Egy olyan doktriner esztéta, mint teszem azt, Adorno, bizonyosan fintorogna egy zenei maraton gondolatától, és besorolná a kulturális ipar (Kulturbetrieb) különösen perverz elkorcsosulásai közé. Tovább a cikkhez
Voltaképpen meghökkentő, de igaz: ez az első monografikus feldolgozása Végh Sándor életének és művészetének. A fiatal, Salzburgban tanuló zongoraművész és zenetudós munkája úttörő vállalkozás, annak számos erényével és néhány gyermekbetegségével. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Örömmel vesszük, hogy ismét bővült a „magyar Bayreuth” repertoárja. A legnagyobb művekből már csak a Mesterdalnokok hiányzik, és a mostani premierrel szinte teljessé vált a korai korszak termésének bemutatása. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mint előadói zsánerének, önéletrajzi kötetének is ugyanazok a jellemzői: jó ízlés, természetesnek ható báj, arányérzék, elfogulatlanság, elegancia. Plusz némi gyakorlatias racionalizmus, elegyítve nem kevés öniróniával. Hogy mindez erősen tanult, kevéssé zavarja az olvasót. CSONT ANDRÁS CIKKE. Tovább a cikkhez
A gondolkodás hajlamos ikerpárokba rendezni a kultúra nagy alakjait. Goethe-Schiller, (Marx-Engels), Arany-Petőfi, és aztán persze az Illyés által „példamutató nagy ikerpár” gyanánt említett Kodály és Bartók. De mindig kiderül, hogy több az eltérő, mint a közös vonás. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az első részben két valódi ritkasággal, a másodikban az egyik leggyakrabban játszott Mahler-szimfóniával nyitott az idei Mahler Ünnep. És bemutatták Orbán György 4. szerenád című darabját is. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szép, tartalmas, átgondolt műsort állított össze a külsejében és előadói habitusában is határozottan Renée Flemingre emlékeztető lírai szoprán. Ha a néző leküzdte a pokolian visszhangos terem okozta akusztikai zűrzavart, sokféle élménnyel gazdagodva térhetett haza. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A fesztivál magyar-osztrák előadók közreműködésével elhangzott koncertje részben a fin de siécle Bécsének szalonzenei hangulatát volt hivatott megjeleníteni. Ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett. CSONT ANDRÁS CIKKE. Tovább a cikkhez
Roppant, szinte verista szenvedélyek izzítják ezt az 1976-ban, a Zeneakadémián készült, és most kiadott felvételt. Ferencsik János mellett Kovács Eszter a rendkívüli előadás főszereplője, melynek élvezetét még a technikai hiányosságok sem képesek megzavarni. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Marton László rendezése csupa sokszor látott közhely, de ennek megvan az az előnye, hogy igazából soha nem fáj, a nézőt nem bombázza se jobb, se rosszabb ötletekkel. A középszerű színházért az elsőrendű zenei megvalósítás kárpótol. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Bartók-összkiadás új tagja a hegedűre és nagyzenekarra írt műveket gyűjti egybe. A 2. hegedűverseny előadása alighanem a legjobb a mű összes eddigi felvétele közül, mértékadó, mélyen elemző és a végletekig átszellemült. A bizalom előadása. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gazdag, nagyon igényes és egyben rendkívül kockázatos műsort állított össze a szólóestjére Ránki Dezső. Mert noha Liszt nagy tisztelője volt J.S. Bachnak, ketten együtt ritkán szerepelnek egy koncerten. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Klasszikusan felépített műsor: egy operanyitányként is hallgatható szimfonikus költemény, egy versenymű és egy nagyobb lélegzetű szimfónia. Két Liszt- és egy Beethoven-mű. Egy közepes zongorista és egy nem kimagasló, de felkészült és gondolkodó karmester. Érdekes koncert. CSONT ANDRÁS CIKKE. Tovább a cikkhez
Lassan megszoktuk az úgynevezett félig szcenírozott operaelőadásokat a koncerttermekben. Immár bele kell törődnünk, hogy létezik szcenírozott oratórium-előadás is. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók születésének 130-adik évfordulóját ünnepelte a koncert – két Kodály-művel! Mintegy mellékesen elhangzott Bartók ifjúkori, zeneszerzői zsengénél sem sokkal több I. szvitje is. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez