Olyan ez a világhistória, mint azok az arab térképek, amelyek a nálunk megszokotthoz képest tótágast állítva ábrázolják a világot. Peter Frankopan Kelet felől szemléli a világ múltbéli történéseit, feje tetejére állítja mindazt, amit gondolunk vagy szeretünk gondolni a nyugati civilizációról. Tovább a cikkhez
„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Tovább a cikkhez
Balázs Gábor monográfiája a hatvanas években kezdődő historiográfiai fordulat eredményeit összegzi kritikusan a magyar közönség számára, ahogy a kötet egyik mottója szól: „Pour qu’on sache”, azaz „Megismerésül”. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Meruk-Ungváry szerzőpáros eddig ismeretlen történeteket, apró mozzanatokat tár fel, melyek egyszerre vetnek élesebb fényt Sztálin legjobb magyar tanítványának lelkivilágára, élethazugságaira és arra a groteszk, abszurd világra, melynek felépítésében főszerepet vállalt. TÓTH IVÁN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor feltárja, hogyan zabolázta meg a múltat monolitikus egységként őrző (nemzeti) kánonhagyomány a változást és az ismeretlent fürkésző történeti gondolkodást, hogyan emelte azt a tudomány rangjára, és miként állította a nemzeti identitásképzés szolgálatába, például a tantermekben. Tovább a cikkhez
„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. Tovább a cikkhez
Jól emlékszem a szúrós pillantásra, amit egy sienai fiatalember vetett rám, amikor sok évvel ezelőtt Firenze bájairól áradoztam. Bezzeg, ha korábban kezembe kerül egy ilyen útikönyv! És ez még akkor is igaz, ha itineráriumunk az 1490. esztendő városába kalauzol el. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A történettudomány egyik legnagyobb kihívása a hitleri és sztálini diktatúrák anatómiájának feltárása és a két rezsim okozta, nemzedékeken átívelő trauma elbeszélése. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vészterhes időkben –1949-ben – ígéretes ifjú tehetségként nyert felvételt az Eötvös József Collegiumba Szepessy Tibor klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító. TÓTH IVÁN ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Egy egyiptomi írnokokat ábrázoló ókori dombormű és a firenzei Santa Maria Novella kápolna középkori tudományokat felsorakoztató oltárképe „kápráztatja” el az olvasót Benke József Az ó- és középkor egyetemei című könyvének borítóján. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Esküszöm: minden erőmet a német nép boldogulására fordítom, a német nép alkotmányát és törvényeit betartom, a rám rótt kötelességeket lelkiismeretesen teljesítem, s hivatalomat pártatlanul és mindenkivel szemben igazságosan látom el.” Adolf Hitler kancellári esküje. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tűzhöz hasonlatos vörös felhőkről, melyekben emberekhez hasonló jelenések csapnak össze karddal és lándzsákkal, egy óriásról, akinek a puszta látványától gyermekek rogynak össze holtan, s még sok más csudálatos dologról olvashatunk Ibn Fadlán immár magyar nyelven is olvasható útibeszámolójában. Tovább a cikkhez
Nyolcadik alkalommal gyűlt össze a magyar ókortudomány színe-virága, ezúttal Szegeden, hogy két év után ismét komolyabb életjelet adjon magáról. TÓTH IVÁN CIKKE. Tovább a cikkhez
