Anatevka Ukrajnában van. Sólem Aléchem regényének, novelláinak helyszíne életre kelt. Előbb a musicalben, aztán a valóságban. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Akkor most átírom a mondást: „nézett, mint Orgon a zsöllyében”. És nem, nem a feleségét sajnálta, akit Tartuffe kishíján... hát igen. Hanem persze hogy saját magát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Na, most kell nagyon vigyázni”, ez jutott eszembe, amikor még el sem kezdődött a Kurázsi és gyerekei című előadás a Radnóti Tesla Laborban. A Narratíva nevű új független csapat első premierjére olyan közönség gyűlt össze, mintha az egész városban elmaradt volna minden előadás. Tovább a cikkhez
Azon gondolkodom, hű tükre-e a Vígszínházban jó ideje folyó munkának ez a legújabb premier, a Mágnás Miska. Amelyben jószerével egyetlen hozzávaló, egyetlen énekhang van a helyén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Régóta érik ez a beszélgetés. A kalandos sorsú rendező, Szikora János a rengeteg váltás és helyváltoztatás után lenyugodni látszik Székesfehérváron. Érdekes. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ígéretes. Ezt a jelzőt próbálom visszatornázni a valódi helyére, visszaszerezni neki a saját, normális jelentését. Egy izgalmas színházi fogalmazásmód ígéretes megjelenését láttam az Örkény Színház Édes Anna című előadásában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A politikai korrektség baromi bonyolult ügylet. Nemcsak gyakorolni, megérteni is nehéz, ezért választják oly sokan – kormányok, például a miénk is; emberek, pártok, csoportok -, hogy szimpla szitokszónak használva nem vesznek tudomást róla. Tovább a cikkhez
Most éppen a Delila nyíregyházi előadásáról szóló kritikát kellene írnom. Helyette jelenik meg ez a cikk – hogy nagyon rossz csere, az tuti. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Shylock megformálásáért jelölik a legjobb férfi alakítás díjára a színikritikusok, de bőven lehetne folytatni a főszerepek sorát a közelmúltból: Versinyin, Woyzeck, Turai, Zygmunt (A mi osztályunk), Vizy, Szvidrigajlov... És mindjárt jön George – Nem félünk a farkastól. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Volt négy panel – mind a négy téma olyan, amiről beszélni kell. A kérdés csak az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia szakmai konferenciának nevezett egynapos rendezvénye megfelelő terepe-e ennek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Ha Aurora, a Becéző szavak anyafigurája ma élné középkorúsága virágkorát, le sem jönne a facebookról, az instáról, a twitterről, seregnyi követője lenne, és azt mondanánk rá: influencer. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Muszáj megírnom, különben feledésbe merül. És én, noha tanúja és részben érintettje voltam annak, amiről alább szó lesz, máris felejteni vagyok hajlamos, miközben felelős vagyok azért, hogy legyen emlékezet. Hát ezért. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem tudom, hogy Nassim Soleimanpour jól járt-e vagy rosszul azzal, hogy az első magyarországi premierjét Alföldi Róbert hozta létre. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Összement a mosásban”, jutott eszembe talán már ott, a zsöllyében ülve. De hogy a Radnóti színpadára gondoltam-e, vagy Ken Kesey darabjára, esetleg az előadásra, a Zsótér Sándor rendezte Kakukkfészekre, akkor még nemigen tudtam. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van mit nézni a színpadon, addig is, míg elkezdődik a Három lány című Három nővér-átirat Szombathelyen. Például a tévében a klasszikus – bár mostanában kevesebbszer látható, ezért sokak számára már ismeretlen – Három nővér-paródiát, tudják: Márkus László, Haumann Péter, Körmendi János. Tovább a cikkhez
