Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A SORS-TERV

August Strindberg: A pelikán / Radnóti Színház
2024. jún. 10.
a pelikán Tóth Ildikó Bányai Kelemen Barna revizor online
Az ember egy ponton ráébredhet, hogy gyerekkori sérelmei és a szülői minták mennyire meghatározzák a jelenét és jövőjét. A pelikán szereplőinek ez a pont a történetben következik be. A kérdés már csak az, mihez kezdenek ezzel a felismeréssel. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.

Ördög Tamás rendezésének túl nagy a Radnóti Színház színpada. Aki ismeri ezt a színpadot, annak furcsa lehet ez a mondat, de mégis így van. Az egész történet egy nagyon szűk térbe szorul, azt viszont teljesen kitölti az intenzitásával. Az előadás egyetlen díszleteleme egy disznó alakú kétszemélyes kanapé (díszlettervező: Izsák Lili). A történet lényegében ekörül zajlik, a szereplők csak ritkán távolodnak el ettől a helytől. Emiatt pedig az embernek az az érzése, mintha egy szűk kulcslyukon keresztül szemlélné az eseményeket. Ez a koncentráltság az erre fogékony néző figyelmét egy percig sem engedi elkalandozni. Ehhez természetesen nem csupán a rendezés, de a színészi játék is hozzájárul.

Tóth Ildikó az anya szerepében minden apró gesztusában egy önhazugságokból építkező személyiséget mutat. Elisének nincsen könnyű dolga, ugyanis gyermekei folyamatosan szembesítik hibáival, a miatta elszenvedett sérelmekkel. Minden alkalommal, amikor gyermekeire pillant, a saját kudarcát látja, ezt pedig megpróbálja magától minél inkább eltávolítani. Egy önző, manipulatív anyát látunk, aki tökéletesen biztos abban, hogy amit cselekszik, az még akkor is jó, ha kizárólag az ő érdekeit szolgálja.

Fredrik, a fia már első látásra is egy tramuatizált fiatal fiú benyomását kelti. Apja halálával egyetlen szövetségesét veszítette el a családban, magára maradt tehát testvére és anyja látszólag összetartó társaságában. Major Erik jól olvashatóan jeleníti meg a frusztrált fiú karakterét. Testtartásával, lentről felfelé irányuló különös tekintetével már szavak nélkül is egy elnyomáshoz szokott, kitörni vágyó jellemet mutat. Testvére, Gerda csak annyival van jobb helyzetben, hogy az előadás jelenéig nem ébred rá anyja általi elnyomottságára. Látszólag boldog, friss házasságban él férjével, Axellel. Az előadás színlapja mindenkihez az Elisével való kapcsolatát írja. Fredrik Elise fia, Gerda Elise lánya, Axel pedig Elise vejeként szerepel, ami egyértelmű leképezése az előadás dinamikájának. Mindenki az anyával való kapcsolatában értelmeződik, hozzá képest helyezi el magát.

Nem csak a színlapon, de a karakterek életében is ezt látjuk. Axel és Gerda házassága éppen Elise miatt válik lehetetlenné, igaz, nélküle is hazug, bántalmazó viszony lenne. Sodró Eliza Gerdája mélyen megtört lélek. Elnyomottságában észre sem veszi, hogy az őt körülvevő emberek főként saját érdekeik elérésére használják őt. Erre testvére ébreszti rá, de az ebből való kilábalás már ekkor lehetetlennek tűnik. A Bányai Kelemen Barna által alakított Axel leplezetlenül macsó karakter. Habár jellemének igazi mélységére csak a történet folyamán derül fény, de az első benyomás után ezek a fejlemények valószínűleg senkit nem érnek készületlenül. Ignjatovic Kristina jelmezei finoman erősítenek rá a karakterek jellemvonásaira. Az otthonról elszakadni és ottmaradni egyaránt képtelen Fredrik trikóban és mackóalsóban jelenik meg, míg testvére tetőtől talpig zárt, mégis csinos ruhában. Axel és Elise ruhái viszont színeiben és formáiban is a szexualitás felvállalását és az én fontosságát sugározzák.

Sodró Eliza Major Erik revizor online

Sodró Eliza, Major Erik. Fotók: Dömölky Dániel

A pelikán karakterei nem végletesek, de könnyen megfejthetők. Az előadás elején a jól kitalált gesztusokból, a végtelenül pontosan megalkotott színészi játékból már egyértelmű lehet számunkra mindenki tragédiája. Az első megfejtések után azonban ráébredünk, hogy a karakterek egy, a pusztulásba vezető pályára lettek állítva, innentől tehát a mi dolgunk, hogy ezt a folyamatot végigkísérjük. A másfél órás játékidő végére bekövetkezik az, amire a karakterek megismerésekor számítani lehetett. A végtelen kilátástalanság végletes megoldást eredményez. A fiatalok belátják, hogy ilyen múlttal a hátuk mögött nincsen semmi előttük. Persze kérdés, hogy ez a megoldás a sorsból való kilépés, vagy a sorssal való megbékélést jelenti-e.

A történet végkifejlete tehát kiszámítható, de érvényes. A nézőnek csupán azt az elvárást kell elengednie, hogy a történetben meglepetések és rendkívüli fordulatok történnek. Gerda öntudatra ébredésén kívül azonban ilyennel nem szolgál az előadás. A néző ehelyett magas színvonalú színészi játékkal és színészvezetéssel megjelenített karakterek küzdelmeit látja, amíg azok bele nem törődnek sorsuk egyirányúságába.

Az előadás adatlapja a Radnóti Színház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek