Elég nagy hátrányból indul a magyar átlagnéző szempontjából a Sergio című dráma a Netflixen. A külpolitikát csak félig-meddig követőknek ugyanis nem sokat mondhat a brazil diplomata neve, aki a világ konfliktusgócaiban próbált rendet tenni. Tovább a cikkhez
A világ első fehér hip-hop bandájának harminc évet felölelő karrierje nem szűkölködik fordulatokban és felejthetetlen történetekben. Ez a kétórás stand-up performanszba oltott dokumentumfilm pedig a tökéletes platform történetük elmesélésére. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tíz évvel a Blue Valentine után Derek Cianfrance megint igazán megindító munkát készített. Az Ez minden, amit tudok című hatrészes minisorozat a legjobb mozgókép, amit idén eddig láthattunk. BUJDOSÓ BORI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Online mutatta be legújabb filmjét Hajdu Szabolcs. Mióta a saját színdarabjából forgatott Ernelláék Farkaséknál elhozta a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját 2016-ban, leginkább színházban dolgozott. Főként saját darabjaival, bár legutóbb a Radnóti Színházban a Glóriát rendezte. Tovább a cikkhez
Az álhírekbe akár bele is halhatunk – erről az egyszerű, ám pofán verő igazságról nézhetünk izgalmas dokumentumfilmet az HBO-n. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Alex Garland filozofikus sci-fi sorozatában előjön a sokvilág-elmélet, a szabad akarat és a determinizmus kérdése, sőt még Nick Bostrom szimulációs hipotézise is beköszön. A Devs szigorúan techmániás, sci-fi kedvelő filoszoknak szól, akik nem riadnak vissza egy kis kvantumfizikától. Tovább a cikkhez
A Briliáns barátnőm folytatása rendkívül szerethető és emberközeli alkotás lett, amelyben a harsány színek ellenére mindvégig megbújik a melankólia és a feszültség is. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sűrű, érdekfeszítő politikatörténeti lecke remek 70-es évek feelinggel és kiválóságuk megmutatására csak korlátozott lehetőséget kapó színésznőkkel – ezt nyújtja a Mrs. America című új minisorozat az első négy rész alapján. BUJDOSÓ BORI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hajdu Szabolcs új filmje olyan nyíltan és közvetlenül beszél az életünkről, ahogy magyar film ritkán szokott. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Műhelytitok n+1. Amikor kitaláltuk a Dekameront, a tervezgetés-ötletelés fázisában a főszerk. második mondata szó szerint ez volt: „De ugye egyszer írsz majd a macskáitokról is?” JÁSZAY TAMÁS NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A Csontok és Skalpokkal és a Büntető ököllel kultstátuszba került rendező legújabb alkotását látva nem nagy rejtély, hogy miért nem mutatták be a magyar mozik, mégis nagy kár lenne kihagyni. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerencséje is van a The Decline című kanadai filmnek, mert a jóslat, amire az egész történetet alapozták, részben bevált: csak nem a klímakatasztrófa és a miatta meginduló migránsok, hanem egy aprócska vírus zárt mindenkit az otthonába. Tovább a cikkhez
A Futás felvillanyozóan különleges sorozatnak indul, de hamar zavaros műfaji csapongásba megy át, mintha az alkotók nem mertek volna kitartani eredeti vállalásuk mellett. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Annyi minden lett mondva, például az, hogy csináljunk dolgokat a karantén alatt, amiket amúgy nem, mert – és ezt is mondják sokan és hangosan – most végre jut idő olyasmire, amire soha. JÁSZAY TAMÁS NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Magasztos vágytól neonfényre vonagló apácák közt egy kigyúrt testű pápa: blaszfémiának tűnő hiperlátványos képsorok között vajon mit ér az egyházkritika? GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
