Címke: 40. Magyar Filmszemle

Kevés dolog akad, mely jobban lelkesítene, mint a művészet. És alig van olyan, ami súlyosabb fájdalmakat okozna. A debütáló Mátyássy Áron filmje kínos, gyötrelmesen idegesítő perceket szerez a nézőnek. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.

Bacsó Péter Majdnem szűz című filmje érezhetően a kurvák lecsúszott sorsa iránti szolidaritásból született, ám nem a valóságot mutatja be. Árva Boróka története mese az álmok és vágyak valóságformáló erejéről. Ha így nézzük, egész jól szórakozhatunk. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.

Vetítésenként átlagosan hétszáz néző, egy híján harminc kisjátékfilm, közülük másfél animációs. Ez a jubileumi filmszemle mérlege. De miért készítenek kisfilmet a rendezők? És végül hogyan dől el a bolha, a kolibri és a papucsállatka közti szépségverseny? TOROCZKAY ANDRÁS ÖSSZEFOGLALÓJA.

Mi lenne, ha nem lennének többé működőképes monitorok? Káosz, az lenne! - feleli a kérdésre a Fekete kefe alkotója, Vranik Roland. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA.

Nők áldozat- és/vagy kurvaszerepben, férfiak az erőszakos állat és/vagy a balek szerepében. A minimálköltségvetéssel készült Intim fejlövés mint filmkészítési modell, nagyszerű, egyébként meg dühítően sztereotip és hazug. Vagy talán csak csak szimptomatikus? TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.

Gárdos Péter ismét irodalmi alapanyaghoz nyúlt, és a végeredmény ezúttal is életművének legjavát gazdagítja. Szakaszhatár a rendező életművében? Mindenesetre újabb vidéki forgatás. BAK ÁRPÁD KRITIKÁJA.

Én nem tudom, hogy tíz televíziós film egy évben sok vagy kevés: ennyi volt versenyben a szemlén. Olykor soknak éreztem. De volt, hogy kevésnek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA.

A komor, dantei asszociációkat ébresztő cím sokat megéreztet Sopsits Árpád filmjének hangulatából. Az öngyilkosok (erőszaktevők) körének lakói Sopsitsnál gyerekek; míg a rendező korábbi filmjeiben így vagy úgy, de a világgal álltak szemben, most önmagukat pusztítják. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Hol volt, hol nem volt, az osztrák-magyar határon innen és a fondorlelkű kapitalistákon túl, volt egyszer egy ember, aki úgy határozott, hogy azzal szerzi a legnagyobb hasznot falujának, ha felköti magát egy fára. Nem mese ez: így kezdődik Keményffy Tamás első játékfilmje. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Az 1 nem sci-fi, sokkal inkább a paranormal crime zsánerébe tartozó fikciós nagyjátékfilm. Pater Sparrow alkotása az izgalmas történet, a kiválóan kidolgozott filmvilág, a lenyűgöző vizualitás és a nagyszerű alakítások ellenére is félig beteljesített ígéret marad. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.