A beharangozó nagyszabású. Harminchét etűd Shakespeare harminchét drámája kapcsán, harminchét magyar író/költő, plusz a különlegesnek ígért filmes megvalósítás, ahol a Dogma-filmek vannak múzsának idézve. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A három kisregényt mondhatnánk zsengéknek, hiszen a hatalmas életmű legelején születtek, de azért nem úgy zsengék, hogy a szárnyait próbálgatta volna bennük Molnár Ferenc. Sokkal inkább a saját íróiskoláját alapozta meg, ahol ő volt a tanár és a tanítvány, és ő írta a tankönyvet is. Tovább a cikkhez
A Katona József Színház K:ortárs című sorozatát a COVID szülte ugyan, de alighanem túléli a járványt. E pillanatban mindenesetre csecsemő – legalábbis Szécsi Noémi regénye öt jelenetének „online-osítása” alapján. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A címet loptam: kedves egykori kolléganőm, Szántó Judit jellemezte ezekkel a szavakkal a huszonöt évvel ezelőtt a Katonában bemutatott Művészet című darabot. A Bella Figura még dicsérve is érezhetné magát, ha ugyanezt mondanám. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Van kovászos uborka!” Ez az elordított mondat – Börcsök Enikő ordítja el – valami olyasmit jelent, hogy az isten verje meg ezt a mi örökké és örökre nyomorult életünket. És veri. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Mocskos zsidók! Mocskos zsidók!” Ezt nem 1944-ben skandálta a felbőszült/fellelkesült tömeg, hanem 2008-ban. „Igény volna rá”, szoktuk mondani gúnyosan. Csak hát a keserű gúnynál jóval több ez a történet. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"A kurátorok nagyasszonya", "a mi nemzetközi ászunk", mondják róla a kollégái. Monet, Cézanne, Van Gogh - ezek a blockbuster kiállítások az ő nevéhez fűződnek. De mit csinál egy kurátor? Erről és egy most vásárolt magyar festményről is beszélgettünk Geskó Judittal. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Dunapest című regény főszereplője egy ház. Mellékszereplője sok van, több idősíkban tűnnek föl. És van egy fő mellékszereplő: a Duna. Egykor és most. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szerva itt, csere ott. Ez a mondás még a teniszből maradt velem; azt hittem, elfelejtettem, de most eszembe jutott. Mégpedig arról, hogy a Revizor kritikai portál főszerkesztője mostantól Jászay Tamás. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sokadszor kezdek neki ennek a kritikának, kerülgetem a lényeget, hogy majd a végén az lesz a csattanó. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Rengetegen – állítólag nagyjából tízezren – néztük élőben és távolról A padlás 999. előadását. És néztük volna többen is, ha bírta volna az e-színház a belépő kódok küldésének iramát. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Alább az első stream-kritikát olvashatják. Nem a kritika stream, hanem az előadás, amiről íródik. Welcome in the 21st century. Avagy: covid-termék, de megtartjuk. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A tavaszi „lockdown” idején szinte azonnal megmozdult a színházi szakma: jobb és rosszabb, kisebb és nagyobb ötletekkel jött elő, hogy mutassa magát, és némi vigaszt nyújtson a karanténba belefáradó kultúrszomjasoknak. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jelentem: beütött a skizo. Azt akarom látni a színházban, amiben élek, és baromira elegem van abból, amiben élek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ez a szegény Ruzante, akit igazából Angelo Beolcónak hívtak, nagyon megszívta, hogy hetven évvel később megszületett William Shakespeare, százhússzal később pedig Moliére. Így járt. És akkor Goldoniról még nem is szóltunk. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
