Mike Cahill amerikai rendező színrelépése óta izgalmas, egyedi látásmódú független filmes, a Sundance Fesztivál egyik nagy kedvence. Tovább a cikkhez
Az Apple legújabb drámájában Justin Timberlake börtönviselt, de új esélyre vágyó kisvárosi takarítót játszik, akinek nem elég, hogy vissza kell illeszkednie a társadalomba, még egy kisfiú gondozása is a nyakába szakad. RICHTER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szép és érzelmes filmmel jelentkezett az ausztrál Simon Stone a Netflixen. Gyönyörű tájak, kitűnő zene és büszkeségtől duzzadó britek fémjelzik az Ásatást, melyet Carey Mulligan és Ralph Fiennes alakítása emel ki igazán a középszerből. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Izgalmas kamaradráma a közepén, laposabb csúcspont a végén: valahogy így lehetne összefoglalni a Fagypont alatt című spanyol filmet. Ami igazából addig érdekes, amíg a nézőnek találgatnia kell: ki a jó és ki a rossz az éjféli rabszállítást feje tetejére állító történetben. Tovább a cikkhez
„Mocskos zsidók! Mocskos zsidók!” Ezt nem 1944-ben skandálta a felbőszült/fellelkesült tömeg, hanem 2008-ban. „Igény volna rá”, szoktuk mondani gúnyosan. Csak hát a keserű gúnynál jóval több ez a történet. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Katie Cappiello sorozata felemás élményt kínál, mert bár gátlások nélkül feszeget izgalmas témákat, harsánysága és fókusztalansága tehertétellé válik. Az viszont kétségtelen, hogy érdekes ötlettel közelíti a fiatalság-ábrázolásokhoz kapcsolódó szabadság-toposzt. SZABÓ DÁRIÓ CIKKE. Tovább a cikkhez
A kollektíva után újabb megkerülhetetlen román dokumentumfilm nézhető az HBO-n. Az Otthonom a szociálfilmek közhelyei nélkül, különösen izgalmas sztorival feszegeti a szabadság, a szocializáció és a transzgenerációs örökség mellett a roma-román együttélés kérdéseit. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Legújabb rendezésében Sean Durkin páratlan finomsággal, eleganciával, szuggesztivitással és nem utolsó sorban egyedülálló időzítésekkel és arányérzékkel láttatja mozdíthatatlan tárgyként az emberi kapcsolatokat, érzelmeket. SZABÓ DÁRIÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csupán apró örömök várnak arra, aki megnézni a Netflix új sci-fi akcióját, a Halálos harcmezőt. Felfedezheti a pesti utcákat a 2036-ban játszódó polgárháborúban, és örülhet annak, hogy az új szelek két színesbőrű főhőst is hoztak nekünk. Tovább a cikkhez
A mandalóri az első Star Wars-produkció talán az Egy új remény óta, amelyet egyöntetű rajongás övez. Nem véletlenül. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kényes témát dolgoz fel Hannah Fidell sorozata. Mi történik, ha egy tanárnő szerelmi viszonyba kezd egyik, még éppen kiskorú diákjával, egyáltalán mik is lehetnek egy ilyen helyzet jogi és főleg erkölcsi következményei? VIGH MARTIN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szemet gyönyörködtető farkasmesével zárta le folklórtrilógiáját Tomm Moore, akit néhanapján az ír Mijazakiként is emlegetnek. Joggal: a Wolfwalkers pazar kézműves animáció a szabadság megéléséhez szükséges bátorságról. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az igazi gyász lényege, hogy nem akarjuk feldolgozni – állítja Wéber Kata és Mundruczó Kornél új, a Velencei Filmfesztiválról Martin Scorsese segítségével a Netflixre katapultált fájdalom-drámája. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A 19. századi brit arisztokrácia olykor Billie Eilish zenéjére táncol a Netflix egyik legszórakoztatóbb, pikáns és szellemes adaptációjában. FÁTRAI KATA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hosszú társulati lét után évek óta szabadúszóként dolgozik Szamosi Zsófia. Filmes sikerek, díjak, jó színházi munkák, meg olykor a csendek rajzolják most a pályáját. Színházról, filmezésről, vágyakról is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
