„A politikai lektűr természetesen nagyon fontos egy ország életében, tisztáz, fölszabadít és így tovább – de hát ettől még az marad, ami: alkalmazott művészet” – írta Esterházy Péter. A fenti kritériumoknak próbál eleget tenni a tudós könyvtáros és politológus, Ripp Zoltán első regénye. Tovább a cikkhez
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? Tovább a cikkhez
Boldizsár Ildikó több, mint harminc éve foglalkozik mesekutatással.Meseterápiás módszerei segítségével krízishelyzetek értelmezését és szabadulási útvonalainak feltérképezését valósítja meg. Új kötetében hat csoportterápiás esettanulmány leírásával invitál minket kószálásra mélységeink ösvényein. Tovább a cikkhez
„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A jelen ábrázolására Kompolthy Zsigmond a szatíra műfaját vélte a legalkalmasabbnak. Látószögét egy képzelt regényben találja meg, onnan veszi szemügyre a pannon haláltáncot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
