A legérdekesebb kérdés Puklus Péter Life is techno című kiállításában, hogy hogyan kapcsolódnak a sorozataiból ismert fényképei a kiállítás installációs megoldásaihoz. Vagy ha nem kapcsolódnak, hogyan lehetnének mégis összekapcsolhatók. SIMON BETTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Széthulló világ megidézése révén fogalmazódik meg az a „vörös Afrika”, amely a szovjet zászló alatt egyesülve megszünteti a kontinens heterogenitását. A kiállított anyagok ennek a tételnek ellentmondani látszanak, így a távolból szemlélt Afrika-képünk az, ami voltaképpen lerombolódik. Tovább a cikkhez
A kiállítás címe – amely akár egy filozófiai fogalom elnevezéseképpen is csenghet – a bokszolás világából táplálkozva utal a sportolók attitűdjére, amely a küzdelem élvezetéből erőt merítve felülkerekedik a fáradtságon és a megpróbáltatásokon. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Roland Barthes 1968-ban azt mondta, hogy a szerző halott. A szerző halála című szövegében Marlene Dumas őt idézi meg, amikor arról ír, hogy az elkészült festményeket nem szabad a forrásul használt képek alapján megítélni. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ciprian Mureşan az „átmenet a kapitalizmusba” korszak generációjához tartozik, vagyis két rendszer gyermeke is egyszerre: a kommunizmusban született, és egy másik világban nőtt fel. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Műcsarnokkal kapcsolatosan legtöbbször arról esik szó, ki állít(hat) ki benne – vagy éppen ki nem –, továbbá ennek okairól. Egy megvalósult kiállítás esetében arra is érdemes koncentrálni, milyen maga a tárlat. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Valljuk be, miközben a teremőr nem lát minket, szeretünk újra meg újra eljátszani a gondolattal, hogy hozzáérünk valamelyik festményhez – sőt, némelyiket talán még meg is nyalnánk. Efféle éhségünket csillapíthatjuk a pécsi Néprajzi Múzeumban, a Konyha a tükörben című kiállításon. Tovább a cikkhez
A nyári fesztivál pontosan olyan, akár egy futó kaland. Nehéz utólag egyértelműen eldönteni, hogy jó volt-e vagy sem. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A csendéletekről általában barokk pompájú, túlcsorduló borospoharak és roskadozó gyümölcskosarak vagy éppen a vanitas-képek koponyái jutnak eszünkbe elsőre. Derkovits Gyula csendéletei ehhez képest rendkívül prózaiak. Tovább a cikkhez
Vannak életművek, amelyekről annyit lehet mondani, hogy: sok. Leonardo da Vinci esetében, ha a pontosságra törekszünk, a megnevezés is hosszú felsorolássá válik: festő, szobrász, építész, költő, feltaláló, matematikában és anatómiában egyaránt jártas tudós. Tovább a cikkhez
Vajon melyik századvégi francia festőnek nem rendezett még kiállítást a budapesti Szépművészeti Múzeum? Nos, a találgatások közül Toulouse-Lautrecet, a poszt-impresszionista festőt és plakátművészt most már kihúzhatjuk. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Cirko-Gejzír előterében kamarakiállítás nyílt Ujj Zsuzsi fekete-fehér temperával testfestésben készült fotóiból. Mindeközben New Yorkban, egy kelet-európai kortárs művészeket bemutató tárlaton szerepelnek ugyanezek a képek. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az ötletet a roncsautók amerikai valóságshowja, a Pimp my ride adta. A kiállításon azonban nem autókról, hanem művészetről van szó, arról a jól ismert és sokat ismételt művészetről, ami a naptárakon látható, a lakásunkban vagy híres múzeumok falain. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Vasárnap Mama telefonált, hogy főzött egy nagy adag rizst és nem érzi jól magát.” Ezt a mondatot egy szépirodalmi műben is olvashattam volna, pedig egy fotókiállításon találtam. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kicsit olyan, mint a body art, kicsit olyan, mint a land art. Lepedőmosás, kenyérsütés, törött porcelánbabák… Baglyas Erika képző- és performanszművész munkái egyszerre beszélnek valami absztrakt dologról és egyszerre nagyon intimek. SIMON BETTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
