KERTET SENKI SEM ÉPÍT HASZONLESÉSBŐL

Térey János író, műfordító
2015.12.09.

A melankólia termékeny borongása az, ami összeköti Puskint, a francia szimbolisták költészetét, és a közeljövőben játszódó A Legkisebb Jégkorszak figuráit Térey János világában. VLASICS SAROLTA interjúja. Tovább a cikkhez

BELSŐ MIGRÁCIÓ

J. Nagy András: Senki nem látta kétszer / Knoll Galéria
2015.10.14.

„...létezésük mindig a legmélyebb közvetettség kísérteties tartományában zajlott, mert kézzelfoghatóak voltak, de elérhetetlenek, mert jelenlévők voltak, de megragadhatatlanok, mert maguk voltak a létezés, miközben a létezésből mégis ki voltak zárva...” IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

KALITKA ÉS ÉGBOLT

Szabó T. Anna: Senki madara
2015.06.09.

Szabó T. Anna is elmondhatja magáról, hogy ellenállhatatlanul hatása alá került a mesékben, drámákban, versekben olyan gazdag japán irodalomnak. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

LESZAKADT ÉGDARABOK

Potozky László: Nappá lett lámpafény
2013.07.26.

Az egyik novella címében szerepel is a ballada szó: Gátépítők balladája. Ha a kihagyásos, elharapott, drámai tónusú kisepikai közlések érzékeltetésére – áttételesen – alkalmas e műfajnév, akkor a kötet emberszaggató léthelyzeteinek szaggatott leírásai: prózaballadák. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZINTE RADIOAKTÍVAK

Krasznahorkai László estje a Literárium évadzáró sorozatában
2013.06.25.

Felgyújtotta a jobb kezét, mert elégedetlen volt a Sátántangó első fejezeteivel. A legjobb barátja egy látogatás alkalmával felgyújtotta a házát, de az est végén csendesen bólogatva megegyeznek abban, hogy ennek ma már nincs semmilyen jelentősége. Tovább a cikkhez

LEHANGOLVA

Das wohltemperierte Klavier / Schaubühne, Berlin
2012.03.07.

Krasznahorkai László így nyitja meg regényét: Telik, de nem múlik. A Schaubühne előadása könnyen múlik, de nem telik. NÉDER PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

CSAK ÜVÖLT ÉS ÜVÖLT

Krasznahorkai László – Max Neumann: ÁllatVanBent
2011.02.01.

A legendásan hosszú, szép, repetitív Krasznahorkai-mondatok újra lidérces, apokaliptikus övezetekben kígyóznak. A zónák létrejötte azonban ezúttal egy képsorozathoz tapad. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A KITÖMÖTT VADÁSZ

Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
2010.01.27.

Egy lecsúszott német filozófiaprofesszor a berlini törökök lakta környék Sparschwein nevezetű kocsmájában hosszú monológban számol be a magyar csaposnak hirtelen-váratlan ajándékba kapott dél-spanyolországi meghívásáról. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

KÉPZELD EL!

Háborús Architektúra / BMC
2009.05.20.

Kezemben egy ötlemezes kiadvány. Talán ez – „kiadvány” – a legpontosabb műfaji megjelölés. Krasznahorkai László Háború és háború című regénye az alapja, szerepel rajta Dukay Barnabás és Gadó Gábor neve, a címe: Háborús architektúra. MACZKAY GÉZA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

TARTÓS RÉVÜLET

Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent
2008.12.25.

Legutóbbi, keleti témájú köteteinek sorát folytatva, az író itt is egy túlesztétizált, múzeumba zárt, csak látványként létező világot ír le, leginkább a Szépséget magát, ami remekművek formájában jelenik meg, és fejti ki az emberekre misztikus, vagy éppen pusztító hatását. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez