Thealter 2008 – Szabad Színházak XVIII. Nemzetközi Találkozója, Szeged
2008.07.29.

Metamorphosis – a szervezők és az alapító-művészeti vezető, Balog József szándéka szerint ez az önértelmező metafora kapcsolja össze a 18. Thealter gyerekeknek, egyetemistáknak és az alternatív színjátszás iránt érdeklődőknek szóló programjait. GERE ZSOLT ÍRÁSA.

Az ötnapos fesztivál előzetes forgatókönyve és az első nap előadásai, kiegészítő rendezvényei alapján nehéz eldönteni, hogy vajon csakis a folytonosság gesztusa vagy a megőrződve újjászületés vágya motiválta-e inkább a tematikus, a színészi-művészi munkára, a színház egészére és a szerkezeti működésre egyaránt vonatkoztatható alcímet. (Az elkövetkező évek műsortervéből egyébként tudható, hogy a gyakorlatot követik majd hosszú távon is: jövőre az Illúzió, 2010-ben pedig Európa Kulturális Fővárosához, Pécshez kapcsolódva a Tolnai Világlexikon, Tolnai Ottó munkásságának összművészeti felfogása adja majd a kereteket.)

Jelenet A törzs című előadásból
Jelenet A törzs című előadásból

Ami viszont biztos: az elmúlt évekhez képest jelentősen bővült a tematika, s lehetőség és szándék mutatkozik új funkciók betöltésére Szeged kulturális életében. A kísérőprogramok, a célzott korosztálybővítés (a Maszkaland a 10-17 éves gyerekeket, az Ekisfeszt pedig a főiskolásokat, egyetemistákat próbálja aktívabban bevonni) esetében ugyan nem lehet a metafora előzményeiről beszélni, hiszen ezek esetében egyszerűen meg-, nem pedig átváltozott a Thealter kínálata. A bővítés és a „metamorphosis” hátterében a legfontosabbnak tűnő momentum, hogy a szegedi MASZK Egyesület és a Thealter öt év után „megvált” a Szögi Csaba által életre hívott Szegedi Alternatív Színházi Szemlétől (SZASZSZ), s az mostantól önállóan, reményeik szerint nagyobb anyagi támogatás mellett, debreceni helyszínekkel és (idén) Árvai György válogatásában folytatódik majd.

Balog József a megnyitó után
Balog József a megnyitó után

A Thealter színházi kínálata viszont – legalábbis a mostani helyzet szerint – a Szemle Tisza-parti megszűnése után sem változott, ugyanolyan hangsúllyal kötődik és viszi tovább az „alternatív és szabad”, nemzetközi gárdákat felvonultató fesztivál hagyományát, mint tizennyolc évvel ezelőtt, ahogy ezt Balog József is nyomatékosította a megnyitón. Ugyanígy nem változnak egyelőre az előadások fő helyszínei sem: Szeged legpatinásabb romépületei, a Régi Zsinagóga és a Hungária Szálló bedeszkázott, fekete fóliával fedett ablakai, siralmasan szép terei fogadják évről évre a szinte állandó, 50-80 fős középgenerációs és egyetemista közönséget. Az pedig szintén tudható, hogy a színpad- és fénytechnikai lehetőségeket tekintve a helyzet aligha fog változni. (A rendelkezésre álló színpadméretek évek óta lehetetlenné teszik a nagyobb létszámú vagy komolyabb díszlettel dolgozó csoportok, táncosok meghívását.)

Első Magyar Garantáltan Pártsemleges Politikusképző Artistaiskola Vizsgacirkusza (Fotók: Thealter)
Első Magyar Garantáltan Pártsemleges Politikusképző Artistaiskola Vizsgacirkusza (Fotók: Thealter)

Az igazi újdonságot idén a kísérőprogramok jelentik, s azok sikerességén, látogatottságán, a helyszínek kijelölésén túl az is, hogyan sikerül ezeket megfelelően összehangolni magával a (régi) fesztiválprogrammal. Kézenfekvő lehetőségnek látszott teret adni a középiskolás és az egyetemi színjátszásnak, illetve kapcsolatot keresni Szegeden az egyetemi hallgatókkal.

Az első esetben fontos és értékelendő maga a feltérképezés ténye is, illetve az egymás előtti megmutatkozás. Kevésbé tartom átgondoltnak, működőképesnek az Ekisfeszt Akadémia létrehozását. (A nem igazán szerencsés elnevezésben az akadémia megközelítőleg a ’szabadegyetem, intézményen kívüli szellemi műhely’ jelentésben értendő.) A négynapos programot, mely az utolsó napon díjkiosztással zárul, a MASZK Egyesület által kizárólag egyetemistáknak, főiskolásoknak (korhatár 28 év!) meghirdetett, pénzdíjas színházi esszépályázat (a téma a Metamorphosis), és az azzal párhuzamos szakmai beszélgetés illetve a jeligés munkák nyilvános értékelése adja. Az ötlet folytatása, a kiírás és a fesztiváléval azonos tematika megadása természetesen évről évre megoldható (a programfüzetben már olvasható is a jövő évi beharangozó, a téma az Illúzió), ám félő, hogy a találkozókon az egyetemi szünidő miatt eleve nagyon kis létszámú, főleg a pályázókból álló résztvevőre lehet csak számítani, vagyis az Ekisfeszt Akadémia jelenlegi formájában éppen a neki szánt szerepet nem tölti be. Apróság, de mégsem gondolom szerencsés megoldásnak, hogy az értékelő beszélgetés után az azt vezetőknek (idén Szilasi László irodalomtörténész és Szíjj Ferenc költő) a pályázattal azonos témájú szövegeit is felolvassák. A bírálók a helyzet miatt, szándékuktól függetlenül, eleve a tekintély pozíciójába kerülnek, s még csak elképzelni se nagyon lehet hiteles reakciót (taps? kritika?) a közönség részéről a lezáráshoz.

Kapcsolódó cikkünk:
Nyári fesztiválok 2008
Gere Zsolt: Hármas-ugrás
Ibos Éva: (Ne) menjünk az utcára!
Ibos Éva: Szabad a báb

V.ö. Szoboszlai Annamária: Thealter - metamorphosis - Nyitány

Szerző: Gere Zsolt
Támogatás:  A támogatás adatait ld. a Nyári fesztiválok 2008 gyűjtőlapján
Címkék: Thealter