Marin Držić: Ribillió Rómában (Dundo Maroje) / Debreceni Csokonai Színház - Szentendrei Kulturális Kht.
2008.08.28.

Aki Vidnyánszky Attilának a Dubrovniki Nyári Fesztiválon „nagy sikerrel (elő)bemutatott” Dundo Maroje-rendezéséből szeretné megismerni a horvát drámairodalom egyik legismertebb szerzőjének legnépszerűbb művét – az mélységesen csalódni fog. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.

Jámbor József
Jámbor József

Az is, aki azt szeretné megtudni, milyen egy fergeteges reneszánszkori vígjáték; az is, aki arra kíváncsi, hogyan lesz a családi vagyont elherdáló fiú megleckéztetésének példázata mai, 21. századi történetté. Pedig a nyáresti szentendrei előbemutató helyszínén (rendes bemutató októberben a debreceni Csokonai Színházban) minden adott: a többszáz éves város aprócska főterén nemcsak a különböző történelmi korok és kultúrák – közöttük különösen a délszláv és a magyar – páratlan szimbiózisát élhetjük át, hanem az idő is összesűrűsödik és kitágul.

Nem építettek nézőteret, az enyhe lejtésű piazza múltat őrző macskaköveire helyezték székeinket, szemben a feltűnően kicsi, makettszerű és zsúfolt színpaddal, amely, akár egy szűkülő tölcsér szája fut bele a városból kivezető utcák egyikébe. A Colosseum félkörívének kicsinyített mását látjuk rajta rózsaszín, cukros-habos torta díszítőmázaként. Ez előtt mondja el Dugi Nos, az indiai szó-varázsló (Mészáros Tibor) felvezető meséjét a kullancsemberek eredetéről, akik valamikor régen megrontották a jó, okos és szép, szívüket a szemükben viselő igazi embereket, és háborút, ármánykodást szítva maguk körül elszaporodtak az egész világon. Ő varázsolja elénk Rómát és benne a komédiát, hogy példaként szolgáljon a mindenkori senkiháziak leleplezésére.

Kóti Árpád és Rácz József
Kóti Árpád és Rácz József

A prológusban ezután összefoglalja a „dráma tartalmát”: Dundo Maroje, a dubrovniki kereskedő azzal küldte el szerencsét próbálni Firenzébe a fiát, hogy ha gyarapítja a reá bízott dukátokat, kiházasítja és ráíratja egész vagyonát. Maro azonban Rómába ment, a bűnös városba, ahol elherdálta a pénzt. Amikor Dundo ezt megtudta, szolgájával Rómába indult, hogy megleckéztesse tékozló fiát. Titokban útra kelt Maro jegyese, Pera is. Itt kezdődik az allegorikus történet, amelynek boldog végét és tanulságát mindannyian ismerjük. A kérdés, hogy milyen az a világ, amellyel igaz lelkű hőseink az otthon biztonságos közegéből kikerülve szembesülni kénytelenek.

Kigördül a torta-colosseum, és Vidnyánszky színpadán sajátos időutazásba kerülünk. Róma, mint a csábítás és a bűn helyszínének archetipikus metaforája, vurstliszerűen működő nosztalgia-diszkóként jelenik meg: a padló rulett-asztalt mintáz, a torta belsejét Bosch-festményekről ismerős furcsa-mitikus lények, a „kullancsemberek” képei tapétázzák, jobbra egy rock zenekar, mögöttük szerencsejáték-automata, a széleken karton „fakabátok” felügyelik a káoszt, hátul függöny rejt újabb színpadot a színpadon… Egy fehérruhás, szárnyas férfiangyal keretezi még a történetet, afféle néma szemtanú, az isteni rend követe – ül a Colosseum tetején, lógatja a lábát, mutogatva kommentál vagy alszik a párnáján.

Jelenet az előadásból
Jelenet az előadásból

Ide érkeznek a szereplők a maguk eklektikus sokféleségével. A régi vágású Dundo bácsi (Kóti Árpád) fekete ünneplőbe öltözött dalmát fejkendős öregúr; nagy vehemenciával éli át fia romlásának tragédiáját; fia csak akkor hajlandó megismerni őt, amikor szeretője, a kurtizán Laura (Újhelyi Kinga) lecseréli őt a német Hugóra (Jámbor József), aki átváltozóművészként igyekszik szerenádjaival elkápráztatni szíve választottját és a közönséget. (A műsorszámszerűen visszatérő, öniróniával átitatott jelenetek az előadás legszórakoztatóbb pillanatai, kiemelkedik közülük a Jámborhoz mind karakterben, mind énekhangban leginkább testhezálló Elvis- és Beatles-paródia.) Tripčeta (Garay Nagy Tamás) hetvenes évekbeli anarchista művész és/vagy pacifista értelmiségi, zakóján és nadrágján a bűn elleni harcra buzdító feliratokkal. Maro (Rácz József) lecsúszott újgazdag dzsigoló. Kortársai, a dubrovniki ifjak (Ivaskovics Viktor, Pál Lajos, Kiss Gergely Máté) tarisznyás vidéki srácok, akik most csöppennek bele a való világba – megjelenésük és naivitásuk mindahányszor színfoltot jelent a lassan hömpölygő történet-örvényben. Az elhagyott menyasszony fiúruhában, vidéki bajszos legényként érkezik, sokat és reflektálatlanul ücsörög a színen (Varga Gabriella játssza klisészerűen), majd a végére bomba nővé lényegül át. A nők – Laura és tettre kész, cserfes szolgálója, Petrunjela (Szűcs Kata) – valóságos retró-divatbemutatót tartanak megszámlálhatatlan átöltözéssel (díszlet- és jelmeztervező: Alexandr Belozub).

Varga Gabriella. Szkárossy Zsuzsa felvételei
Varga Gabriella. Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Az előadás abszolút főszereplője azonban Hugo szolgája, Pomet (Mészáros Tibor). Nemcsak azért, mert a történéseket átlátja, a szálakat össze- és visszagabalyítja; és nemcsak azért, mert az ő szájából hangzanak el a mértéktelenséget, bujaságot, kapzsiságot, irigységet, nagyravágyást ostorozó ön- és metareflexiók (a fogyasztói társadalom némi reneszánsz áthallással terhelt kritikájával mélyítve az egyveleget), hanem mert ő az egyetlen, akinek figurájában mégiscsak tetten érhető a jelen idő. Míg a többiek az eredetileg sem rövid drámát alaposan feldúsító előadásban egy hosszúra nyúlt esztrádműsor szereplőiként teljesítenek (többnyire jól) – addig Mészáros Pometje valóban képes átjárni stílusokon és korszakokon. Meggyőző felkészültségével és magabiztos játékosságával úgy tud benne lenni a történetekben, hogy közben reflektál és kikacsint; kár, hogy erejét hatástalanítja az önismétlésbe és érdektelen ötletkavalkádba fulladó nosztalgia-retró.

A debreceni bemutató várható időpontja: október 3.

Kapcsolódó cikkünk: Nyári fesztiválok 2008

Vö. Csáki Judit: Tő-hegy
Zappe László: Kullancsemberek
Sz. Deme László: Kullancsok a római tortában

Dramaturg:  Balogh Tibor,  Díszlet- és jelmeztervező:  Alexander Belozub,  Rendező:  Vidnyánszky Attila,  Szereplők:  Kóti Árpád, Rácz József, Garay Nagy Tamás, Varga József, Vranyecz Artúr, Mészáros Tibor, Szűcs Kata, Varga Gabriella, Újhelyi Kinga, Jámbor József, Miske László, Dánielfy Zsolt, Bakota Árpád, Katkó Ferenc, Kiss Gergely Máté, Ivaskovics Viktor, Pál Lajos, Nagy László,  Támogatás:  A támogatás részleteit lásd a Nyári fesztiálok 2008 gyűjtőlapján
Megítélt támogatás: 1 000 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
Az előadás Horvátországban való bemutatására (2008)