Mit is tehetünk, ha az életünk tere egy szűk padlás? Például rock and rollra rophatjuk, miközben álmodozunk a repülésről. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felnőttként szeretnénk gyermekünket minél nagyobb biztonságban tudni, és elkerülni azt, hogy bármi olyasmit lásson, ami „nem neki való”. Ennek eredménye gyakran lesz az, hogy nem engedjük őt kapcsolatba kerülni a valósággal. Tovább a cikkhez
Főszerepeket játszik, bábokat tervez, emellett saját előadásait írja és rendezi. Horváth Márkkal, a győri Vaskakas Bábszínház sokoldalú művészével öngyilkos parafafiguráról, szakrális színházról és vérfrissítésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Vuk története – felnőtt fejjel nézve – olyan, mintha a bibliai József életét követnénk, a fölívelő egyiptomi időkben. Neki drukkolni annyi, mint hódolni a hősnek, a maga erejéből sikeresnek, a szerző-védő, épeszű és könyörtelen gyereknek, s a bájjal teli, ifjúi férfierőnek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tittel Kinga rendhagyó útikönyvsorozata gyerekeknek már a hatodik kiadásnál tart, és több mint 15.000 eladott példányt számlál. Nem ritka ez egy bestseller esetében, az azonban nem szokványos, hogy egy alapos tárgyi tudással, komoly művészi igénnyel elkészített kiadvány ennyire népszerű legyen. Tovább a cikkhez
Ülök a Kolibri Pincében, nézem a Tipli című előadást, és egy jelenet után rájövök, hogy ezeket a srácokat én ismerem valahonnan. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
