Régen jelentett számomra operaelőadás olyan magával ragadó élményt, mint az „… és Echo”. Pedig nem kőszínházi nagyprodukcióról beszélünk, hanem egy maroknyi csapat munkájáról. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Magyarországon is bemutatták Eötvös Péter Angyalok Amerikában című művét – a szerző második legtöbbet játszott zenés színpadi alkotását – tizenöt évvel a párizsi világpremier után. A kompozíció erényei és problémái szorosan kapcsolódnak a mű alapjául szolgáló Tony Kushner-színműhöz. Tovább a cikkhez
Akad néhány alkotó a zenetörténetben, aki Beethoven szellemi rokonának tekinthető – Bartók is közéjük tartozik. Nem csoda, ha egy zongoraművész a Csalán úti emlékházban koncertezve az épület egykori lakójának műveit a nagy bécsi klasszikus zenéjével társítja. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kristálytiszta, energikus Bartók, virtuóz zongoraszólista és nagyívű, tüzes Berlioz. Jól kezdődött a Concerto Budapest évada. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fischer Iván ama tézise, hogy – a későbbi verzióval ellentétben – az ősváltozat megőrzi az opera tragikus jellegét, ellentétben áll a saját zenéjével és rendezésével – sőt magával az eredeti szöveggel is. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője szerint nemcsak a koncertteremben kell fontos lépéseket tenniük, hanem azon kívül is, hiszen nem a közönség méretével, hanem az utánpótlással van baj. CSABAI MÁTÉ INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mi az, ami a szellem és az érzéki szépség világában mérhető, és mi az, ami nem? Érdemes-e, szerencsés-e a művészetben versenyezni? Régi és – mostanában divatos szóval – megosztó kérdések, melyekre nincs megnyugtató és általánosan elfogadott válasz. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
