A Könyv a japán nyelvről nem nyelvkönyv, de rengeteget megtudhatunk belőle a nyelvről, történetéről és hagyományairól. Ezen túl a japán kultúráról és történelemről is szerezhetünk ismereteket. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Tovább a cikkhez
„A tranzakcióanalízis a mai gyakorlati pszichológia egyik integratív irányzata. Egyszerre foglalkozik az ember úgynevezett belső feszültségeivel és az emberek közti viszonnyal”. A könyv ennek az irányzatnak harminc éves hazai történetét foglalja össze elméleti írások és esettanulmányok segítségével. Tovább a cikkhez
Saly Noémi a főváros történetének tudósa, a gasztronómia és a kávéházak hű krónikása. Nemcsak írásban, hanem rádiós és televíziós adásokban élőszóban is megosztja velünk alapos tudását a régi Tabán színes világáról. Ezúttal tudományos, mégis nagyon személyes könyvet olvashatunk tőle. Tovább a cikkhez
Simone de Beauvoir rendszerkritikus, feminista filozófiai és szépirodalmi művei a hatvanas-hetvenes években hatalmas népszerűségnek örvendtek, majd mintha feledésbe merültek volna. Az utóbbi évtizedben azonban a kiadók és az olvasók újra felfedezik őket. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A könyvben bemutatott zsidó építészek alapvetően formálták át Budapest és néhány nagyobb vidéki város arculatát a kiegyezéstől a második világháború végéig tartó nyolcvan évben. Ha ezek az épületek hirtelen eltűnnének, rá sem ismernénk a magyar fővárosra. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Csernobil szimbólummá vált, egy agyaglábú állammonstrum, valamint a tudomány és a technika mindenhatóságába vetett gyarló hit jelképévé. A szerzők szerint pedig "az emberi felelőtlenség, kötelességmulasztás és vezetői alkalmatlanság szélsőséges példája" is. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Tulajdonképpen miért tűrnek el a zsidók mindent? Úgy értem, miért nem védekeznek? Miért csak menekülnek?” HUSZÁR ÁGNES ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Dunai Andrea az 1944/45 hónapjaiban az országokból kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, visszaadásáról ír. Szembesít bennünket a háború okozta rombolással, fosztogatással és azzal a keserű felismeréssel, hogy a jóvátétel nem több puszta szónál. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Az álomról való gondolkodás egyidejű az emberi eszmélkedéssel. A legősibb írásos források is arról tanúskodnak, hogy az emberek figyeltek az álmaikra, próbálták értelmezni, magyarázni őket. Balázs Géza kötete az antropológiai nyelvészet eszközeivel közelít álmainkhoz. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az elmúlt három évtized emlékezete, ahogyan írók és társadalomkutatók látják. Önrendelkezés, szolidaritás, kiúttalanság, nemzedékváltás, populizmus és dzsentriallűrök. Kínálnak-e megoldást a látleletek vagy egyelőre be kell érnünk a helyzetelemzéssel? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
"Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,/ Fejfámra sötét lobogóul akaszd/ én feljövök érte a síri világból/ Az éj közepén, s oda leviszem azt" Nem kell jövőbelátási képességet tulajdonítunk a versíró poétának, a mézesheteit élő ifjú férjnek. Tovább a cikkhez
Takács Judit könyve a meleg közösség 20. századi sorsának alakulását, rendőri megfigyelését, megbélyegzettségét, majd kedvezőbbé váló megítélését követi nyomon. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
