából az iráni társadalom komplex problémái bomlanak ki a hazájában páriaként forgató Panahi varázslatos filmjében. Az Arany Pálma egyik első komoly esélyese. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sivító gyerekek, túlterhelt szülők és a körülöttük lüktető Budapest - egy háromgyerekes család zaklatott hétköznapjának felkavaró története. A cannes-i fesztivál évek óta kárhoztatott férficentrikusságát rendezője és fókusza révén idén egy remek magyar film oldja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egyetlen puskalövés nélkül sokkol a háború észbontó őrülete Szergej Loznyica új, témájában és megközelítésében merész, abszurdba hajló remekében. Katonák, képviselők, menekültek és statiszták valahol a kelet-ukrajnai front környékén. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Idén harmadik esztendejéhez érkezik Kokas Katalin és Kelemen Barnabás Fesztiválakadémiája. Az alapítókat nemcsak a július 23-án induló fesztivál programjáról, de a kamarazene határairól és a hegedűtanároknak kijáró háláról is beszéltettük. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A 24. Lengyel Filmtavasz megmutatta az ország filmművészetének rendkívüli sokszínűségét. ZALÁN MÁRK ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Kovalik Balázst nem érdekli Hasse operája, mint tudatosan felépített, saját dramaturgiával bíró műalkotás – az a valami, ami több, mint a részek összessége. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha egy énekes több évtizedes, diadalmas operai pályafutás után visszavonul a zenés színháztól, joggal feltételezhetjük: életében a színpad után most a pódium következik. A világhírű francia koloratúrszoprán esetében nem ilyen egyszerű a képlet. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az elnyomó rendszerben való létezés hétköznapi és elvi problémái tárulnak fel az ikonikus emigráns író életének hat napja alatt. Berlin után Bécsben is lenyűgözött ez az ellentmondásos film. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Wes Anderson új animációja, a Kutyák szigete egy szerethetően rongyos mesefilm kutyabarátságról és gyűlöletkeltésről, és arról, hogy csak szavak nélkül értjük igazán egymást. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hol nyúzott éjszakai taxisok keringenek Szófia utcáin, hol egy román család néhány tagja kerekedik fel egy sok évtizedes Daciával – két egybecsengő film a bécsi Let’s CEE Fesztiválról. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bernstein A Quiet Place című operája annyira nyomasztó és antikatartikus, hogy az egyenes út a katarzishoz. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Martha Argerich fokozott érdeklődéssel várt hangversenye a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik fénypontjának ígérkezett. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nyilván ismerik a zenészviccet: „Mi lehet hamisabb egy fuvolánál? Két fuvola.” És ha tizennégyen fújják ugyanazt a hangszert? CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Bécsi Filharmonikusok leszóltak a Parnasszusról, Yefim Bronfman, a modernség prófétája Bartók hazájába jött Bartókkal, a karmester Sztravinszkijra táncolt. Persze, mert mi mást tehetett volna? CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A közönség valószínűleg nem volt felkészülve James “Blood” Ulmer zenéjének tömény gerjedelmére, a Heavy Weather mégsem érdemtelenül lopta el showt a fő fellépő elől. RÁTOSI MILÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
