A belga koreográfus, rendező, táncos, filmes, fotós Wim Vandekeybus fáradhatatlan, eltökélt és szuggesztív. Vibráló és magával ragadó karakter, aki letagadhatná, hogy tavaly volt 50 éves, pályája elmúlt 25 évében több mint 28 produkciót jegyez, filmeket, rövidfilmeket, előadásokat. Tovább a cikkhez
Mikor a táncos teste meg a hangszeré játékba kezd, mikor a kettő hangolja s elhangolja a másikat, mikor a megszerzett harmóniák őrületté zilálódnak, akkor: Nyúzzatok meg!, Dányi Viktória, Molnár Csaba és Vadas Zsófia Tamara táncos-zenés létképe az emberi kapcsolatokról a Trafóban, újra. Tovább a cikkhez
"A magány egy alkotó ember számára teljesen normális állapot, sőt elengedhetetlen. Számomra nagyon fontos az egyedüllét, hogy benne meghatározzam magam, a munkám." HALÁSZ TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ardai Petra és a Tünet Együttes találkozása bő egy év leforgása alatt újabb szeretnivaló, jó levegőjű, keresetlen könnyedsége mellett is húsba vágó kérdésekkel szembesítő előadást eredményezett. Moszkva tér, végállomás, leszállás. Kérjük, hagyják el a szerelvényt. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Viharos cáfolattal szembesülhettem a minap, a tőlünk az elemző érzékelés szintjén ismét kozmikus távolságba került Bécsben. Az izraeli Ohad Naharintól, napjaink egyik legnagyobb koreográfusától alkotói válság-gyanús ismétléseket láthattunk mi itthon, pár év alatt háromszor is. Tovább a cikkhez
Nem tudom, és nem is akarom tudni, hogyan kell a táncról szabatosan, „szakszerűen” gondolkodni. És az a jó, mert akkor születnek igazán nagy dolgok, ha ezeket a koreográfusok is könnyedén elfelejtik. Maradjon meg a tánc annak, ami: szabad lélegzet, titok, talány, mozgásba írt múló pillanat. Tovább a cikkhez
Szélsőséges hangulatok és indulatok a valóság és a képzelt határmezsgyéjén, darabjaira hulló individuum, férfi és nő héja-násza. Hálás egyveleg: az előadóművész lubickolhat a szerepben, a zenész megmutathatja sokszínűségét, a rendező könnyen utat talál a közönség szívéhez. Tovább a cikkhez
Azzal, hogy egy táncelőadás követhetővé tesz egy történetet, és egy irodalmi mű, továbbá a belőle készült film sematizált, csontig lecsupaszított változatával áll elő, valójában új minőség még nem született. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nagy József táncos-koreográfus énje ismét a képzőművész ént invitálta közös munkára, hogy Szelevényi Ákos élő zenei közreműködése mellett végigvezessen minket a madárrá válás lassúdad rituáléján. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A címben szereplő mondatot a Mesék a testtelenségről egyik szereplőjének – egy a rákkutatásban tevékenykedő kutyának – a szájába adja a rendező, de ugyanezzel a gondolattal és vegyes érzésekkel távozhatott Salamon Eszter előadásáról a közönség. Tovább a cikkhez
Huszonöt éves a TranzDanz: Kovács Gerzson Péter műhelyében a magyar táncművészet színe-virága megfordult az elmúlt negyed században. A társulatvezető, aki kipróbált művésztársak, fiatal ígéretek sorát emelte és emeli munkáiba, e választásaiban ritkán nyúl mellé, vagy inkább soha. Tovább a cikkhez
Lelkesen amatőrködő izraeliek, nevetésben kibontakozó németek, gender témát megpiszkáló magyarok – és a sor természetesen folytatódik, mert folytatható: tizenhárom nemzet tizenöt előadása az idei ötnapos L1 feszten, melynek a közepét szúrtuk ki szemlézésre magunknak. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 2009-ben indult, budapesti „butoh biennále”, az Itt van Japán! idei, negyedik napján egy bemutató és egy vendégjáték szerepelt a színpadi kínálatban. Batarita és Daiji Meguro kettőse, majd Ko Murobushi szólója a lélek animális oldalára vitte kirándulni népes közönségét. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Pannonhalmán a városi nyüzsgésből kiszabaduló kultúrturista számára a lelassuló idő, a csend, a levendulaillat, az éjszakai tücsökciripelés, a bor zamata, keveredve az ottlét minden apró mozzanatával észrevétlenül is az előadások részévé válik. Elvétve még felül is írja azokat. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
